Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Az nem. A fényerő akkor optimális, ha a nagyítás egyenlő a távcső belépő pupillája meg a te szemed belépő pupillája átmérőjének a hányadosával. Ez sötét este egy 60-as refraktor esetében kb. 10-szeres.
Vannak csak tubus-befogó/mozgató szerkezetek külön is, vagy teljes állvány-csere kell mindenképpen?
525-tel még csak befogni sem sikerült semmit a mozgatás miatt...
Az élesség-állítás már 105-165x is talán túl érzékenynek tűnik, egy finom ujj-nyomaték a tekerőre és bejön/túlmegy a jó beállítás.
Profi eszközöknél van finombeállító erre?
Egy angol site-on most olvastam, hogy szerintük igen jó sötét estén refraktor valami 25-35x lencseátmérő, közepesen jó estén 15-20x max. Tekintve az otthoni fény-körülményeket ez max 10-15x lehet, ami reálisnak tűnt a próbáimat tekintve.
első hallásra kicsit túlzásnak hat egy 60mm-es lencsénél az 525x nagyitás.. állvány ügyben 1et lehet tenni, elmenni valamelyik lent emlitett csillagászati szakboltba és kérdezősködni milyen állványt tudnak ajánlani ehhez a távcsőtubushoz [arra viszont készülj fel, hogy nem olcsó]
Nagyon érdekelt már régóta a csillagászat, úgyhogy kácsonyra vettem egy távcsövet.
Kb 20 rugó volt a rászánandó összeg. A legfőbb gond talán az előzetes tájékozatlanságom volt, bár nem tudom, hogy durván ennyi pénzből mit lehetett volna kihozni, a "legolcsóbb" kategória felett eggyel keresgéltem.
(utólag találtam rengeteg angol site-ot hasznos infóval, software-t, stb)
Szóval megörültem, amikor a Tesco-ban láttam ugyanazt a Hama 60mm-s lencsés távcsövet 22-ért, amit 1-2 másik helyen úgy 25-28-ért adtak, megvettem.
Elméletileg 525x-t is tud, de ezzel még totál semmi sikerélmény nem volt. 105x a Hold gyönyörű képet ad, 165x is szép, Jupiter sávjait láttam (első sikerek). Megfigyelőhely lakás erkélye Budaörs, bevásárlóközp. erős fényszennyezés+majdnem telihold.
A legtöbb gondot a tájolás/befogás jelenti.
Az állvány tűrhető magasságú, állítható fa lábakon, de az "Alt-Az" forgatás valami borzasztó.
A célzótávcső könnyen elállítódik (3 csavaros fixálás). Finommozgatás csak vertikális, de ez így sem igazán kielégítő, mert 200x felett (pl. élesség, követés beáll.)egyszerűen elmozdulhat a kép így is, és lőttek a befogásnak.
Pozíció rögzítés gyötrelem egyelőre.
Kis látószöggel Jupitert is alig tudtam befogni. Lencsecserekor meg elmozdul a távcső, és kezdem elölről a szenvedést, úgyhogy Szaturnuszról le is mondtam, 105-165x az, amivel még boldogulok a látószög miatt.
Mit lehet csinálni egy ilyen "beállító-mechanikával", hogy jobban menjen a dolog?
Át lehet-e szerelni másfajta beállító szerkezetre?
Szóval lelkesedés van, eszközileg vegyes a kép. Lábak tetszenek, elég fixnek tűnik, kép első távcsőnek elmegy, a mozgatás viszont kimondottan sz*r.
>Mi szamit kis tukornek? Az altalam kinezett 114-es mekkoranak szamit?
Az már jó. A segédprizma körül van bőven hely, hogy fény is jusson bele.
Egyszer részt vettem egy égifényképezési akcióban.
