Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az 50 m az indítás helyének a pontossága volt. Sok ilyen apró sebészi pontosság - nagyban az időjelzőké - eredményezte a rakéta sokszáz méteres eltérésű - de még mindig elegendő pontosságú szórását.
Friss időjárásjelentés nélkül tilos volt az indítás még atommal is, mert nélükle néhány száz méterről néhány ezerre nőtt a szórás. Ti a METEO-44 -et állítottátok össze, ez kifejezetten rakétáknak készült. Talajmenti hőmérséklet, légnyomás, és a röppálya ún. szabványmagasságaira (64 km magasságig) szélirány, szélsebesség, levegőhőmérséklet adatokat tartalmazott. Ezeket egyrészt direkt, másrészt átalakítva használtuk, pl. a szélirány (és sebesség) és az indítás irány alapján vektorosan lő és oldalirányú összetevőkre bontottuk.
Nem áll rendelkezésemreadat, de ha technikailag helyesen is alkalmazták a rakétát, harcászatilag az eredményessége hagyományos fejjel közelít a nullához. Ott inkább a politika kétségbeesés váltotta ki az indítási parancsot (Dögöljön a zsidó tehene is) valamint a remény, hogy ha Izrael válaszul belép a buliba, akkor a többi arab felfüggeszti az USA támogatását és indul a dzsihád.
Abszolút messze esik tőlem a tüzérség tudománya, de azt hiszem, hogy egy olyan méretű és hatású rakétánál a potosság nem igazán cél. Az 50m-es szórás az már ez esetben sebészi potosság. Főleg, hogy az előadásokban a rendszer tűzhengerként való használatáról is esett szó annak idején, amihez valószínűleg már csak a dőlésszögön kellett változtatni.
Kellett volna. Szerencsére sosem kellett.
Én inkább a meteorológiai körülmények módodsító hatására lennék kiváncsi. Engem ugyanis először a meteó századhoz soroltak be. Az úgy tetszett is, mint technika. Aztán csak másfél hónap után derült ki, hogy mégsem :-((
Azért nem kis dolog,hogy GPS nélkűl is néhány méter pontossággal tudtak mérni.Az eszköz eredményességét úgy értettem,hogy harci helyzetben mit mutatott.Elérte-e az eszköz a korlátainak megfelelő módon a célját?Egyáltalán hozta azt a pontosságot,amit elvártak tőle?Első öböl háboruban ugye voltak ellene Patriotok,de ha akkor atommal,vagy vegyi fejjel lettek volna szerelve/szerencsére ugye nem voltak azzal szerelve/,akkor sem lett volna eredményes?Szerintem már az is nagy dolog volt tőlük,hogy odáig elrepültek.Ugye tudjuk,totális légi fölény,szárazföldi kommandósok,műholdas figyelés,mégis tudtak inditani.Persze a Patriotok dolgoztak,de ha nem lettek volna ott,a becsapodás kb mennyire volt/lett volna/a limitnek megfelelő?Meg persze itt a szoszédban is volt azért némi rakétás aktivitás/jugo háborura gondoltam/.
Önök által használt bemérő technika pontossága hogyan mérhető a mai műholdas rendszerek pontosságához?
A követelmény 50m a koordinátákban és hat szögperc az irányzásban. De képesek voltunk és rendszeresen biztosítottuk (idő függvényében) a 3-5 métert a koordinátákban és a 2 szögpercet (ezt mindig) a tájolóirányhoz. Ez éjjel vagy/és erdőben kemény meló volt.
Önnek mi a véleménye a valós háborus körűlmények között használt Scud rendszer hatásosságárol/persze még szerencsére csak normál töltettel használták/?Mennyire hozta azt,amire tervezték?
Semennyire. Ez szigorúan tömegpusztító eszköznek lett tervezve, 90%-os megbízhatósággal (Gauss szóráselméletére alapozva). A pontatlanságot a kT egyenérték korrigálta és együttesen tették az eszközt félelmetessé.
1991 késő tavaszán-kora nyarán Tapolcán,a rakétás laktanyában hiradós autókat vettünk át.Két r-137-et,VK vezérlőkocsit,Csepel postaautót.Átadó egy magas,bajuszos főhadnagy volt,nevét már nem tudom.Ő mesélte a következő történetet.Rádiogyakorlat,titkosito géppel.A titkosito gép használatához szükséges kis "bigyók" eggyike a gyakorlat végére elveszett.Keresik összevissza,mindenfele,nincs megna ebből nagy balhé lesz.Elháritók,hiradofőnök,főbelövés,akasztás,felnégyelés.Akkor valaki megnézte a vacsorára hozott tányér alját,hát oda volt ragadva a kis alkatrész.Aki ismeri a titkositót,az tudja,mi az a kis "bigyo".Én nem ismerem,nekem csak cipelni kellett,meg őrizni,ha bennt volt a kocsiban.Kérdezném,ez igaz,megtörtént eset,vagy csak legenda?/a történetet probáltam kicsit tömöriteni,valóságban sokkal hosszabb volt./
Tisztelt Tüzér!A C pontban leirt számitásokat én is igy gondoltam,ezek azért kivűlálló számára nem annyira érdekes dolgok,ezért irtam,hogy nem érdekel/het/nek.Nagyon fontos a start helyének pontos bemérése.Önök által használt bemérő technika pontossága hogyan mérhető a mai műholdas rendszerek pontosságához?Önnek mi a véleménye a valós háborus körűlmények között használt Scud rendszer hatásosságárol/persze még szerencsére csak normál töltettel használták/?Mennyire hozta azt,amire tervezték?Persze csak szigoruan szakmai szemmel nézve az eredményességet.Előre is köszönöm!
