Régebben a mézet úgy sajtolták ki a lépekből, hogy a méheket kénfüsttel elkábitották. Majd feltalálták a kaptárt és a keretet, mozgatható méhlakásokat kezdtek használni. Magyarországon először 1844-ben használtak keretes kaptárt. A magyar méhészetre a XX. század közepén a vándorméhészkedés volt jellemző, a méhcsaládokat az éppen kinálkozó gyümölcsösök, akácerdők mellé szállitották.
Fenyőméz: sok foszfor és mangán van benne. Azoknak ajánlható, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy ásványi anyagok hiányában szenvednek.
Minden vidéknek megvan a maga jellegzetes mézfajtája/ akácméz, hársméz, repceméz, erdei virágméz, stb./
Akácméz: kalciumban gazdag mézfajta. Segit a mészhiányos betegeken, ellensúlyozza az izomgyengeséget.
Erdei méz: sok vasat és rezet tartalmaz. Elsősorban a vérszegényeknek hasznos.
Virágméz: sok kálium található benne. Szivpanaszok, szivgyengeség esetén hatásos szer lehet.
Vannak, akiknek kedvenc csemegéjük a lépes méz: azt tömény állaporban egyenesen a kaptárból veszik ki, a méhek közül. A néphit úgy tartja,hogy a lépesméz értékesebb a bolti forgalomban kapható méznél, s ez valóban igy van, mert a lépesméz illetve a pörgetéskor nyert friss méz tápanyagtartalma nagyobb. Ebbe ugyanis a virágpornak és a méhlárvák táplálására készitett anyagnak a törmelékei is belekeverednek, s ezek nagyon sok nyomelemet, vitamint, enzimet, hormont tartalmaznak. A bolti forgalomban kapható méz ugyan esztétikusabb kivitelű, nem zavaros, nem törmelékes, de mivel deritési és szűrési folyamatokon ment át, a védőanyagai egy részét is kiszűrték belőle.
Sajnos 100%-os fajtamézet szinte lehetetlen elvenni a méhcsaládoktól. A nagy mézhozamú növények esetében, akác, napraforgó, s egyebek, szerintem eléggé megközelíthető. Esetleg kisebb álományú méhész kegyeibe férkőzve, ha a természet is úgy akarja, megoldható. Nézz szét a környezetedben. Szerintem a méhészek többsége zárkózott ember, nem akarják hinni ,hogy valaki őszintén érdeklődik a dolog iránt, de ha megnyílnak egy erdőszéli bográcsolás mellet az egész estét végigbeszélik, " én úgy szoktam ... " Méhész a méhésztől is sokat tanul ám. Főleg a fiatalok. Az idősek ragaszkodnak a hagyományaikhoz. Dícsérendő, érték!A kaptárlopások egyre gyakoribbak! Sokat lehet olvasni a szaklapokban róla. A méhlegelőn magárahagyott családokat fölpakolják, s viszik menten, hisz a környéken lakók, gyakran azt sem tudják ki az a méhész aki odaköltözött. Másnap nem biztos, hogy mégy a méhekhez, aztán már csak nézhetsz körbe. Pár éve már vándorlok az álománnyal, de egyetlen egyszer állított meg, éjszaka Verpeléten a körzeti rendőr. Kifejezetten a méhek vándorlási engedélye érdekelte! Nem a gumik állapota! Dícséret Neki!!! Végül: A családok télen. Fő a nyugalom!
A méz az emberiség egyik ősi tápláléka. A történelem folyamán egyedülálló táp és gyógyerőt tulajdonitottak neki. Az ókori görögök a mézet az istenek eledelének tartották.Az ember már a kőkorszakban is nagyra becsülte a vadméhek finom izű termékét,pedig csak igen ritkán juthatott hozzá. Európában sokáig a méz volt az édesitőszer,cukorral csak később, és csak a jobbmódúak éltek.
Mikor azonban a cukor lett az általánosan használt édesitőszer, a méz különleges csemegévé vált.
Linné a nagy svéd természettudós a háziméheket egyszerűen csak mézcsinálóknak nevezte. A méhek ugyanis a mézet nem gyűjtik,hanem az összegyűjtött alapanyagból állitják elő.Ez az alapanyag a nektár, amit a virágok kelyhéből nyernek, és az édesharmat amit a levelekről és ágakról gyűjtenek. Egy kiló méz előállitásához szükséges nektárért a méhek 3-5 millió virágra szállnak rá, és kb. 60 ezer alkalommal repűlnek ki és be a kaptárba. Ez akkora teljesitmény, mintha hatszor körberepűlnék a földet!
