Nagyrabecsülésem dacára itt óvást kell bejelentenem. A definíciónak a rendszeren kívülről kell erednie, különben "a saját farkunkba harapunk".
> mivel ellentmond a helyesírás szabályainak a nagybetűs Internet
Amin mi vitatkozunk, az nem a helyesírás: hanem az intézmény fogalom tartalma. Így a nagybetűs Internet nem mond ellent a helyesírás szabályainak: mivel ebben a megközelítésben az Internet intézmény(szerű), az internet pedig nem.
> Egyébként nem igaz, hogy zavar a nagybetűs Internet
A fentiek szellemében én továbbra is úgy vélem, hogy van valami elfogultság abban, ha megtagadjuk azt, hogy a populáció egy része autonóm önkormányzó szervezeti entitásnak (magyarul: intézménynek) fogjon fel valamit. Azt aláírom, hogy te sosem tekinted ilyennek. Ebből viszont csak az következik, hogy te sosem írod nagy kezdőbetűvel. De az még nem következik ebből, hogy én ne tekinthetném ilyennek. Azt is hangsúlyoztam, hogy én világos distinkcióval élek a két alkalmazás között: amikor nem intézményszerű szerepben fordul elő, akkor én sem írom nagy betűvel. De ez megint nem implikálja azt, hogy amikor viszont intézményszerűnek vélem, akkor ne írnám nagy kezdőbetűvel.
> Az Országgyűlés nem egészen ide tartozik, az inkább az Akadémia, Opera hagyományos kivételek sorába
Akkor nem Országgyűlést írok, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlése't. Itt nem az volt a lényeg, hogy le tudom-e írni az adott intézmény pontos megnevezését, hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma. (Egyébként szerintem ezek sem hagyományos kivételek, hanem az adott intézmények rövid nevei.)
> 1832-ben az MTA előd Magyar Tudós Társaság is csupa kisbetűvel volt megnevezve a szabályzatban
Amennyiben az intézményeket ma sem kellene nagy kezdőbetűvel írni, úgy én sem írnám nagy kezdőbetűvel az intézményszerű Internetet. Etől még a fogalmi különbség továbbra is létezne az orgware (Internet) és a hadrware (internet) között, csak a helyesírás szintjén fenotipikusan nem jelentkezne.
> De amilyen futótűzként terjedt az akadémiai helyesírás történetében a nagybetűzés, nem lepődnék meg azon se, ha előbb-utóbb minden főnevet nagybetűvel írnánk
Ez bízvást egy retorikai túlzás, persze sok igazság van benne. A magyar részt nem tudom, hogy pl. a neves ünnepeket miért ne lehetne nagy kezdőbetűvel írni azoknak, akiknek az adott ünnep tartalma fontos. Ha az ÉKsz.2 definícióját vesszük, akkor az illetők számára ez is intézmény: "2. Szociol is, vál A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás"
Minthogy az Internet és az internetek írásmódját tekintve egyetértünk, a vita többi része érdektelen. (Amúgy szerintem Internet, azaz ilyen nevű intézmény nem létezik).
Egyébként amit a Kádár-rendszerrel kapcsolatban írsz, nagyon áll, hiszen (sejtésem szerint) azért Toldi mozi, Ibolya presszó, Malomtó étterem vs. Katona József Színház, Palace Szálló, mert akkoriban az előbbiek általában egy nagyobb intézmény részegységei voltak, míg az utóbbiak önálló gazdálkodóegységek. Ez a magyarázat viszont valóban csak sejtés a részemről, de mivel elfogadható, a rendszerbe beleillő más magyarázatot nem találtam, valószínűsítem ezt.
„Szeretném, ha idéznéd azt az autorizált forrást, ahol ezek szükséges kritériumként definiálódtak.” Fábián Pál szíves szóbeli közlése. Például ennek alapján intézménynév a Szegedi Szabadtéri Játékok, de nem intézménynév az olimpia. Az Országgyűlés nem egészen ide tartozik, az inkább az Akadémia, Opera hagyományos kivételek sorába. Egyébként nem igaz, hogy zavar a nagybetűs Internet, és ezért kerestem hozzá valami magyarázatot, hanem az az igaz, hogy mivel ellentmond a helyesírás szabályainak a nagybetűs Internet, ezért zavar. De amilyen futótűzként terjedt az akadémiai helyesírás történetében a nagybetűzés, nem lepődnék meg azon se, ha előbb-utóbb minden főnevet nagybetűvel írnánk. (1832-ben az MTA előd Magyar Tudós Társaság is csupa kisbetűvel volt megnevezve a szabályzatban.)
> A BITNet mozaikszó, melynek ez a helyes írása. Az UseNet egy bizonyos hálózat, ez név, nem közszó. Ilyen alakban nem találkoztam vele, vagy csak csupa nagybetűvel, nagy nagy kezdőbetű és utána kicsi.
