Mivel többségében háziállatokkal kapcsolatos témák vannak a csúcson, picit nekem hiányozni kezdtek az igazi vadak. Ezért is nyitottam meg ezt a topikot, ahová jöhet minden, ami kerítésen kívül van. Netán kerítésen belül, ámde mégsem egészen odavaló (és nem a rendőrséget hívjuk észrevételükkor ;-) A bogaraktól kezdve a ragadozókig bárkit becincálhattok ide.
Legtöbbünk találkozik a kirándulásai, túrái során olyan állatokkal, amikről szeretne többet tudni vagy legalábbis nevén „szólítani”. Persze vannak olyanok is, amiket a többség felismer (őz, vaddisznó, róka vagy éppen bükk, gesztenyefa), de mondjuk a lábnyomaikkal, netán hangjukkal már gondban vagyunk.
Tehát jöhet ide minden, írások, beszámolók, kérdések és képek, amik az élővilág „vadabbik” részéhez kötődnek.
Ezt a képet épp most találtam, illik a témához. Elolvasva a képhez fűzött kommenteket mondjuk elég (ön-)felelőtlennek tűnik az eset, de nem véleményezek, egyébként is mi közöm hozzá. Mindenesetre ezzel a találkozással is be lehetett volna szállni a párbeszédbe. :)
"Nem tudom egyébként, hogy most farkastémában most mi a helyzet, mert gyakran feltűnnek ugyan a Zemplén szlovák határhoz közeli részein,..."
Épp a napokban olvasgattam a témában, van némi anyag erről a neten. Innen (http://www.vvt.gau.hu/) kell indulni, aztán a "Life - Nature" menüpontot választani (a cikk címe: Az emlős nagyragadozók hosszútávú védelmének megalapozása Magyarországon), ezen belül letölthető egy pdf fájl a farkas és a hiúz (talán legfrissebb?) monitorozásáról.
Amennyire tudom ( = ahogy hallottam) Zemplén és Aggtelek környékén vélhetően vannak stabil, szaporodó populációik. Az előző mondatnak a szakmaiságát persze a 'vélhetően' szó emeli. ;)
Aranysakálos kalandom nincs (a Dél-Dunántúlon aránylag ritkán fordulok meg), viszont egy kérdőjelesen farkasos van.
2002. május 1-én a Bükk-fennsíkon túráztunk néhány jóbaráttal. Éppan az ún. őserdei részen mentünk át, amikor az ösvényen előttünk kb. jó 40-50 m-re kiváltott elénk egy kutyaszerű lény.
Én előtte még csak állatkertben és természetfilmben láttam farkast (Canis lupus), de rögtön bevillant, hogy az ösvényen előttünk lévő szürke bundájú ragadozó sokkal jobban hasonlít a farkasra, mint a kutyára.
A döbbenet miatt megálltunk az ösvényen és úgy bámultuk a jószágot.
A farkas egy darabig "farkasszemet" nézett velünk, aztán lassan elsomfordált.
Amikor ezt a sztorit elmeséltem egy biológus ismerősömnek, először kinevetett, hogy biztos elkóborolt "farkaskutyát" láttunk, de rá egy-két hétre helyesbítette magát, hogy utánanézett a szakirodalomban, amely szerint a Bükk-fennsíkon valóban él egy kb. 30 példányt számoló farkasfalka...
Nem tudom egyébként, hogy most farkastémában most mi a helyzet, mert gyakran feltűnnek ugyan a Zemplén szlovák határhoz közeli részein, de állítólag a magyar részen nincs kimutatható stabil állományuk.
Részemről-részünkről a megtiszteltetés! Örülök a betérőknek.
Patásokkal Ti nyertetek, én legközelebb kb. 1 cm-re voltam tőlük, mikor csontokat nézegettünk régészeti állattanon. ;) Bár egyszer Somogyban járva találtunk egy konkrétan mesebeli "törpeerdő"-részletet. Egészen apró fák alkották, köztük vadcsapások, minden fa törzsén moha-zuzmó. Nem tudom jól leírni, tényleg különös volt a látvány az apró fákkal, s közte konkrétan zöld alagutak, ahogy a vadak kitaposták. Pár métert mentünk is fejet hajtva benne, aztán rájöttünk, hogy az út egyirányú, s bárki jön szembe, rükvercben nem leszünk versenyképesek.