A méznek ezerfajta ize, szine, aromája van. Ez attól függ, hogy mikor és hol gyűjtik a méhek.Legismertebb talán az akácméz, melynek lágy, tiszta ize jól illik az ételekbe, italokba.Sokáig folyékony marad, nehezebben kristályosodik. A vegyes virágmézek harmonikus ize, kellemes aromája a mezőkön és az erdőszéleken gyűjtött virágok együtteséből származik.
A méz nem csupán édesség, hanem sokoldalú táplálék is egyben. Leginkább gyümölcs és szőlőcukorból áll, de sokféle aromaanyag, szerves sav, ásványi anyag található benne. Vitaminokat is tartalmaz, igaz kis mennyiségben. Kisebb részben vizet is találunk benne.
Magas cukortartalmánál fogva energiában gazdag, de egészségesebb, mint a kristálycukor. A méz a szervezetben igen gyorsan felszivódik, növeli az izmok munkaképességét. Különösen jó hatású a leromlott szervezet erősitésére, megfázás vagy torokfájás esetén. Tészták, sütemények, saláták, üditőitalok, teák, joghurtok izesitésére is használható. A gyermekétkeztetésben is fontos szerepet tölt be.
Ezek a kuriózumok igen jól hangzanak. Volna esetleg egy-két helytipped, hol próbálkozzak? Csodálom ezt a szakmát, de magam csak a nyelvemet tudom hozzátenni. Addig pedig tanulok, írjatok sokat.
Szerintem jók a sejtéseid, de az itthoniak között is vannak kuriózumok. Pl .:szedres vegyes a Mátrából, selyemkóró, olajretek, hárs jellegű, stb. Pár kép ... Egyébként ez kitünő hely lehetne az ellopott kaptárak keresésére!!!!
A méhek igen komoly károkat okozó parazitája a Varroa atka. Az atka kárositja a fiasitást, és a kifejlett méheket is.Kártétele
következtében a méhcsaládok legyengülnek,kipusztulnak.
Az élősködő szabad szemmel könnyen felfedezhető a méhek torán,potrohán.Összetéveszthető a méhtetűvel amely azonban kisebb kárt okoz.
Testalakja keresztben ovális a nősténynek, a himek köralakúak. Méreteik:
nőstény 1.3 x 1.7 mm
him 0.8 mm
A méhész legtöbbször a nősténnyel találkozik,ugyanis a himek a párosodás után rövid idővel elpusztulnak.A kifejlett himek szájszerve elkorcsosult, táplálkozni nem tud.A nőstény ellenben nyolc hónapig életképes,ezalatt körülbelül 36-38 petét rak a fiasitásra.Egy méhlárva 2-5 petét rak,elsősorban a herefiasitásra.A petéből 8 nap alatt kifejlett egyed lesz,amely a kibúvó méhekkel hagyja el a sejtet.A nőstény világosbarna szinű,tüskeszerű rövid sörtékkel,világos szőrzettel.A pete tejszinű,jól észrevehető a méhlárván.
Kártétele elsősorban a fiasitásban jelentkezik,a fejlődő fiasitás a szivogatás nyomán elkorcsosul,satnya lábuk,szárnyuk nő,vagy más rendellenességek lépnek fel.Erős fertőzés alkalmával családonként 10 000 atka is előfordulhat.Ilyenkor méhenként 6-8 atka is előfordulhat.
Amig a családnak herefiasitása van,a család életben maradhat,azonban a herefiasitás elmaradásakor a munkásméh fiasitást támadja, és a legyengült munkásméhek ha nagyszámban fordulnak elő, nem képesek a családot ellátni.
Regeneráló hatású,biológiai serkentő,fáradság,kimerűltség,étvágytalanság,túlzott igénybevétel esetén,heveny betegség utáni lábadozásnál,serdülőkorban,lassú lefolyású betegségeknél általános erősitő.
Csonttöréseknél sietteti a gyógyulást.
Terhesség,szoptatás ideje alatt is javasolt.
