Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Nem tudom jól tudom-e , de a forgástengely a gömbhöz képest megtartja az irányát, mint ahogy az inga is megtartja a lengési síkját.Ha a Földet alaposan oldalba somná egy kisbolygó, akkor a forgástengely döféspontjának a helyzete (pólus) nem változna, viszont a forgástengely iránya "kibillenhet", ekkor a tengely egy kúppalást mentén kezd el járni.Azaz visszajutottunk a precesszióhoz.( Azaz a precesszió létrejöttének mindegy hogy egyik oldalon egy kisbolygó tolta, vagy a másikon a Nap-Hold húzza )
A kérdés az hogy ha a forgó (gömbszimmetrikus) test tömegközéppontja megváltozik, áttevődik, akkor hogyan változik a pólus pozíciója a felület egy pontjához képest...
Valami "mechanikus" könyvben megnézem, de szerintem csak precessziós hatást okoz...
>... úgy értettem, hogy a kérdés arra irányult, hogy a földgömbhöz képest változhat-e a tengely helyzete?
Igen, arra irányult. És nem azokra a szögmásodperc-törtrészekre gondolok, amennyit biztos változik párezer év alatt, hanem arra, hogy lehettek-e a pólusok egészen máshol, mint mostanság.
A tömegátrendeződés befolyásolja,és az hogy a falevél elbomlik és így tömeget veszt és egyből más lesz az északi félgömb tömege a délihez képest,mint előtte.
Egy test saját magára forgatónyomatékot fejt ki? Kissé Münchhausen-effektus lenne. (Tudod, aki a hajánál fogva húzta ki magát a mocsárból)
A faleveles példát még mindig nem értem. Az, hogy a falevélanyag pár méterrel feljebb, vagy lejjebb van, miért befolyásolja a tengely helyzetét?
tegyük fel,hogy homogén a test és gömbszimmetrikus.Akkor forog egy bizonyos tengely körül.Ha egy ponton nagyobb egy kicsit a sűrűség akkor az jobban vonza a többi részecskét, ami végülis oda vezet, hogy ez a kis rész forgatónyomatékot fejt ki a tenygelyre.Szerintem. :)
Ha szilárd testként kezeljük ami forog a tengely körül és ha ennek a testnek megváltoztatjuk a tömegeloszlását, akkor a forgástenygely is megváltozik a testhez képest, nem?
Az északi félgömbön sokkal több a lombhullató fa.Ősszel leesik a sok levél és elkorhad.Ezzel igen sok tömeg "veszik el".A déli félgömbön nem termelődik ugyanennyi,ezért az északi kicsit könnyebb lesz, ami befolyásolja a forgást.A hatás persze nagyon kicsi, de évszázadokra kimutatható.
Ennyi.
Mijafranc: a jégsapkák növekedése, csökkenése, a lombhullató fák mind okoznak tömegátrendeződést a Földön, amitől egy kicsit megváltozik a forgástengely.
Haho
Ez jo kerdes.Passz.
Ha egy tengelye korul forgo szilard testnek tekintjuk, akkor nem hiszem hogy kellene a kerdessel foglalkozni,viszont a kontinens vandorlasok , sarki jegsapkak novekedes csokkenese
okozhat olyan tomegatrendezodeseket, hogy a tengely helyzete megvaltozzon.Bar szerintem ez is csak egy precesszios mozgashoz vezet......
Azt nagyjából tudjuk, hogy a föld forgástengelyének iránya hosszú idő alatt hogyan változik a csillagközi térhez viszonyítva. De azt vajon tudjuk-e, hogy a földgolyóhoz viszonyítva hogyan változik a tengely helyzete?
Ez a kollodium lenyomat kicsit bizarrul hangzik,de ha leirod akkor megkoszonom.
Mindenesetre, ha nem tul eszkozigenyes, akkor meger egy probat.
Kozben talaltam 98 $-ert racsot (1000 vonal/mm)
a neten,bar mire kezbe veszem belekerulhet kb 200 $ is, ugyhogy a beszerzesi utvonalat finomitom egy kicsit :-)
Egyébként ti használtok valamilyen csillagászati programot? Persze .Termeszetesen sajat fejlesztesut !!!! :-)))))
Úgy látom hogy ez a Guide annyira nem free, hogy még próbaváltozatot sem lehet letölteni. A Xephem-et sajnos nem tudom kipróbálni win user-ként. A Xephem oldalán viszont találtam egy link-et a Skymap Pro c. program weblapjára. Ez elég ígéretesnek tünik, úgy néz ki lekörözi a Cybersky-t is.
