Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Térképen visszanézve volt az +20 fok is.Nekem is az a sejtésem, hogy ez túl magas egy geostac. holdnak, azok inkább az égi egyenlítőhöz közelebb találhatóak.A földárnyék helyzetét ugyan még megnézem, bár a pontos időpont hiányában valszeg egy jó nagy zóna lesz.Gondolom "mezei" műholdat már Te is láttál, igy azok meg alkonyat után ill. napkelte előtt látszanak jól.
Viszont ahogy számolgattam ( 36000 km.-t véve távolságnak) az említett fényességgel meg akkora műhold méret jön ki, ami irreális....
Ettől függetlenül még ugyan lehetett az is, csak normál holdhoz képest túlságosan fényes volt és számottevő mozgást meg nem észleltem, vagy túl kevés volt az idő amíg láttam.
További probléma, hogy a jelenségtől fölfelé pár fokkal, a horizonttal párhuzamosan, már felhőtakaró volt és ha elmozdult is illetve ismétlődött a dolog már lehetelen volt a követése...
DRAC0:
Felhős volt, de nem ott.A felfénylés és halványodás helyén nem volt felhő, látszólag egyhelyben játszódott le a dolog.A repülőgépeknél valóban úgy van , hogy horizont közelében állni látszik egy fényes pont, majd később lehet érzékelni a mozgását, de ez meg már túl magasan volt ahhoz.Mivel kb a jelség irányába figyeltem előtte, igaz hogy a kapásjelzőket, de ebben benne volt a szemközti part a horizonttal együtt, akkor meg már előbb is feltünt volna..
Én mégisa a repülőgépes verziót tartom életrevalónak. Lehet, hogy az jött szembe nem meteorit. Ha kicsit felhős volt az ég, az megmagyarázz a fényesség csökkenést is. Én is párszor tapasztaltam észlelés közben, hogy valami erős fény tűnt föl a horizont fölött. Látszólag mozdulatlan volt, de mikor a távcsövem felé irányítottam már lehetett látni a mozgást.
Elmondásod alapján az objektum deklinációja kb. +18 fok volt. Ha jók a sejtéseim a geostacionárius műholdakról, akkor ez alapján sem lehetett az. Amit viszont te írtál, attól még lehetett volna az, mert a napelemszárnyak közel sík felületűek, és megfelelő helyzet esetén szépen tudnak tükröződni.
Ha feltételezzük, hogy passzív fényvisszaverődés volt valamilyen tárgyon, akkor az irányából kiszámítható, hogy minimum milyen magasságban kellett neki lennie ahhoz, hogy ne legyen földárnyékban. Ezen adat birtokában érdemes tovább agyalni. Ennek kiszámításához azonban most egy kicsit lusta vagyok.
Ok.
Szóval, azon az éjszakán horgászni voltam a Duna érdi szakaszán, tehát nem "égkoptatási" célzattal voltam ébren. A jelenség a következő volt, illetve amit láttam belőle, mert nem az eget bámultam és ezt is csak a szemem sarkából vettem észre.Tehát először azt hittem hogy egy sima repülőgép gyújtja fel a fényszóróját úgyhogy csak odapislantottam, viszont a fénypont, amit kb -4 mg.-ra saccoltam nem mozdult, illetve valamilyen irányba való elmozdulást nem észleltem.A színe fehéres olyan "fényszórós" volt, kb 2 sec.-ig fénylett, majd hirtelen elhalványult kb 2-3 mg.-ra, majd onnan 3-4 sec. alatt teljesen elhalványult.Pontos időpontot nem is tudok mondani mert még órát sem vittem magammal, így csak saccolgatva kb fél kettőkor lehetett. Alfa és a gamma Peg között félúton, az azt összekötő képzeletbeli egyenes felezőpontjától felfelé ( északra ) 3-4 fokkal történt az eset.
Ötleteim vannak hogy mi NEM lehetett.
1 Repülőgép ( mozdulatlan volt , illetve annak tűnt )
2 Helikopter ( jellegzetes helikopteres motorzaj nem volt )
és semmilyen olyan plusz egyéb jelzőfény ami légieszközre utalt volna.
3 Meteor . Ui túl lomha volt a jelenség. Egyenest a látóirányból érkező úgynevezett "pontmeteorhoz" - amit igen ritkán, de már volt szerencsém látni - sem hasonlított.
