Gondolom persze, hogy nem azonnal van fagy el, van több száz liter víz akár a kültéri részekben egy nagyobb rendszernél persze. Csak mi van ha éppen nem ment a gép és csak a minimális fagyásmentesítő állapotot tartotta fent, mondjuk volt 10 fokos a víz a kültéri körben és akkor áll le a rendszer egy fél napra. Az lehet bukó simán.
*Ja és persze nem volt vészleeresztő fagyszelep meg hasonló sem...
Azért ilyet nem illik felteszem :D Csak azért mert a beruházó az utolsó garast is meg akarta spórolni és így lett kiadva a tervezőnek is a koncepció felteszem minden szemetet nem kell elfogadni és aláírni.
Ma voltam hőszipkás továbbképzésen, a legújabbak igen okosan megoldják: 1. lépés, keringető szivattyú. 2. lépés, elektromos fűtőpatron. 3. lépés, elindítja a kompresszort.
Csak legyen áram. De az elmúlt 20 évben 1 olyan nagy áramszünet volt Pest megyében, ahol napokig nem volt áram.
Sokat nem jelen, hogy gépész tervezte. Simán láttam már szépen aláírt kiviteli tervet monoblokkos hőszivattyú megoldásról, ami sima vízzel feltöltött primerkörös és semmi szünetmentes nincs a rendszerben :D
A kevéssé jót a jótól sajnos nem a kamarai tagság választja el.
Érdekes persze, talán szokatlan. Ugyanakkor itt csatornagázokról nem nagyon van szó. Az alsó szintnek van egy külön átemelő aknája ahova minden szennyvíz csorog, ami kiszellőztetett a légtér felé.
Van pótlevegő beeresztés tervezve motoros zsaluval, hogy ne legyen kavar a légtechnikával. Az alsó, pince-szinten nem lesz központi szellőztető, túl nagy szívás lenne, így csak a nedves helyiségekbe kerülne venti.
És kifújásnak meg a tető fölé szellőztetett szennyvíz stangot használnánk... szóval a kivezetés ilyen alternatív módon menne. Csak maguk az elszívó ventik nem olcsók azért. Olyanból volna netán bevált, ár-értékben ajánlott verzió?
a legolcsóbb, ha vagy a tartályból közvetlenül, vagy a tartály alatti csőbe berakott Y.elág-ból felálló csőbe kötöd az elszívót. a drága gyári megoldások is ugyanezek.
áram csak bőven a tartály felső síkja fölött legyen!
a recirkuláló rendszer azért lehet jó, mert az nem kavar be a teljes ház légtechnikájába, és sok helyen utólag esélytelen a házból kifújó kiépítés.
ha a geberit elő van készítve, akkor csak (leginkább folyamatosan emelkedő) 50-es csővel összekötöd a tartályt az elszívóval.
Fürdőbe ha a helyiségben van WC is egész hasznos lehet a WC csésze szagelszívás nemde?
A gondom az azzal, hogy a levegőt recirkuláló meogldásokban nem nagyon hiszek, aktívszén patront cserélgetni bennük úgysem fog senki...
Van a normál fali ventikbe beköthető 50-es kivezetésű WC öblítő csőből szívó megoldás is.
Pl: Valsir Ariapur 80, dupla elszívós megoldása.
Csak ez drága meglehetősen.
Létezik olyan megoldás, amivel egy jóféle Geberit, 50-es csonkkal külső elszívásra felkészített WC tartály megoldás egy jóáras külső elszívással házasítható?
Nincs tapasztalatom az entalpiás hőcserélővel, de azt tudom, hogy a hagyományos hőcserélővel kiszárad a ház.
Szabályzás: youtube-on látom, hogy arduinóval gyerekjáték pár dolláros RC szervókat vezérelni, 100% -osan záródó szelepekre meg szvsz nincs szükség, valami tengely körül elforduló lemez, vagy RP nyomtatott alkalmatosság is jó lehet.
Az olcsó levegőminőség érzékelők nagy része (többsége?) a széndioxid szintet valójában nem tudja mérni, helyette mér néhány egész más értéket és abból kamuzik (hazudik) egy széndioxid szintet. Ez csak egyke az energetikában tapasztalható tömeges átveréseknek.
"A folyamatos levegő keringetés kiegyenlíti a dolgokat"
Plusz a helyiségeket elválasztó közfalak is kiváló hőátadók, ezért pl passzívházakban minden helyiség kb azonos hőmérsékletű, még azok is melyekben nincs semmi fűtés.