Nem az írásmódokat állítottam szembe, hanem a szervezeteket. Ezek egymástól diszjunkt szervezetek (voltak), amelyek alkotóelemei csak a saját szervezeti térben bírtak -- szabványbetartási stb. -- felelősségi körrel. A lényeg: a BITNet és a Usenet (akárhogy is írjuk őket) internetek, mivel önálló hálózatokat integrálnak egy hálózatok feletti hálózatattá. Ugyanakkor ezek nem az Internet. És itt van az a azsmebenállás, amely a kisebetűs vs. nagybetűs írásmódot meghatározza, ez utóbbi internetet, melynek neve is Internet, mint intézményt írhatjuk le a rendelkezésünkre álló fogalmi készlettel.
Persze leírhatnánk úgy is,hogy a nagybetűs Internet az egy zizé, és a helyesíási szabályokból következik, hogy a zizékre az analógia folytán az intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(rumci ott téved, hogy nem a tartalma, hanem a formája alapján ítéli meg az intézményi státust. Mivel rumci is általában megengedő, és érzékeli azt, hogy a modern élet jelenségeit, amelyek az AkH.11 megszövegezésekor még nem léteztek, analógiával kell megközelíteni, ezért az ebbéli rigiditását én prekoncepciónak érzem: a nagybetűs forma iránti ellenszenve kifejeződéseként. De hát senki nem akarja őt arra kötelezni, hogy nagybetűvel írja az internetet, ha nem tekinti azt intézménynek. De attól sem tagadhatjuk meg a döntés jogát, aki viszont látja a distinkciót, és látja -- bizonyos esetekben -- az Internetet, mint intézményt.)
> Ki ennek az intézménynek az igazgatója, tulajdonosa, hol van ennek a székhelye, bankszámlája? Ezek ugyanis az intézménységnek kritériumai.
Szeretném, ha idéznéd azt az autorizált forrást, ahol ezek szükséges kritériumként definiálódtak.
Az megengedem, hogy ezek a te felfogásodban szükséges kritériumok, de az enyémben nem. Amit te felsoroltál, azok egy _hierarchikus szervezet_ attribútumai, de egy intézmény nem szükségszerűen hierarchikus.
Ilyen alapon pl. meg lehetne tagadni a peer-to-peer hálózatoktól a hálózat fogalmát, pusztán azért, mert nem hierarchikusak. Továbbá: az anarchia is államforma.
Ha az Internet nem lenne intézmény, akkor boldog-boldogtalan létrehozhatna új top-level domainneveket, de ez utóbbi feladatra külön szervezeti struktúra szolgál. Külön struktúra addresszált az RFC-k karbantartására. S.í.t.
De vegyük pl. az Országgyűlést, amely szintén intézmény igazgató, tulajdonos és bankszámla nélkül. Mégcsak nem is jogi személy, így nem is perelhető! Mindezen attribútumok az Országszággyűlés beosztott szervezeteihez kapcsolódnak, pl. az Országgyűlés Hivatalához. Mint ahogy az Internetnél pl. a RIPE-nek már van igazgatója, bankszámlája, székhelye stb.
-----
Ezen túlmenően persze maga az intézmény fogalom anakronizmus, hiszen ennek értelmezésében az államszocializmus fogalmait éltetjük tovább, ahol alaulról szerveződve, peer-to-peer jelleggel ilyenek nem jöhettek létre. Szabatosabb lenne ilyenkor inkább pl. entitásra gondolni.
Köszönöm a segítséget közben megtaláltam a megfejtést.
Internet vagy internet Elhangzott: 1999. március 11. 2004. június 8., kedd 0:00 124 olvasás
Itt meghallgatható.
A kisbetűs és a nagybetűs írásmód is használatos, a Magyar helyesírási szótár ajánlása szerint tulajdonnévi értelemben nagybetűs az Internet, köznévi értelemben kisbetűs. Az internet írásmódja más, mint a televízióé vagy a rádióé, mert ezeknek már régóta nincs egyedi, tulajdonnévi értékük, és már évtizedek óta közhasználatúak, így föl se merül a nagybetűs írásmódjuk. Ezzel szemben az Internet a sokfajta hálózat közül az egyik, kifejezetten jellegzetes felépítésű rendszer, így – egyelőre – indokolt a nagybetűs, tulajdonnévi írásmódja is. A helyesírási gyakorlatban jellemzően a kisbetűs változat fordul elő, még akkor is, ha tulajdonnévi értelemben használják. Ezt a kérdést minden bizonnyal az írásgyakorlat fogja eldönteni, és jelenleg a kisbetűs változat elterjedésére van nagyobb esély.