Nem fogjátok elhinni, de elmesélem:
Óramű nélkül, kézivezérléssel, hordozható háromlábú állványon lévő távcsőre szerelt síkfilmes fényképezőgépekkel fényképeztük az eget, 20-30 perces exp. idővel. Nem távcsöves fényképezés volt, a távcső csupán a fényképezőgép irányban tartásához kellett. Minden teljesen amatőr módon volt megoldva, de működött. A távcsőben szálkereszt volt, amely egy elemes lámpácskával oldalról volt megvilágítva. Az állvány tetején egy parallaktikusnak szánt tengelyrendszer volt, de empirikus módszerrel kellett a főtengelyt pólusra állítani. Miután ez sikerült (kb. 1 óra), megirányoztunk egy jól látható csillagot, majd a fényképezőgéppel T időt exponálva folyamatosan csavarni kellett a rektatengely finommozgatóját úgy, hogy a "vezérlő csillag" a szálkereszt-metszéspontban maradjon. Miközben ezt csináltuk 3 garnitúra cuccal egy háromnegyed éjszakán keresztül, közben valaki a fotolaborban elkezdte előhívni a már leexponált filmeket. Ekkor derült ki a többiek számára is, hogy kinek sikerült a pólusraállítás, mert aki hanyagul csinálta, és ezért felvétel közben folyamatosan korrigált a deklinációs finommozgatóval, annak olyan lett a felvétele, hogy a vezérlő csillag körüli kis fényes körívekből állt.
Akinek nem jutott sem távcső, sem hely a fotolaborban, az főzte a forraltbort a többieknek. Jó buli volt.
Mindenekelőtt melegen ajánlom mindenkinek az Amatőrcsillagászok kézikönyve c. MCSE kiadványt. Nagyobb könyvesboltokban talán még kapható - vagy az MCSE-től megrendelhető. A javított kiadása legjobb tudomásom szerint már a nyomdában van.
A távcsövekről: a Hama, Porst stb. és népi zenekara által árult vackok csak arra jók, hogy egy életre elvegyék a megajándékozott kedvét az amatőrcsillagászattól. Dióveréshez meg túl rövidek.
Távcsőboltokban már lehet jóminőségű optikát/mechanikát venni, ha a pénz nem számít. Az tény, hogy egy igazán minőségi cucc végülis megéri az árát, mert egy életre szól.
A másik lehetőség, hogy pl. hirdetésen keresztül vesz az ember magának a bolti árnál lényegesen olcsóbb, de nem rosszabb műszert.
Pl. itt vannak apróhirdetések.
Asztrofotózás: az észlelő csillagászat legnehezebb "témaköre". Egy-egy jó fotó mögött többévnyi szívás és több méter ellőtt film áll. Igazából nem a felszerelés ára és a távcső mérete számít, hanem a rengeteg tapasztalat.
Mi kell a kezdőnek? Erre piszok nehéz választ adni. Valójában egy jó binokli, vagy egy jó minőségű kis távcső is hatalmas élményt nyújt, ha megtanuljuk használni. Sőt, pl. bolygómegfigyelésre egy kis távcső sokkal alkalmasabb, mert a képalkotása kevésbé érzékeny a légkör nyugtalanságára.
Amikor először néz az ember távcsőbe, általában csalódik a látványban. Nem a színes-szagos asztrofotók világát látja az okulárban, hanem valami halvány pacát, vagy egy légköri tubulencia által elmosott, ide-oda ugráló bolygókorongot.
A legfontosabb, hogy meg kell tanulni látni.
Ehhez sok-sok türelem és ég alatt töltött éjszaka kell, nem millió forintos csili-vili távcső...