4 Műhold (mozdulatlan volt , és egy műhold ha forog akkor a jelenség ismétlődne)
4.a Műhold geostacionárius pályán - ez magyarázná a mozdulatlanságot, viszont ha a fenti magnitúdó értékekkel, különböző fényvisszaverő felülettel számolgattam, akkor gömbszimmetrikus testet véve és különböző albedó értékeket, a tárgy sugarának valahol 1 és 2.7 km között kellett lennie, úgyhogy szerintem ezt kihúzhatjuk.
Mi lehetett ?
1. A Föld légkörébe belépő és megsemmisülő műholdacska , vagy valamilyen alkatrésze, ami éppen a látóirányomban izzott fel és semmisült meg....
(2 ezt ugyan nem hiszem) Gamma felvillanás ? . Légköri hatást, szcintillációt nem láttam, ami viszont kiterjedt fényforrásra utalt.
A jelenség látszólag Szigetszentmiklós és Tököl közt félúton fennt történt. (Tököl = repülőtér, esetleg velük van kapcsolatban)
Mindenesetre elküldöm a MCSE-be, aztán hóvégi összesítésnél eldöl, hogy szimultánba látta-e még valaki aki épp azon az éjjel,vagy csak valami helyi, mittudomén milyen jelenség volt.
Ennyi.
Sz'al megpróbáltam lerajzolni az otthoni 15 műszer állványát.
Ez valahogy így néz ki.
Belülről szerintem meg valami ilyesmi lehet, ui még nem szedtem szét. Az egész ketyere egy fotóállványra van felcsavarozva, a távcsövet meg két 10-es csavarral rögzítem a villához, elég gyorsan fel és le lehet szerelni a cuccot.
Szuper Mijafranc! Köszönöm!
Ilyesmire gondoltam! Ha lesz még időd és kedved, szívesen veszem a hasonló segítséget. Amikor tükrös távcső közelében voltam, nem néztem meg a műszaki megoldásait, most pedig sajnos nincs a közelemben minta, ezért jelentenek nagy segítséget a vázlatok.
Mégegyszer köszi!
Fényképezni óramű nélkül is lehet. Kell hozzá egy erős nagyítású vezető távcső megvilágított szálkereszttel, és jól működő finommozgató szerkezet, no
meg rengeteg figyelem és türelem. PETYUUUS :-)
Télen -20 fokban Ori vagy a Monoceros környékén 15-20 percig gúvadt szemmel görnyedni az okliba és vezetni.....
Szerintem ez már nem türelem :-))))))))))))))))))))
Elliptikus segédtükör méretét közelítőleg a D*l/f formából is ki lehet számolni, ahol
D a főtükör átmérője, l a távcsőtubus sugara + az a távolság ahol a fókuszpont a tubustól kivülre fekszik (ez a gyakorlatban kb 5-10 cm.-nél nem szokott több lenni) és f a főtükör fókusza.
Igy az ellipszis kisebbik átmérőjét kapod meg,a nagyobb átmérőhöz ennek a gyökkétszeresét kell venni (Ui. így az ellipszist 45 fokkal elforgatva a vetülete egy kör lesz és így a legminimálisabb a kitakarás mérete)
A Te példádat használva D=16 cm f=130 cm (tükör adatai) a tubus sugara 9 cm és ha fókusz 4 cm-re van kivezetve a tubusból 16*13/130 = 1.6 cm a kisebbik átmérő és gyökkettőször 1.6
Igy 1.6 X 2.3 cm (elliptikus , vagy téplalap alakú) segédtükör kellene, de nem hiszem hogy éppen ekkora kapható lenne, viszont prizmákat már érdemes keresni.
A fenti méretek az ALSÓ határt jelentik, tehát csak ennél nagyobb legyen a segédoptika,ui. igaz hogy nagyobb segédtükörnél növekszik a kitakarás, de ez még nem olyan vészes, mintha az okulárba érkező sugárkúpnak csak egy része jutna el az okulárhoz....
Segédtükör + okulárok beszerzése:
Ha pösti vagy akkor érdemes a Telescopium boltba betérni a Budafoki úton.Minőségi optikák vannak, de ezzel együtt az árai is sajnos elég minőségiek.Vagy az Urániába lehet néha beszerezni ezt-azt (Bp Sánc u. 3/b). De próbáld meg elérni Szabó Sándort a (99) 332-548 számon.Ö (is) szokott optikai elemek forgalmazni tűrhető áron.