Az UseNet egy bizonyos hálózat, ez név, nem közszó. Ilyen alakban nem találkoztam vele, vagy csak csupa nagybetűvel, nagy nagy kezdőbetű és utána kicsi.
> De hát a muszáj szót is elég gyakran írják ly-nal…
Azért ez nem analóg eset, mer itt a j ~ ly distinkció nem mérlegelés kérdése. vValaminek az intézmény volta pedig erősen mérlegelés kérdése. Szerintem pl. van Internet nevű intézmény (amely szemben áll[t] pl. a UseNet és a Bitnet nevű intézményekkel).
Azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek milyen esetekben kell az internet szót nagy i-vel, illetve kis i-vel írni. Úgy tudom, hogy az Internet és az internet szó mást és mást jelent.
Nem találkoztatok olyan problémával, hogy: word 2000(magyar) nem indul el, csak egy hibaüzenet jön fel, miszerint adobep‘1.dll-el van baja, újra lett telepítve, de nem segített. (az aposztrof egy felsô hullámvonal, csak nem engedte beírni) nem tudtok véletlenül vmi megoldást?
Nem teljesen világos a célkitűzés. Például nem szóltál arról, hogy ezek űrlapok lennének. Mit jelent az, hogy adatfelvételi oldal. És azt sem mondtad, miért nem Excelben csinálod.
Jobb lenne, ha funkcionálisan kérdeznél, nem tecchnikailag. (U.i. a Word szövegszerkesztő, amit te kkívánsz, az tipikusan táblázatkezelő funkció.
Kis Ádám
Erre való a word körlevél szolgáltatása. Ajánlom a súgó használatát.
A lényeg röviden: létre kell hozni egy adatforrás dokumentumot, ami lényegében egy táblázat, melynek fejléce is van. A fejléc lesz a változó neve. A leveledbe csak a változó nevét kell beilleszteni.
Szeretnék automatizálni egy csomó dokumentumot, amelyeket egy .doc fájlban mentettem el, de külön oldalakra. A lényege az lenne az automatizálásnak, hogy ha egy adat felviteli oldalon begépelem a nevet, az a teljes dokumentumban ahol ez a név szükséges jelenjen meg(több tíz helyen). A minta az excell lehet ahol a cella tartalmát simán megjeleníthetem egy másik cellában, vagy többen is, csak hivatkoznom kell rá.
Hozzáértésem 0.0001% úgyhogy valaki segítsen ha tud! Köszi!
Szinezes> nem az asztal, hanem az ablak szinet ha atallitod, akkor minden alapertelmezett nem feher lesz, hanem az a szin, tehat a word-ben a lap es 1-2 feher hatteru ikon, az excel-ben, outlook-ban ugyanigy. Nekem zavaro.
LvT válasza logikus, és majdnem jó. A Windows XP-ben lépj a Vezérlőpultba (Control Panel), ott keresd meg az Internetbeállítások inkont. A megnyíló panelen van egy Programok fül, ahol beállíthatod az IE alapértelmezett levelezőprogramját. Ez lehet alapbeállítás szerint Hotmail, Outlook express, Outlook, MSN Explorer és The BAt.
Kipróbálhatod, talán más is betelepül alapértelmezettnek, ha először elindítod.
Az asztal színét átállítottam, még nem érzékelem hátrányát.
Mint Word97 júzer nem tudok a Word2002-es kérdésedre konkrét feleleted adni. Ott ez a beállítás nem a Word, hanem az oprendszerbe integrált IE kérdése. Ezért kérdem, nem lehet, hogy egyszerűen a Word2002-vel más is települt, ami átállította a "Start menü / Beállítások / Vezérlőpult / Internet" ablak "Programok" fülén lévő "Levelezés" mező tartalmát? Ezt ellenőrizted már?
egyreszt> ujabb valtozatokban van olyan, h format/background, ill. asztal tulajdonsagai/megjelenites/ablak szinet allitsd at. Meg fogod banni :o).
masreszt> kerdesem van. Word 2002-nel hol tudom megadni, h ha egy mailcimre kattintok milyen levelezo program induljon? Korabbi valtozatoknal siman indult az Outlook, most az Outlook Express. Siman szedjem le az Express-t? Beallitasi lehetoseget erre a Word-ben nem talaltam.
A gyári alapmegoldás ez, és csak ez.
Lehet azonban trükközni.
1. Beviszel a fejlécbe egy, az egész oldalt kitöltő négyszöget, és azt kiszínezed. Vízjelnek deklarálod. Ekkor a szín elhalványul, de megmarad
2. Az oldalt lefeded egy négyszöggel, kitöltöd, és áttetszőre állítod be a kitöltést. A szín ekkor sem lesz túl élénk.
Kis Ádám