3 dkg elfogyasztása után 2-hét szünet tartandó.
A méhpempőt használat előtt nagyon jól ell kell kavarni műanyag kanállal.
Nem tudom még. Irodalomnak próbálok magam utánajárni, mert így kimondottan könyveket nem ajánlott még senki Tupatipén kívül.
Szóval, köszönöm neki is! :-)))
(Úgy őszintén, mivel még nem hallottam a Méhek, méhészkedés c. Faluba Zoltán könyvről, elnézést kérek mindenkitől, hogy ennyire sikerült telibetrafálnom a könyvcímet... :-))) )
Örösi Pál Zoltán: A méhek etetése cukorral (1942), az Egyszerű anyanevelés (1943), a Kis méhészkönyv (1954), amely négy kiadást ért meg és a Méhek között (1951), amely összesen nyolc kiadásban jelent meg. (Ez a legjobb könyv, minden benne van, fajtáktól a teleltetésig.)
Faluba Zoltán: Méhek, Méhészkedés (Mezőgazdasági Kiadó, Bp.1983.) Héjas Endre: A sikeres Méhészkedés (Orsz. Magyar Méhészeti Egyesület, Bp.1926.) Dr. Szalay László: Méhészeti növénytan (GATE Regionális Távoktatási Központ, Gödöllő,1998.)
Remélem tudtam segíteni.
Konkrétan a gyomorral kapcsolatos dolgok aktuálisak lennének rokoni körön belül. Gyomorsav túltengés.
Köszi. :-)))
De nagyon szuper, hogy ennyi mindenre jó. Vajon az emberek mikor fognak kitalálni olyan gyógyszert maguktól, ami mellékhatás nélkül ennyimindenre jó? :-)))
Fenyőméz hatékony beszerzésére nincs valami ötletetek? Azt mondták eddig, Szlovákiában és Erdélyben gondolkodjak. S többnyire azt is hozzátették, ne nagyon bízzak abban, hogy Magyarországon kapok ilyet. Én még bizakodom, hátha valaki behoz hozzánk ilyet... mindenesetre ha tudtok tippet, ne kíméljetek! Köszi.
A rovaroknál leirtakat azzal módositom, hogy 1-liter jóminőségű pálinkát kell ráönteni.
Egy méhész barátomtól kaptam a propoliszt és a receptet amit ezután saját kezűleg el is készitettem./Egy szomszédból kölcsönkért kávédarálón daráltam le, mert különben nagyon macerás/, naponta forgattam az üveget, majd elkészült.
Fejtéskor ott volt a nagybátyám is aki megkóstolta,hogy lemenjen a vércukra, persze nem az előirt cseppmennyiséget ,hanem ugy féldeci számra és azután is ha jött, és megvolt vele elégedve, jól sikerült! /nem sokáig tartott a készlet/
Hát azóta csak igéreteket kapok, propoliszt nem tudok szerezni,pedig igy házilag elkészitve sokkal olcsóbb, mintha piacon szerzi be az ember!
Ja és igy féldeci számra ütős ám az alkoholtartalom miatt.
Nosza, rajta! Tessen kellően grafománnak is lenni! :-)))
Úgy őszintén, én nem ismerem még annyira a témát. Méheim is csak tavasszal lesznek. Pontosabban már vannak most is, kijelölve egy méhcsalád a méhésznél: "Ez a szaffié." :-)))
Szoktam vele kimenni a méhekhez, de leginkább csak, mint megfigyelő. Szeretnék addig is okosodni, hogy tudjam majd gondozni a méheket. :-)))
Régebben a mézet úgy sajtolták ki a lépekből, hogy a méheket kénfüsttel elkábitották. Majd feltalálták a kaptárt és a keretet, mozgatható méhlakásokat kezdtek használni. Magyarországon először 1844-ben használtak keretes kaptárt. A magyar méhészetre a XX. század közepén a vándorméhészkedés volt jellemző, a méhcsaládokat az éppen kinálkozó gyümölcsösök, akácerdők mellé szállitották.
De hogy, szinesebb legyen a fórum még két kép:
Fő a békesség!, gondolhatja Méh Matildka gyüjtögető!
Itt már ketten gyűjtenek , megállás nélkül. /Persze ezek a fotók nyáron készültek./
<--- (őt a neten találtam, nem saját kép)