Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Sziasztok
Laikuskent csak egy keresem lenne...Legyszives irjatok meg a Nagy-Goncol "rudjabol" az elso csillagnak a nevet. Tudtommal mellette talalhato a Mizar, es amire en gondolok talan az Alcor, de szeretnem ha valaki hozzaerto ebben megerositene.
Elnezest amiert kicsit "offtopic" vagyok, de hol mashol kerdezhetnem meg mint itt a Csillagaszatban...?
Éjfél után érdemes kinézni, bár elég kövér a Hold, meg a felhôzet is eléggé mozog, de esély van elkapni a Leonida meteorraj sűrűjét! Ugyanígy a szombat hajnalt is érdemes megpróbálni!
Szép idők voltak, csütörtöki előadások, máig megvannak az általános iskolai feljegyzéseim és szép emlékeim. Rám is nagy hatással voltak az említettek, Kulin György fanatikus szeretete amivel megnyerte az "égieknek" a fiatalokat. Nagyon szerettem az Üzen a Nyolcadik bolygó című könyvét, bár sokáig nem tudtam, hogy a Q. G. Lyn fedőnév mögött ő rejtőzik. A Baráti Kör utazgatásai is szép emlékek, Egerbe, Katoviczébe, ahol akkor először láttunk igazi planetáriumot. Sok évtized után végre összejött egy kis távcső, így végre én is mutathatom a Saturnus gyűrűt, a Jupiter holdakat, stb az érdeklődőknek. Akkor volt egy szép szupernóva a Delfin csillagképben, kb. 2 magnitudóig felment. És persze az UFO témák kimeríthetetlenül...
T muallim!
Az Uraniának valamikor én is lelkes látogatója voltam. Ponori Thewrewk, Kulin Róka gedeon voltak az akkori nagy öregek. Kulinnal külömösen jó viszonyban voltam. Az időtájt járt oda sokat ifj. Bartha Lajos és Szüle Dénes is. Az utóbbiról tudsz valamit? Dénes akkor 1968-71 táján 25-30 éves volt. Jó képességű, reményre jogosító embernek tartottam, azonban azóta nem halottam felőle semmit.
Egyébként csodállatos idők voltak, első 10 cm-es tükröm ott csiszoltam. Ezt követően az Urániának csináltam egy 20 cm átmérőjüt, végül magamnak szintén 20 cm átmérőt. Minden fogásra maga Kulin tanított.
fjuri
Kulinnal és Ponory Tewrek (talán jól írtam a nevét) sokat beszélgettem,az Urániában, ki is szokta javítani a tükreimet foncsorozás előtt.
Csodás idők voltak!
Az egyik első vékonyka könyvét "A kis csillagász távcsöve " címűt csak úgy faltam, akkor kezdtem amatörködni.
Az első 100-as tükrömet " A távcső világa " könyvtári példány alapján készítettem el sikeresen.
A második kiadást - nem szép dolog - már nem adom oda senkinek.
Hello .
Elvileg igen, de küldheted a stormbringer@nexus.hu-ra is (ez abszolute privát),míg az itt megadott az munkahelyi és egy közös vödörbe jönnek a levelek.
Előre is köszi.
Köszönöm! Én is ezt próbálom, de úgy tűnik nincs szerencsém. Esetleg nem tudtok könyvtárat ahol van? Nehány helyen kerestem, de vagy nincs vagy nincs meg.
Tom sawyernél olvastam Kulin: A távcső világa c könyvre hivatkozott. Évek óta próbálom megszerezni - sikertelenül. Nincs valakinek tippje ezzel kapcsolatban?
Már vagy 10 éve használom a SKYGLOBE-ot, könnyen kezelhető DOS alatt (is) fut, és a kb. 600 kbyte-ban benne van az összes égitest kb. 10 magnitudóig (?) ja ez lehet, hogy túlzás, mert 25000 csillagot ismer. Most kaptam valakitől egy Starry Night Basic 2.1-et no ez már új generáció, mert rázoomolva a nem csillagszerű égitestekre gyönyörűen adják a részleteket, a Jupiter holdaktól a Saturnus gyűrűig... Ilyen célra eddig a RedShiftet használtam, de az CD-s és mindenhopva nem vihetem. Ez meg "pici", kb 6 mega és könnyen kezelhető, szóval az iskolámban ezt használom, míg a fejemre nem csapnak a BSA-sok.
Persze mindegyikkel mehetek térben időben bárhova.
Beirányzol egy jól azonosítható egyenlítő közeli csillagot, aztán a csillagidő és a csillag rektaszcenziója ismeretében beállítod a rektatengely körosztását annyira, amennyinek lennie kell.
A faterommal egy pár év alattépitettünk egy Newton rendszerű távcsövet 200-as tükörrel.A fő irány elveket a Kulin féle Távcső világából vettük.Mára már eljutott arra a szintre hogy az okulár kihuzat kivételével lész de az okulárt kézben tartva már lehet nézelődni.A múlkor meg csináltam a deklinációs és a rekta tengely szög és óra osztását.A deklinációs tengely osztása egyértelmű.Az lenne a kérdésem hogy mi képpen tudnám a rekta tengely óra osztását be tájolni?Mert a csillag térképeken a tavaszpont(0h) vonala a cassiopea mellett megy el.Ha úgy csinálom hogy megvárom hogy a tavaszpont elérje a legnagyobb magasságot(delel)-úgy tudom itt 23h-kor-és a beosztáson be jelölöm a térkép szerint a 0h-t az úgy jó?Vagy más technikával kell?
Úgy érzem, hogy még többeknek nem világos, hogy mi a kérdés. Egy egyszerű példával megpróbálom szemléltetni:
Egy labdát pörgetek az ujjam hegyén. Ekkor az egyik pólus az ujjammal érintkező pont, a másik azzal átellenes. Ezután leveszem a labdát, felteszem más helyzetben, és ismét megpörgetem. Ekkor ismét az ujjammal érintkező pont az egyik pólus és az átellenes a másik, ugyanúgy pörög, ugyanarra mutat a tengely, de más helyzetben van a labda.
A kérdés az, hogy ha ez a labda a föld, akkor előfordulhatott-e a fent leírt két forgásállapot közötti változás? Esetleg úgy, hogy közben a tengely iránya, vagy/és a precessziós kúp nyílásszöge is megváltozhatott?
Na jó, de mihez rögzíted a koordinátarendszert a gömbön? (Melyik lesz a "greenwich-i meridián" egymilliárd év múlva, ha mozog az európai kontinenstábla?)
Ez szerintem koordináta-rendszer választástól függ.Ha én azt mondom, hogy a hosszúságok mindig a pólusokban metszék egymást, akkor ebben a kr.-ben soha nem mozdul el a polus, ha más kr.-t veszünk akkor már mozoghat.Ha a földgömbhöz viszonyítunk akkor az első kr-t kell választanunk.Talán ez segíthet a probléma megoldásában. :)
Persze hogy a gömb billen a tengellyel együtt, de a pólus marad a helyén a gömb egy tetszőleges pontjához képest.(Már ha jól tudom).
-- Akárhogy is rakom össze mindig precesszió lesz belőle :-)) --
Pólusmozgás meg szerintem így nem lesz belőle.
(Bár ez a szerintem nem éppen egzakt bizonyítás)
