A 20-30 centi szigetelést gondolom két rétegből, átlapolva kellene letenni vagy keresztbe, ilyen esetben hogy lehet kialakítani gerendázatot ami tartja az OSB-t meg alatta a légrést?
"Párazáró fólia ugye kelleni fog a födém és a szigetelés közé?"
Az utólag berakott párazáró fólia jó lenne, csakhogy minden gerendát felülről fog megkerülni ugye... tehát a lakás felől nem lesz párazárva, viszont hideg időben azokon a pontokon a gerenda felső része harmatpont alá fog hűlni. tehát a fa nedvesedni fog, ha (a párazáró fóliával) akadályozod a pára távozását a hideg külvilág irányába. Márpedig a sokáig nedves fát más néven korhadt fának hívják - és akkor még nem beszéltünk a nedves fa "kitűnő" hőszigeteléséről.
Szerintem oda utólag már ne alkalmazz párazárást, viszont gondoskodj arról, hogy a hőszigetelés hideg oldalánál az átjutott pára szabadon eltávozhasson a külvilág felé (tehát az osb alatt legyen egy jól átszellőző, mondjuk 5 cm-es légrés).
És persze a "mester" által javasolt 10 centi hőszigetelés vastagság mifelénk a "röhejes" kategóriába tartozik (ajánlott: 30 cm, minimum: 20 cm).
az OSB elég erős párafékező, tehát a gyapotba kerülő pára azon nehezen tud kijutni --> jobb megelőzni, hogy a gyapotba egyáltalán bejusson. lehet, hogy a betonfödém is megfogja már a párát, de elég olcsó és a biztonság irányába történő tévedés, ha odarakod a fóliát.
Ügyelni fogok rá, hogy meglegyen a 15 centi tömörített kavics!
Egy sima nyeregtetős háznál gondolom a padlástérben is valameddig fel kellene rakni az EPS-t az oromfal belsejére, hogy ne közvetlenül hűtsük a fűtött helyiség falát és födémjét. Mennyit érdemes felmenni?
Illetve a kivitelező egy réteg 10-es üveggyapotot rakna le a monolit födémre, fagerendák közé, rá meg OSB lapot, hogy védje a szigetelést. Érdemes ezt megtoldani még egy 10-es réteggel, de keresztbe fektetve? Pláne, hogy ott menne a szellőztetőrendszer néhány befúvócsöve, ezeket is be kellene dugnom az üveggyapot alá, hogy ne hűljön vissza a hőcserélőben felmelegített levegő. Párazáró fólia ugye kelleni fog a födém és a szigetelés közé?
Ehhez az alaptest közé külön lemezkeként beöntött szerelőbetonhoz te mit szólsz? Nekem a szőr feláll tőle a hátamon... nincs az az isten hogy ne külön mozogjon.
A belső XPS menjen fel a szerelőbeton tetejéig. (a bitumenes lemez szigetelése előtt ezt a kilátszó XPS tetejét le kell kenni vastagon ragasztóval, hogy a meleg bitumenes lemez ne olvassza meg.)
Valamint a szerelőbeton felett a fal mellé is érdemes 2 cm XPS-t felállitani, ami felmegy az alzatbeton tetejéig, ha kivül nincs leengedve a lábazati hőszig.
A járdafeltörés mindig annak a függvénye, hogy amúgy megcsinálnád-e. Mert nincs arányban a megtérülés a költséggel.
Valami ilyesmire gondolsz? (Elnézést a móriczka-rajzért, nem is arányos és kihagytam a fóliákat is...)
Ott ahol 20-30 centire lejjebb jön a padlószint ott sem érdemes vacakolni a járdával?
A garázs előtt úgyis fel kell vésni a kocsibeálló betonját, hogy ne legyen hőhíd, ott nem gond kívülről a talajszint alá menni.
Illetve az 50 cm-es padlószintű helyen elég hosszan a padlószintben lévő terasz van az épület mellett, azt ugye végig kell vágni, hogy be lehessen rakni a terasz és a ház közé az XPS-t. A kivitelező szerint elég csak 20-30 centit lemenni az XPS-el. Ez szerinted rendben van így, vagy ott is véssünk le a teljes 50 centit?
Én inkább raknák belülre XPS-t a járdabontás helyett.
A szerelőbeton alá úgyis kell még kavicságyazat is, igy ott le lehet mélyebbre tolni. Sőt ha nagyon maximalista vagy, akkor végig a fal mellett függőlegesen menjen végig 5-8 cm XPS, valamint a szerelőbeton alatt egy táblamagassági szélességben (125 cm) vizszintesen is.
Homlokzati és aljzatszigetelésre készülök, a padlószint a lakóhelyiségeknél kb. 50 cm-rel van a térszint fölött, de szinteltolásos a ház, van ahol csak 20-30 cm a különbség. Bent fel lesz törve a teljes aljzat, új víz- és hőszigeteléssel, padlófűtéssel lesz visszaépítve. A vízszigeteléssel bent a vastagabb rétegrend miatt teknőszerűen lejjebb kell menni, így lejjebb kerül a szerelőbeton is.
A kivitelezőm azt mondja, hogy nem érdemes a lábazati XPS-es a térszint alá menni. (Körbe betonjárda van a ház mellett, ami hozzáér a lábazathoz.)
Erről én nem igazán vagyok meggyőződve, ha van értelme, simán feltörném a betonjárdát, illetve elhúznám a lapokat...
Kérdésem az lenne a hozzáértőkhöz, hogy érdemes-e legalább az alacsonyabb padlószintű helyiségek mellett lemenni az XPS-el a térszint alá, esetleg az 50-cm-es részeken is?
Illetve ha már úgyis fel van törve bent a teljes aljzat, akkor érdemes lehet-e a lábazat belső oldalára is feltenni körbe valamennyi XPS-t?
Ha ez a légrés jól át van szellőztetve (tehát ez a légrés alul-felül nagy keresztmetszetben össze van kötve a külvilággal)
akkor szerintem jó lesz az általad leírt rétegrend.
Megjegyzés: ha a külső tetőfólia nem párazáró, hanem páraáteresztő fólia lenne, akkor még ezen légrés 5 centijét is kitölthetnéd hőszigeteléssel és akkor már 25 centid lehetne (mert fával teletömött 20 centi nem valami túl sok hőszigetelés).
"Gondolom nem 250-es szöggel, mert az szétrepesztené."
Ha a felső fát előfúrod a szegnek, akkor nem repeszti szét ;)
Mondjuk én nem aludnék túlságosan nyugodtan, ha a fejem felett csupán 50-100 db rozsdás szeg tartaná a mennyezetet... legyen inkább helyette 250-es facsavar, jónagy fakötésű alátéttel, minden horganyozva.
Ha lesz időm akkor megkérdezem a fogyasztóvédelmet is, hogy régi háznál mi van most érvényben + megmutatom nekik a kivitelező által adni kívánt jótállási jegyet, hogy mennyire korrekt...