Szvsz teljesen haszontalan pénzkidobás a helységenkénti hőfok és egyéb dolgok méregetése állandóan. A folyamatos levegő keringetés kiegyenlíti a dolgokat, főleg ha normálisan hőszigetelt a ház.....
köszönöm mindegyikőtöknek a válaszokat, felvetéseket. Helyszűke miatt lett 75-ös cső. A nagyobb helységekben duplán, ahol pedig automata küszöb is van, ott dupla befújás és dupla elszívás van, bízva abban, hogy ez így már elég lehet. Kisebb szobákban csak 1-1 elszívás vagy befújás lesz. Automata küszöb esetében a kisebb szobákban is 1 befújás ÉS 1 elszívó pont párhuzamosan. Ideálisabb lenne a 125-ös méret, de ezt teszi lehetővé a helyszűke.
Ha jól értem, ti azért az entalpiás hőcserélőt javasolnátok a páratartalom probléma miatt. Teljesen megoszlanak a vélemények ebben a dologban, többen azt mondták, semmit nem ért az entalpiás hőcserélő, legalábbis nem érte meg a felárat.
Jogos a levegőcsere szakaszolhatósága, én két részre bontottam a rendszerben, de nyilván a legideálisabb az lenne, ha az elosztódoboz kimeneteit lehetne lezárni. Létezik ilyen elektronikusan vezérelhető szabályozó szelep 75-ös méretben? Én nem találkoztam vele, de ez nem jelenti azt, hogy nincs...
A venti fordulatszámát azért igyekezném szabályozni, hogy fölöslegesen ne legyen sok levegő kicserélve, ezzel is megőrizve a páratartalmat télen. A szobánkénti levegőminőség mérés magában foglalja a CO szint mérését is!
Szóval én alapvetően a ventik sebességét terveztem szabályozni, viszont ha találok értelmes áron beilleszthető vezérelhető szelepeket, akkor simán lehetne szobánként is szabályozni a légcserét.
A hőcserélő témára visszakanyarodva: alumínium vagy műanyag hőcserélőt preferálnátok? Ha jól értem, ti egyöntetűen az entalpiást javasolnátok. Illetve még nagy kérdés a nyári bypass is...
"minden szobában lesz páratartalom és hőmérséklet érzékelő, illetve a fontosabb szobákban levegőminőség érzékelés is"
Most nincs időm, ezért NAGYON röviden:
Az egészséges lakáslevegő egyik fő jellemzője az alacsony széndioxid szint. Hiába méred a levegő tíz MÁSIK jellemzőjét, ettől még nem lesz optimális a széndioxid szinted :)
Ahogy NAND is leírta, a levegőt útja kéne szabályozni, nem a venti forgását. A venti forgását csak hozzá kéne kompenzálni a szumma levegő térfogatáram tartásra. Az anemosztátokat optimális esetben teljesen nyitni kéne, és szelepekkel szabályozni az egyes cső ágakban a légellenállás mértékét. Azzal ha az nem tudod az ágankénti levegő cserét külön szabályozni, akkor nem tudsz rendes szabályozást építeni. Legalábbis sem a ventillátor/energia hatékonyság, sem a szobánkénti levegő minőség szempontjából. A 300/400m^3/h hogy jön ki nálad?
A 75-os cső nagyon karcsú, főleg ha még hosszú is. 30m^3/h körül is már azért van rajta nyomás esés, ezért hosszabb szakaszon nem túl jó. Ezekkel a csövekkel azonnal velejár, hogy nulla hangcsíllapitasa van, szóval építheted az osztó elé a drága, és nem túl hatékony hangcsillapito dobot. Az viszont kétségtelen előnye, hogy könnyű vele dolgozni.
látok némi ellentmondást az alacsony fogyasztás és a 75-ös cső között, bár elismerem, ha sok van párhuzamosan, akkor lehet alacsony az ellenállása. Számolj utána. Álmennyezet felett lesznek a csövek?
Télen, entalpia nélkül 100m3/h mellett is 30%-ra szárad a ház. Nálam nincs a padlóban vízszigetelés, vályogház, nagy akvárium is van és még így is. Egyszerű párologtatók mit se érnek, valami 12 l/nap-ot számoltam, (lehet, hogy rosszul) ennyit kellene hozzátenni a kintihez az 50% eléréséhez. (5 gramm/m3)
Ezt a szenzoros, vezérlős dolgot nem teljesen értem. Nem inkább a levegő útját kellene inkább szabályozni a venti sebessége helyett/mellett?
