A feketét nehezebben veszik észre sötétben, így kevésbé várható hogy ellopják. A kocsik is kevésbé veszik észre, így viszont nagyobb az esély hogy elütnek.
A macskakiállításon csodás elektromos rollereket is mutogattak, egyből nagyon megtetszettek. Ideális járműnek tűnt ahhoz, hogy a telekre oda-vissza járjak vele. Volt mindenféle színben, és miután nem tudom eldönteni, a fehéret vagy a feketét válasszam, inkább mindkettőből veszek egyet. Esetleg egy fűzöldet is, azt kizárólag tavasszal használnám.
Holnap meg papagájkiállítás, méghozzá nagyon közel a lakásomhoz, azt hiszem, ezt sem hagyom ki.
Mind az öt karácsonyi kaktuszom szépen virágzik. Gyönyörű látvány, csak kissé elsiették a dolgot, de így is szívesen nézem őket. Négy piros és egy fehér virágú van köztük, változtatnom kellene az arányokon, de több virág már nem fér el nálam.
Nálunk olyan igazi novemberi nyúlós-nyálkás idő volt és van, délelőtt egy kevés havas eső is esett. Ilyenkor jólesik otthon maradni, és békés szöszmötölésssel tölteni az időt, legalábbis nekem.
Délelőtt tíz óra körül értem ki a telekre, és az otthagyott vödörben a víz tetején még vékony jégkéreg volt. Gyorsan felszedtem a maradék almát, víztelenítettem, és - főként - enni adtam rendszeres vendégemnek, a teknőctarka macskának. Meglátogatott, és nyomatékosan a tudtomra adta, hogy a vendégnek némi élelem dukál. Ezt be is láttam, és kiszolgáltam. Egyébként nem éhezik, és felkészült a télre, mert jó vastag a bundája, bár csak egy pillanatra hagyta megérinteni magát.
Tévedtem a szezon zárással. Most telefonált haver, hogy látta üresek az ágyások. Hogy ne unatkozzak dobott át egy rakodógép kanálnyi (kb 1,5 köbméter) trágyát. :-))
Ma mi is haladtunk növény ügyileg. Maradék termény betakarítva, 1 adag savanyúságnak eltéve, ágyások kitakarítva. Idei szezon ezzel lezárva. (sajnos :-((((( ) Még a füvet kell nyírni valamikor.
Minden növény behordva az erkélyről, hosszas helyezgetés után megvan a helye az összesnek. Mondhatom, nem volt könnyű! Aztán elégedetten felsóhajtottam, hogy ezek után nem kell többé a dzsungelt kerülgetnem. Viszont olyan szomorúan kopár és egyhangú lett minden, hogy gyorsan vettem egy cserép bimbós krizantémot.
Megnéztem, mivel riogat az időjárás előrejelzése, és nekiálltam behozni a növényeket az erkélyről. Előtte azonban lefestettem azt a kis polcot (inkább polcocskát) amin a kaktuszokat tartom. Szép fehér és fényes lett, csak a fejem fájdult meg kissé a festékszagtól, de ez gyorsan elmúlt. Már a kezemről is lejött a fehér festék, legalábbis nagyjából. Viszont a mázolmány kissé nehezen szárad, ezért a következő lépéssel holnapig várnom kell. Addig is elővettem egy másik polcot, az kifogástalan állapotban van, no meg nekiláttam egyik-másik növényt átültetni. Sikerrel. Holnap már gyorsabban kész leszek, addig is gondolatban kisakkozom, mit hol tudok elhelyezni.
Hazahoztam a csincsillát is, annak nem nagyon örült, hogy megfogtam és a szállítóba zártam, pár csomó szőr maradt a doboz alján ama híres bundájából. Sebaj, rengeteg maradt!
Lehet, hogy ez az ún. fekete paprika? Ami a fekete paradicsomot illeti, termett belőle néhány darab, de nem sokban különbözik a többitől. Ő fő méltósága pedig elégedettt lehet, hiszen a piros szín kiemeli a szépségét.
Rájöttem, hogy mégiscsak mókus lehetett, kár, hogy nem láttam. Rájöttem, hogy a gödör pont egy oszlop mellett van, az álltka ott ücsörögve ebédelhetett, és közben szemmel tarthatta a környezetét.
Ma reggel elindultam a buszmegálló felé, illő módon lesütött szemmel, hogy észrevegyem a hullott diót-mogyorót. Azt nem találtam, viszont a kerítés mellett észrevettem egy kis gödröt. Egy orgonahajtást ástam ki onnan, most viszont tele volt mogyoróhéjjal, pontosabban kettévágott héjjal. Volt ott egy dióhéj is, de avas dióból. Azóta is találgatom, ki vagy mi étkezett ott. Mókus nem valószínű, miért a nem túl biztonságos földön étkezett volna? Harkályt már láttam, amint mandulát tört, de ő is a fán tette. Úgyhogy most várom az újabb fejleményeket. Kis ügy, de érdekelne a megoldása.