Zárszóként hadd idézzem az Amatőrcsillagászok kézikönyvének nyitó mondatait:
"Az észlelés vagy megfigyelés legelöl áll az amatőrcsillagász szótárában. Azokat az alkalmakat jelenti, amikor az eget vizsgáljuk - legyen célunk adatok gyűjtése, vagy csak "egyszerű" gyönyörködés a csillagok világában. A két dolog külön kategóriát alkot, nem lehet őket sem összehasonlítani, sem rangsorolni. Nem könnyű választ találni a kérdésre, miért is megyünk ki rendszeresen az égbolt alá. A fő mozgatóerő kétségkívül az a nehezen nehezen leírható élmény, amit a Világegyetem látványa, jelenségei nyújtanak számunkra. Az amatőrcsillagászat megtaníthat bennünket többet, szebbet látni a Világegyetemből. Távoli, sokszor nagyon távoli világokat ismerhetünk meg a távcső mellett, olyan égitesteket és jelenségeket láthatunk, melyekről korábban sejtelmunk sem volt."
az a bajom igazán ezzel a távcsőcuccal, hogy ha egy igazán jó műszert akar az ember magának, amivel már fotózni is lehet, jó álvány tevő cucc, az egy halom lóvé.. különösen, hogy alkalmam jó ha nyáron 1 tucat éjszaka [akkor vagyok lent a balcsinál + jóég], itt a városban nem nagyon érdemes ezzel próbálkozni.. ha így vesszük, kiadok soxázerer forintot néhány éjszaka végigtávcsövezése miatt..
Szuper, hogy ilyen sokat irtatok a temaban. En most a Ti es a telescopiumos elado tanacsi alapjan a egy 114/900-as Newton reflektor fele hajlok. Remelem nem csinalok nagy hulyeseget. Azt mondtak, hogy ez nagyobb elmenyt nyujt, mint egy ugyanilyen aru lencses tavcso es ugy gondolom, ha majd a parom beletanult jobban a csillagaszatba, akkor ugyis sajat elkepzelese lesz arrol, hogy a komolyabb tavcsovek kozul melyik tetszik neki.
Petyus,
Mi szamit kis tukornek? Az altalam kinezett 114-es mekkoranak szamit?
tüzes fal,
Koszi az ujabb tippeket. Megneztem a www.astrotech.ini.hu-t. Nagyon komolynak tunik az arlistajuk, igazabol alig ertek belole valamit, de szimpatikus, hogy reszletesen leirtak a parametereket. Megprobalkozom majd egy Meteor ujsaggal is.
Meg arra lennek kivancsi, hogy hogyan lehet fenykepezni csillagaszati dolgokat? Kell valami kulon szerkentyu, ami a tavcsohoz kapcsolja a fenykepezogepet? Vagy ez ilyen kezdo szinten meg nem jon szoba?
Nem inkább az okoz fényveszteséget a KISEBB tükröknél, hogy a segédtükör ill. prizma kitakarja a belépő pupilla egy részét?
Egy felpolírozott alumíniumfelületnek azért van némi albedója, és egy egyszerűbb kéttagú akromatikus objektívlencserendszerben is van egy pár visszaverődési felület.
A lencserendszerek ára sokkal meredekebben emelkedik az átmérő függvényében, mint a tükröké.
Az "irányba" nézés csillagászati távcsőnél nem előny. Főleg, ha sokáig kell kémlelni a zenit környékét.
A CCD-zésben látok fantáziát, hosszú távon olcsóbb, mint a filmes fényképezés. Akár primer fókuszba szerelt ccd-vel is lehet kezdeni valamit, vagy ha úgy kicsi a nagyítás, akkor fókusznyújtás is szóba jöhet.
Hallott már valaki olyan tapasztalatokról, amikor digitális fényképezőgépet szereltek össze csillagászati távcsővel? Én olyanról hallottam, amikor webkamerával közvetítették a napfogyatkozást távcsövön keresztül.
Célszerű ilyen döntés előtt tájékozódni.