Ha valaki még ismer hasonló programokat, ne kíméljen. TIA
Win alatt a Guide 7.0 - ez nem free.
Linux alatt a Xephem 3. akármennyi, ez viszont free letölthető a netről és van hozzá rengeteg kiegészítés több tíz Mb. Szinte mindent tud amit egy ilyen progitól elvárhatunk... Kezeli a FITS formátumú képeket is és ha online vagy akkor az adott égterület képét le is tölti. Grafikont rajzol az általad megadott paraméterek szerint. Listád ad az adott időpontban általad meghatározott szögtávolságban lévő objektumokról (ez okkultáció keresésére jó lehet). A hold megjelenitésekor mutatja a földárnyékot (holdfogyatkozás). Napfogyatkozás esetén pedig a totalitás helyét a földre vetitve.
Szinte mindegyik bolygót külön ablakban megmutatja a holdjaik helyzetével és egyéb adatokkal. stb, stb, stb....
Örömmel látom, hogy az általam januárban elidított topic még életben van. A kezdő kérdésemre adott válaszokat köszi.
Szeretnék reagálni Mijafranc (bocs ha elirtam) által feltett kérdésre:
"Ha már úgyis itt vagyunk, lenne egy színes kérdésem.
Szerintetek egy optikai ráccsal előállított spektrum felbontása növelhető-e úgy hogy a spektrumot egy másik rácsra vetítem, hasonló elven mint ahogy a több egymás után rakott prizma is növeli a diszperziót.
Elvileg ugyan tudnék szerezni optikai rácsot 800 vonal/mm, vagy jobb paraméterekkel cca 80-100 kHUF -ért, de vannak 150 vonal/mm-es rácsok jóval olcsóbban is.
(A cél egy spektrohelioszkóp tákolása lenne )"
Van egy könyvem mely a mikroszkópiáról szól amatőröknek. Ebből idéznék, hátha segít az optikai rács problémában.
"A kollódiummal igen nagy felületeket is meg lehet örökíteni. Magam többek között optikai rácsok másolására haszmáltam, és minden nehézség nélkül készítettem róluk 100-150 cm2-es kiváló minőségű rácslevonatokat. A drága rácsnak semmi baja sem lesz, s a fillérekbe kerülő másolat tökéletesen egyenértékű az eredetivel. Így sikerült Jedlik Ányos korából származó optikai rácsról lenyomatot készítenem, ez 369 vonalat tartalmazott 1 mm távolságon."
Ha érdekel akkor részletesen leírom a kollódium lenyomat készítését.
Egyébként ti használtok valamilyen csillagászati programot? Én kipróbáltam párat és eddig a Cybersky 3.2 tetszett a legjobban. Ismertek esetleg jobbat?
>Mindenesetre a pontos pólusra állás azért eléggé anyázós lehet, még ha nem is akar az ember fotózni.
A pólusra álláshoz a bólintás szögét (nem tudom ezt hogy nevezik szakszóval) egy csavarral lehet beállítani. Kb. 15 és 80 fok között engedi, ez remélhetőleg elég lesz néhány ezer évig :) Jobbra-balra viszont csak kb. 10 fokot lehet forgatni, a durvább mozgatáshoz az egész állványt kell megemelni és elforgatni.
>Nézd meg alaposabban azt a pöttyöt.Mit látsz rajta ? (Felhősávok az egyenlítő környékén,
foltok ilyesmik...)
Kb. 2-3 párhuzamos sötét csíkot látok rajta, meg körülötte négy holdat.
Egyébként Pesten, kertvárosi részben nézelődök, így a fényviszonyok elég katasztrófálisak. Nem tudom, hogy emiatt lenne fehér színü a Jupiter?
Van itt egy erdő nem messze, amely a közvilágítástól kb. 1 kilométerre van. Érezhetően jobb lenne ha onnan nézelődnék, vagy lelkileg készüljek fel hogy 10-20 kilométereket kell autózni hogy normális eget lássak?
