Az ikerparadoxonban nem ilyenről van szó, hanem ott az egyik testvér megfordul. Hogy melyik fordul meg, az abszolút és nem relatív dolog. Aki megfordul, az nem mozog végig inerciálisan, tehát nem egyenértékű azzal, aki végig inerciálisan mozog.
Ebben teljesen igazad van.
Azonban létezik olyan eset is, amikor inerciarendszerben mozog mind a kettő iker, és nincs visszatérés.
Pl. ha az egyik iker utoléri a másikat. Ezen komolyan el lehet gondolkodni, hogy ekkor minek minősítsük az ikerparadoxont. Én nem elégszem meg azzal, hogy az egyik iker nagyobb sebességű a másiknál. Tudunk-e ennél többet is mondani erről?
A relatív sebességek nem vezethetők vissza abszolút koordinátákra, legálábbis nekem ez jött ki matematikai úton.
Egyetlen mozgó testhez viszonyíthatjuk az összes többi testet a relativisztikus összeadóképlettel. Azonban ha ekkor feltasszük azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha ez a referenciatest is mozog az abszolút origóhoz képest, akkor a matematikai eljárás kártyavárként omlik össze.
Egyébként Lorentz is azt mondta, hogy nem ismerhetjük az éter sebességét az abszolút origóhoz képest. A Lorentz-elv is megkerüli azt a kérdést, hogy van-e az éternek sebessége.
"Nagy ügyes próbálkozás a relatív mozgás abszolútizálására!
És meg kell valljam közel jársz az igazsághoz.."
én meg azthiszem kezded megérteni a "problémát"
saját rendszerbeli c re azért kapsz skalárt mert a c mérésére eleve (abszolut) c/v től függő periodusságot(időt) és távolságot használsz.
ennek következménye hogy egyetlen egy rendszerből sem megállapítható ezen logikán alapuló méréssel a c hez képesti abszolut rendszersebesség
mikor kijelölsz egy rendszert akkor max viszonyítási alapként jelölheted de nem tudod megállapítani azt sem hogy annak milyen abszolut mozgása van a fényhez képest
Keveset olvastál a témáról, azért lehetsz cinikus.
Igenis a végtelen lassú gyorsulást összhangba hozták a specrellel nálunk okosabb fizikusok is, kár lenne ezt eliminálni. Tudniillik ezáltal érthetővé válik az ikerparadoxon. Ahogy te magyarázod ugyanolyan homály marad utánad, mint amilyen a fejedben van.
Úgy fogd fel, hogy nagyon kicsiny értékű gyorsulással fordul vissza az iker. Felfoghatom, de most teljesen másról beszélünk, itt pillanatszerű visszafordulás van.
Így már összeegyeztethető a kvantummechanikával. Szerintem nem a kvantummechanikát kellene belekeverni a dologba, hanem a mondjuk a vízi-Pokémonok fejlődését, azok is nagyon izgalmasak, és szintén nincs közük a kérdéshez.
elemezzétek már egyszer (akinek van ideje) ne fordulással a dolgot hátha valaki rávilágít a dologra
legyen 2 ember mely a földi rendszerben megfelelően szinkronizált órák alapján egyszerre született egymástól mondjuk 20 fényévnyire (:D most legyen ekkora a föld :D
egyik ember mondjuk elmegy meglátogatnia másikat
elindul (gyorsul egyszer) s visz magával egy órát
mikor oda ér a másik mellé, anélkül hogy ujabb mozgásállapotváltozáson menne végbe leolvassák egymás óráját s megnézik egymást öregedésük arányának s az órákkal való összhang eldöntése végett
Nagy ügyes próbálkozás a relatív mozgás abszolútizálására!
És meg kell valljam közel jársz az igazsághoz..
Bár igaz az, hogy az "így születtek" nem egészen helyt álló ikrek esetén.
De úgy gondolom, hogy a gyorsítással való foglalkozás annyira elvonta a figyelmet, hogy a lényegről mindenki elfeledkezett közben.
Igaz, az is, hogy az "így születtek" csak az egyik kitérés a hibás megközelítés elöl..
A másik az maga a sajátidő képletére való utalás, amelyben dx/dt alak miatt
az időegységre eső elemi elmozdulás egyszerre jelenthet sebességet és gyorsulást
is.. Mint ahogy arra korábban valakinél már utaltam.