Aranysakálos kalandotok is van? (Csak érdeklődöm, nekem nincs tétem. ;)
Nem feltétlenül, a vadkan az vág az agyarával, és alapesetben nem megy neki az embernek, míg egy malacos koca igen, és ő viszont harapni fog. Pár éve én is gondolkoztam, hogy gyorsítani kellene az evolúciómon, és szárnyakat kellene növesztenem, amikor egy bokros területen mászkálva egyszercsak a vacokban ott volt előttem három méterre öt félnapos malac...
"A rovarok képtelenek az erdei mácsonya szárán felmászni, a szárat körülölelő, alapjuknál összenőtt levelek csatornájába esnek. Ez a "csésze" mindig folyadékkal telt, részben esővízzel, de a növény nedvével is. A növényből kiváló viszkózus anyag megóvja a párolgástól. Mostanában fedezték fel, hogy az erdei mácsonya rovarevő. A csészébe esett rovarok a híg folyadékból képtelenek szabadulni, végül elmerülnek és felemésztődnek. A növényben lévő mirigyek a folyadékból tápanyagokat vonnak ki. Ezt a folyadékot egyébként valaha a szem rendellenességeinek kezelésére használták. (...)"
Ezek a pókok elég emberiek. (Vagy az emberek pókosak.) Az embernőstények nagy része is kész párosodni némely ajándékokért. Sőt, csak az akadályozza meg abban, hogy párosodás közben is az ajándékot szorongassa, hogy nincs nyolc keze.
Természetesen ez a kijelentés nem általános érvényű.
No, s megérkezett a lelkiismeret hangja is. :)) A pókerezés romjainak eltakarításába a nyeremény összesöprése és kisajátítása is benne foglaltatik? :)
Madárkának a szemei már a kloákájába gyógyultak, de egy rövidke esti mesét azért hozok. A történet második fele megszívlelendő.
"A csodáspókok közé tartozó, hazánkban is élő Pisaura mirabilis hímje >>saját kezűleg<< fog egy rovart, a zsákmányt sűrű fonadékba burkolja, és az elemózsiát átnyújtja a nősténynek. Amíg az az ajándékkal foglalatoskodik, megtörténik a párosodás. Ugyanez az eljárás tapasztalható hazánkban az őszi erdőkben, bozótosokban gyakori kerekhálós gyűrűs keresztespók (Meta segmentata) esetében is, azonban ennek hímje már nem fogja az ajándékul szánt zsákmányt. Többnyire többedmagukkal tartózkodnak a nőstény hálójában. Ha beleakad egy áldozat, valóságos versenyfutás keletkezik. Amelyik először ér oda, kiszakítja a hálóból az áldozatot, befonja és addig hordja a csáprágói között, amíg át nem tudja adni a nősténynek. A nőstény átveszi a nászajándékot, szinte csak szimbolikusan eszik belőle, majd párosodni kezd a hímmel." (Urania állatvilág)
Találtam némi anyagot, ill. kiegészítgettem az imént. Mivel vázlat, s nincs erőm kibontani, megóvnám a topik 0,2 fős közönségét attól, hogy közzé teszem, így adj egy e-mail címet, ahová postázhatom. Rendes nevem tudod, oda züzzenj nékem.
Cserébe feltérképezed nekem lakóhelyed (és/vagy annak környékének) összes megbízható, autentikus méhészét. :)))
A délutáni itthoni rövidlátogatás után most értem végre révbe, már ami a gép előtti létet illeti. Ha a szüleimen átverekedem magam, válaszolok és írok is. Mindent csinálok. Mosogatni kinél kell/lehet? :))
Dolgozathoz kellene. :) Nem voltam órán, amikor ezt elmondta a tanár, osztálytársaim meg nem tudnak róla semmit, mert senkit nem érdekel a biológia.. :) Nem tudok pontosabban kérdezni, mert nem tudok róla semmit. :))
"A rovarok képtelenek az erdei mácsonya szárán felmászni, a szárat körülölelő, alapjuknál összenőtt levelek csatornájába esnek. Ez a "csésze" mindig folyadékkal telt, részben esővízzel, de a növény nedvével is. A növényből kiváló viszkózus anyag megóvja a párolgástól. Mostanában fedezték fel, hogy az erdei mácsonya rovarevő. A csészébe esett rovarok a híg folyadékból képtelenek szabadulni, végül elmerülnek és felemésztődnek. A növényben lévő mirigyek a folyadékból tápanyagokat vonnak ki. Ezt a folyadékot egyébként valaha a szem rendellenességeinek kezelésére használták. (...)"