Mechanika: Alapelv, hogy túlméretezett mechanika nem létezik....
A 16-osod esetében tényleg egy villás szerkli a legegyszerűbb.
Vastelepeken kívül érdemes autóbontóban körbenézni...
Ui a féltengelyek kiválóan alkalmasak óratengelynek (is)...
(Nekem pl a (leendő) 30 centiesem mechanikájába egy UAZ féltengely van beépítve)
Alkatrészbeszerzési forrásnak mit tudtok ajánlani?
Ha tudtok ajánlani valamilyen vázlatot, vagy méretezési alapelvet, akkor abból talán meg tudom csinálni a testreszabott műszaki rajzot.
A forgácsolási munkákat valószínűleg meg tudom csináltatni a munkahelyen. Csupán lencsékre, és egy tükörre lenne még szükség.
Fényképezni óramű nélkül is lehet. Kell hozzá egy erős nagyítású vezető távcső megvilágított szálkereszttel, és jól működő finommozgató szerkezet, no meg rengeteg figyelem és türelem.
A segédtükörnek is csiszolt felületűnek és "elöl fényezettnek" kell lennie, vagyis a fénnyaláb nem hatol be az üvegbe, hanem az aluminiumrétegről visszaverődik. Az üvegnek itt csak merevítő szerepe van. Tükör helyett segédprizma is szóbajöhet, ez esetben nem kell aluminiumozni, mert 45 fokos belső beesési szögnél már teljes visszaverődés van.
Egyértelmű, hogy parallaktikus szerelés kell. Ezen belül lehet villás, német, vagy angol szerelés. Az angol olyan, mintha két villa lenne a villás végénél összehegesztve, vagyis egy forgatható keret, amelyik mindkét végén csapágyazva van. Stabil rendszer, de a pólus környéke nem vizsgálható.
A német szerelésnél a pólusra irányított rektaszcenziós tengely körül fordul el az arra merőleges deklinációs tengely, melynek egyik végén az arra merőleges távcső, másik végén egy ellensúly van.
Köszi a segítséget!
Mint említettem, már vagy tíz éve vettem a tükröt, és a pontos adatait nem tudom. Emlékeimben úgy él, hogy 16-os az átmérője, a fókusza kb 130 cm. De majd pontosítom ha szükséges. Segédtükör még nincs.Valószínűnek tartom, hogy ehhez szintén csak jó minőségű, háztartási boltban nem kapható tükör kell :-)) Sajnos a kiegészítő optikai elemek (okulár) is hiányoznak még! Ezeket hol lehet beszerezni?
Newton rendszerű távcsőre gondoltam, a szerelési módokkal kapcsolatban feltett kérdésed azonban megfogott. A villás gondolom a legegyszerűbb. A parallaktikus az, amikor az egyik forgástengely a Föld forgástengelyével párhuzamos? A német szerelésről még nem hallottam. Tehát vagy a második, vagy a harmadik szerelési mód lenne megfelelő nekünk.
Egyelőre csak vizuális megfigyelésre használnánk, de talán később óraművel is ellátnánk, és akkor hosszú expzíciós idejű fotókat is lehetne készíteni. Feltéve, ha a kettő megfigyelési mód(vizuális, fotografikus) a szerelés szempontjából nem zárja ki egymást :-)
Hogy egy bolygó oppozícióban van-e, azt legkönnyebben a látszólagos helyből és a dátumból lehet kitalálni. A dátum ahhoz kell, hogy a nap geocentrikus ekliptikai koordinátáit meghatározd (pontosabban csak az egyik koordináta - a hosszúság - érdekes, mert a másik közel nulla), a bolygó látszólagos helyét pedig megkeresed egy csillagtérképen, és szintén leolvasod az ekliptikai koordinátákat. Itt is a hosszúság érdekes, noha ez esetben a szélesség sem nulla. Akkor van oppozíció, amikor a két irány ekliptikai hosszúsága közötti különbség éppen 180 fok.