Amit az elején írtam, vagyis a relatív mozgás "abszolútizálása", különben
a maga módján benne van a sajátidő képletben..
Hiszen hogyan is számítjuk ki a relatív időelemeket? Abból a derékszögű háromszögből, amelyik egyik oldala az abszolút mérce, maga az abszolút sebesség
vagyis a fénysebesség!
Nézd csak meg! Minden elmozduláselem nevezőjében a fénysebesség szerepel!
Így miután a fénysebesség minden rendszerben állandó=c, a rá vetített sebesség
szintén abszolút...Így az abból kapott elmozdulás is az!
És mivel az egyes rendszerek relatív hosszainak és relatív idejeinek hányadosa
a fény esetében mindíg az abszolút fénysebességet adja, úgy az ezzel kifejezett
ikertag elmozdulásának útszakaszai is abszolút szakaszokká, ideje abszolút idővé válik.
Szóval az "óraugrási" kérdést megbeszéltük? A mostani kérdésedre a válasz: az inerciális és a gyorsuló iker nem szimmetrikusak. Pl: az űrhajós iker szerint ő maga egyhelyben áll, a társa távolodik tőle 0.8c sebességgel hat évig, eljut 4.8 fényév távolságba, majd végtelen nagy sebességgel eltávolodik 8 fényévnyi távolságra, visszafordul, visszajön 4.8 fényévre (még mindig végtelen sebességgel), majd onnan kezdve 0.8 c sebességgel közeledik hat éven át. Ráadásul amikor ez a furcsa jelenség történik, az űrhajóst egy forrás nélküli erő felkeni az űrhajó falára, úgy, hogy alig éli túl.
Ha A-tag és B-tag is IR mozgást végez, egymáshoz képest 0,8 c sebességgel, akkor:
C-hez képest (aki szintén IR mozgást végez), melyik mekkora sebességgel halad ?
Ez mind a kettő inerciarendszer. Azok egyenértékűek egymással. Az ikerparadoxonban nem ilyenről van szó, hanem ott az egyik testvér megfordul. Hogy melyik fordul meg, az abszolút és nem relatív dolog. Aki megfordul, az nem mozog végig inerciálisan, tehát nem egyenértékű azzal, aki végig inerciálisan mozog.
Fel lehet oldani a specrel paradoxonját a relativisztikus összeadó-képlettel olymódon, hogy minden mozgást átszámítunk egyetlen origóra. Azonban ha ezt megtesszük, más lesz a matematikája és szemlélete az egyetlen origóhoz történő viszonyításnak, dacára annak, hogy teljesen korrekt a számolás.
Ebben látom az okát annak, hogy nem értitek meg egymást. Szerintem rajtam kívül csak Gezoo végezte el ezt az átszámítást. Illetve nem elegendő az átszámítást elvégezni, ezt mindenki tudja, de bele is kellene gondolni, miért más a modell, és mégis ugyanolyan helytálló, mint a specrel.
Akkor még mindig nem világos, miért látja a két ikertag egymás óráit másképpen. A mozgásuk szimmetrikus, amit az egyik ikertagra elmondasz, az a másikra is érvényes. Miért lesz az egyik fiatalabb? Még mindig ugyanannál a kérdésnél vagyunk.
Az emberi gondolkodás lényege, hogy senki sem tévedhetetlen. Ezért, ha valaki azt mondja, hogy tévedek, akkor megpróbálom ellenőrizni, más úton levezetni vélt igazamat.
A dolgok nem fehérek és feketék. Én sem tartom magam spec-rel. tagadónak, az idődilatáció tényét nehéz lenne vitatni. Én csak ennek szimmetrikus voltát tagadom.
Bocsánat, te írtad a 27686-ot, és azt kérted hogy a 27660-ban lévő számítást ismételjem meg a másik iker szempontjából. Ez megtörtént a 27694-ben.
Ugye az eredeti kérdés az volt, hogy lát-e az egyik iker "ugrást" a másik iker óráján – erre válaszoltam hogy ugrást nem lát, de sebességváltozást igen: először 1/3 sebességgel látja mozogni a távoli óra mutatóit, utána 3x sebességgel.