Kicsit kiegészítem az előző hozzászólásomat, hogy mely kérdésekkel vagyok elakadva.
Az tiszta ügy, hogy az alapterület és a házban élő emberek száma alapján kiszámítható, mekkora kapacitású rendszerre van szükség. Én úgy számoltam, hogy legalább 300-400m3/óra légcsere szükséges, tehát legalább ilyen kapacitású hőcserélő szükséges. Ami viszont kérdéses:
- normál vagy entalpiás/membrános hőcserélő? Ahogy látom, sokak szerint nem éri meg az entalpiás a felárat, mert érdemben nem javít a pára helyzeten, van aki szerint még a szagok is vissza tudnak jutni a friss levegő ágba.
- Nyári bypass lehetősége: a gyári gépeknél ez eléggé felhasználóbarát módon van megoldva, csak üzemmódot kell váltani, a Rekupexnél meg talán ki kell cserélni manuálisan a belső egységet (core-t). Kérdés, mennyire van tényleges haszna a bypass-nak. Értem a lényegét, hogy nyáron éjszaka a hűvösebb levegővel lehet hűteni is. Viszont nálam lesznek klímák, szóval nem biztos, hogy érdemes ezzel külön vesződni.
- Elő/utófűtés: vannak ugye elektromos/vizes fűtési megoldások a rendszerhez, nálam csak az elektromos lenne megoldható. Van aki szerint növeli a hatékonyságot és a komfortot az előfűtés nagyobb kinti hideg esetén, mások szerint semmi értelme, mert beleég a por, stb. Szóval ez is egy jó kérdés.
A motorok tekintetében talán egészen egyszerűen érdemes megvenni a gyári, 0-10V vezérelhető EC csőventiket, könnyen rendszerbe illeszthető, nem kell tákolni. 600m3/óra kapacitásúakat tervezek venni, így lehet 40% körül járatni, hogy csendes és hatékony legyen.
Anemosztátokból szabályozhatót néztem ki, így minden egyes ponton finomhangolható a levegő mennyisége.
A vezérlés szerintem alapvetően fontos a hatékonyság és a komfort szempontjából, de ezzel nem lesz probléma. A lényeg, hogy szükség esetén legyen meg a kívánt mennyiségű légcsere, viszont ha rendben van a benti levegő, akkor minimálisra kell leszabályozni a motorokat. Így nincs nagy hőveszteség és a komfortérzet is megmarad. És itt nagyon fontos szerintem a helységenkénti monitorozás lehetősége, hőmérséklet, páratartalom (konyha, fürdő), és levegőminőség tekintetében.
No, így már talán tényleg nem felejtettem ki semmit...
A tippeket nagyon megköszönöm! Persze, nyilván kell több infó ahhoz, hogy ti is véleményt tudjatok mondani.
Hőcserélőt és rendes EC motorokat készen vásárolnék, szerintem ezen nem érdemes már spórolni. Ahogy te is írtad, vagy hangos lesz, vagy kicsi lesz a hatásfok, esetleg nagy a fogyasztás.
A vezérlést okosotthon rendszerből 0-10V-os vezérléssel oldom meg, közel minden szobában lesz páratartalom és hőmérséklet érzékelő, illetve a fontosabb szobákban levegőminőség érzékelés is. Az érzékelők adatai alapján, illetve hogy a fürdőkben vagy wc-ben épp ég-e a lámpa, lehet okos vezérlés programozni az EC ventikhez.
Az alap csőhálózat 75-ös flexitech cső, a nagyobb helységekben dupla befújási és elszívási pontokkal. A kültéri kidobó és beszívó pont / hőcserélő közé 160 vagy 200-as csövezést tervezek. Nem spórolnám el a szűrőket sem, illetve a zajcsökkentő elemet a befújó motor után. Tehát nem a filléres megvalósításra törekednék, hanem egy optimalizált, jó megoldásra, ami nem csilliárdokba kerül, mint a kulcsrakész teljes rendszer. A kettő közötti arany középút. :)
A csövezésre, hangcsillapításra megtaláltam a termékeket, szabályozható anemosztátokat is kinéztem már. Most keresem a megfelelő hőcserélőt és EC motorokat. Így került a képbe a Rekupex, de bármi más is szóba jöhet persze. A Rekupexnél vannak EC motorok is, amik egy az egyben beköthetőek a 160-as/200-as csőrendszerbe, még át kell rágnom magam a kínálaton, nem volt időm a sok meló mellett, de holnap már lesz. :)
Ha kihagytam bármilyen lényeges információt, szóljatok. :) És köszönöm!