Az nem érdekes, hogy ez éjfélkor van-e, mert az oppozícióra jellemző megfigyelési helyzet napokig fennáll. Arról is fel lehet ismerni a "közel" oppozíciós helyzetet, hogy ilyenkor a bolygó epiciklus pályán, látszólag visszafelé mozog a csillagos háttérhez képest.
Hol tudnánk "foncsoroztatni"? Foglakozik ezzel még valaki? Persze
Keresd Kürti Imrét az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban (ha még ott van)
Vidd el hozzájuk, ha néhány aluminimozni való üveg összegyűlik, akkor valahova a Budafoki útra viszik. Kb 1 hónap alatt megvan. Utoljára kb 3-4 éve aluminiumoztattam a tükrömet (15-ös), ez segédtükörrel együtt kb 1000 pénzbe volt...
Neten hol van az az irodalom ?
Építésileg most /pillanat nem tudok konkrét tanácsot adni.
Először is mekkora a tükör átmérője, fókusza ? Milyen rendszerű lesz (gondolom Newton),mekkora a segédtükör mérete ?
Milyen szerelést akartok (villás, parallaktikus , német szerelés stb) mire kellene (vizuális,fotografikus észlelés)
Hosszú évek után kb egy hónapja találkoztam azzal az ismerősömmel, akinek egyszer odaadtam a 16 cm-es tükrömet, hátha tud vele kezdeni valamit. Nem tudott. Viszont most a segítségemet kérte egy távcső építéshez, de nekem sajnos nincsenek tervrajzaim. Tudnál segíteni nekünk terveket, vázlatokat, számítási útmutatókat találni a neten?
Találtam ugyan némi angol nyelvű irodalmat, de a tükrök befogását, állítását nem igazán értettem meg belőle.
Másik kérésem: A tükröt még 10 évvel ezelőtt vettem, és sajnos már eléggé matt az üvege.
Hol tudnánk "foncsoroztatni"? Foglakozik ezzel még valaki?
MJano :
Oppozició-nál a bólygok láthatósága a legjobb ,de vajon ilyenkor a legnagyobb méretben látható?
PL: a Saturnus?? Ez csak szükséges feltétele.Pl a Szatyort akkor látnád a legnagyobb méretben ha a perihélium argumentuma egybeesne a Földével és mindketten a perihéliumátmenet időpontjában lennének.
Ja és ha nem lenne felhős az ég.
Távcsövet készen akarsz venni, vagy csak optikát és a mechanika selfmade lesz ?
Tizes tükrök kb 5 - 15.000 ft közt szoknak lenni.Építéshez anyagok megtalálhatók pl csapágy szaküzletekben, vastelepeken . Tükörtartót viszont inkább esztergáltatni érdemes...
Nagy esély van rá, hogy sarki fényt láthatunk. A Nap tevékenységének erősödése kapcsán mondják, hogy nagy rá most az esélyünk. Szóval érdemes nézni az északi égboltot, mert ha szerencsénk lesz lehet, hogy ott valami csodálatos dologban gyönyörködhetünk! Állítólag Budapesten múlt hét péntek hajnalban lehetett már látni, úgy 2-3 óra körül!!!!!!!!!
Oppozició-nál a bólygok láthatósága a legjobb ,de vajon ilyenkor a legnagyobb méretben látható?
PL: a Saturnus??
Apropo: Mennyibe kerül manapsag egy 110/1000 es házilag gyártott Newton távcső??
Vagy az épitéshez hol lehet az anyagokat beszerezni??Mert eddig egy orosz 10X50 Binocularral kémleltem az eget.
Az oppozició az amikor a Nap - Föld - X Égitest egy vonalban helyezkedik el.
Idézek: Oppozició, szembenállás: akkor következik be, amikor az égitestek 180 fokra állnak a Naphoz, tehát a Földről nézve a Nappal szemközt vannak. A bolygók megfigyelésére ezek a legmegfelelőbb időszakok, mert oppózició idején éjféltájt delelnek.
Ezzel csak az a problémám, hogy ez nem biztos, hogy az én megfiygelési helyemről nézve éjfélkor következik be.
bocs ha az eredeti témához off leszek, de a minap került a kezembe az új Meteor és olvastam előzetest benne a C/1999 S4 (Linear) üstökösről, mely a jelek szerint nyáron szabad szemes lesz, szóval mindenkinek ajánlom /előre láthatólag júliusban lesz komoly cucc, vár6ó fényessége +3m /