A c. pont bárkit érdekelhet, akit érdekel a fizika, a kémia, a geodézia (egy kis gömbháromszög megoldással fűszerezve), a geofizika, a meteorológia és a ballisztika, a szóráselmélet és a valószínűségszámítás.
Nincs benne semmi titkos, sok könyvtárnyi irodalma van. A konkrét rakétára vonatkozó lőtáblázati együtthatók voltak titkosak, pl. hogy +10 fok töltési hőmérséklet, vagy az indítóállás földrajzi szélessége hány métert változtat a rakéta csak geodéziai alapon számított lőtávolságán.
Tisztelt Tüzér!Inditás után kb mennyi idő volt a becsapodásig,max lőtávot feltételezve?Esetleg,legerősebb töltetet feltételezve,az inditás személyzete láthatta a csomaguk robbanásának fényét?Sorkatonaként tanitották nekünk az atomcsapás erejének,távolságának,stb mérését,régen volt, ,már nem emlékszem ,milyen távolságból látható az atomvillanás.
b., A rakéta MINDIG függőlegesen emelkedett, cca. 64 mp-ig. Ekkor 45 fokban a cél felé fordult, és így addig működött a hajtómű, amíg a cél távolságához szükséges volt. Vagyis a hajtó- és oxidálóanyag fel nem használt része "bónuszként" a célban landolt.
Beszéljünk inkább technikai ügyekről!Érdekelne engem az irányzás.Meg van adva a cél és a kilövés helyzete,ez alapján matematikai módszerekkel kiszámolják a megfelelő értékeket.A forgatható talpazattal egy alapirányhoz képest megfelelő mértékkel elforgatva a cél felé a rakéta.A lőtáv az hogy jön ki?Inditás után a rakéta emelkedési szögéből?Esetleg kikapcsol a hajtómű egy idő után,vagy megy amig van benne üzemanyag,aztán magasabbról zuhan le a célra?Mert ha úgy nézzük,ilyen "primitiv"irányitó szerkezetnél 300 km után nem is rossz az a leirt szórás.
Szerintem jó irányban gondolkozol.Valaki válaszolt is az általam feltett kérdésre,akkor nen volt módom elolvasni,később meg eltűnt a hozzászólása/9329sz.hozzászolás/.Haggyuk is ezt a témát,nehogy valakinek baja legyen belőle.Kár pedig,hogy nem lehet beszélni róla,nekem az egész ,index forumon,itt-ott fellelhető történet nagyon tetszett./Semmi közöm nem volt a MN 1480-hoz,sorkatonaként is csak egyszer voltam náluk,de már nem voltak ott a nagy rakéták akkor./
Gondolom itt sem szentségtörés nyilvánosságra hozni, hogy Simó Attila nyá. alezredes, aki a rakéta dandárnál, illetve a sorozatvető ezrednél, azaz végig a Dobó laktanyában szolgált betegség következtében elhunyt. A fórum ht. résztvevői már bizonyára értesültek róla, de a volt sorkatonáink közül bizonyára sokan még nem. Főleg az 1. rak. o. állományában szolgált egykori sorkatonák figyelmébe ajánlom. Emlékét kegyelettel megőrizzük
Tisztelt Tüzér!Köszönöm,hogy kérdésemre válaszolt.Lényegében kaptak egy "csomagot",meg egy cimet hozzá,önök dolga volt a "kézbesités".Hihetetlen titkolózás megy még ennyi idő elmultával is,ismertem sorkatonát,aki önöknél szolgált,még mindig titokra hivatkozik,ha kérdezem.Kár,mert ezek a dolgok már rég elavultak,megváltoztak/vagy esetleg nem?
A dandár minden szempontból végrehajtó volt. Nem tervezett és nem ellenőrzött csapásokat, célokat sem derített fel.
Feladata a csapások végrehajtása és az ehhez szükséges összes technikai, logisztikai, humán feltétel biztosítása, valamint a dandár ennen túlélőképességének biztosításában merült ki.
Atomcsapásokat minden esetben más atom- és tűzeszközökkel összehangolva terveztek, tömeges, csoportos vagy egyes csapások formájában, ebben a sorrendben. A célok felderítése és kijelölése min. a hds. törzsben, egyeztetve a front és VSZ vezetésével történt, nyilván az elsőre az engedélyt Moszkva adta.
A dandár céljai a szemben álló hds. hadműveleti elemei voltak, általában: tömrgpusztító eszközök, azok raktárai, hadosztály- és magasabb vezetési pontok, repülőterek, légvédelmi rakétaütegek és osztályok, gépesített és hk. zászlóaljak.
A feladatot szabó törzs szerezte be a cél koordinátáit, határozta meg, hogy melyik üteg, honnan, hány kT-val milyen robbanási móddal (földi vagy valamilyen légi), mikor csapjon és hova menjen a csapás kiváltása után. Az ő dolga volt az eredményesség megállapítása is.
A dandár a hds. hadműveleti elemeként annak arcvonala mögött 50 km-re foglalt körletet, amely 30-40X30-40 km nagyságú volt, és 1-3 naponként állást váltott, ha nem volt csapás, akkor is. Gyakorlatokon a dandár Hortobágytól a Bakonyon keresztül Zaláig mindenhol járt, körletei mindig titkosak voltak és csak éjszaka mozgott. Indítani bárhonnan lehetett, ahol az állvány alatti talaj a vízszintetól +- 2 foknál jobban nem tért el, majdnem 360 fokos szögben. Lapátoltunk is eleget emiatt, főlege a hegyes-dombos vidékeken. Magam a dunántúli erdőkben vagy 100 különböző előkészített állás adatait gyűjtöttem össze annak idején, hogy adott helyen a régit felújítva ne kelljen műszaki munkát végezni (ha véletlen újra arrafele vinne a sors).