Vannak távcsövek a Fotoplus KFT -nél is ,
Az Astrotechnél is, Az Ég-Bolt nál is
Legutoljára kéne menni ezügyben a Média Markt-ba
szerintem.
pl egy weblap www.astrotech.ini.hu
Vegyél egy Meteor ujságot, abban megtalálsz egy csomó helyet ahol vehetsz ilyet.
ennek azért érdemes utánanézni, nekem még mindig az rémlik, hogy a tükrök kisebb hatékonyságuak mint a lencsék.. van még valami olyan cucc is, hogy nem mind1 hogy mi a tükröző réteg, mert van ezüst az közelebb van az optimálishoz, de azt hamarabb elszürkül és újra kell foncsoroztatni x időnként, van továbbá az aluminium ami tartósabb, ellenben kisebb a fényviszaverőképessége
Amenyire emlékszem azonos tükör és lencseméret esetén a tükrös (reflektor) ad jobb minőségű képet. Több fényt ver vissza, jobb a képminőség mivel nincs fénytörés az objektívnél, csak fényvisszaverődés. A hátrány csak kezdőknél jelentkezik ott, hogy nem "irányban" nézünk, hiszen a Newton féle teleszkópba oldalt kell belenézni. Én egy optikailag elég jó távcsövet vettem, aminek sajnos fő gyengéje az állvány. Márpedig jó állvány nélkül nem ér az egész semmit, de keresni, sem célon tartani nem nagyon lehet az eszközt. Szóval ez bizony fontos kellék. Nyaranta vannak jó megfigyelő táborok érdemes hozzájuk csatlakozni és tanulni tőlük, persze gondolom a vásárlást addig nem lehet elhalasztani. Szóval csak megfontoltan.
nem vagyok egy nagy szakértő de szerintem igazából nem is az a fő kérdés, hogy lencse vagy tükör, jó mind a kettő, hanem sokkal inkább fontos, hogy azoknak mekkora az átmérője.. mennél nagyobb, annál szebb benne a jupiter, annál több sávot lehet pl rajta látni, annál szebb a távcső felbontása. továbbá a kisebb ködök galaxisok is szebbek, jobbak.. persze fontos paraméter még a fényerő is [ez függ a lencse vagy tükör átmérőjétől és a gyújtótávolságtól]..
lencse/türör mégegyszer: nem tudom a pontos arányokat, de ha jól rémlik olvasmányaimból, átmérőben kisebb lencse [mondjuk 2/3ad erre nem emléxem pontosan] felel meg ugyanolyan tükörnek.. egy 10 cm-es lencse [akoromatikus, azaz több tagból ragasztott lencse természetesen] már többe kerül, mint egy 15 - 20 centis tükör.. hosszú a történet, a lencsén szinte minden fény átmegy, a tükör a rávetődő fény nem elhanyagolható részét nem veri vissza, viszont sokkal olcsóbb mivel csak 1 oldalt kell jól megcsiszolni és nem kell több tagot hajszálpontosan egymásba illeszteni mint a lencsénél.. nem véletlen, hogy kereskedelmi forgalomban nagyobb átmérőkkel igazából csak különféle tükrös távcsöveket lehet kapni.. én, ha sok pénzem lenne, minimum 15 - 20 centis tükröset, vagy 8 - 10 centis lencsés távcsövet vennék [ezek viszont sajna nem olcsók, pláne az álvánnyal együtt, amit szintén meg kell venni, ugye anélkül nem lehet semmire se használni]..
vannak még orosz távcsövek is, azok valamivel olcsóbbak és az itt ott olvasott tesztek alapján azok is elfogadható képet produkálnak..
talán érdemes a másik oldaról megfogni a dolgot, azaz hogy mire kell az a távcső, mit akar vele nézni emberünk. bolygókat, mélyeget [ködök, galaxisok stb], fotózni akar vagy ccd-zni stb stb stb [nem mindegy pl, hogy milyen álványt kell hozzá venni, ha az ember fotózik, akkor rögtön vehet óraművet is, meg eleve masszívabb álványt - egy jó álvány simán lehet 100ezres nagyságrendü].. meg persze hol, mivel a nagyvárosok fényszennyezése mellett szinte semmire se lehet használni egy ilyen drága műszert.. ha megvan a cél, akkor már érdemes valamelyik felkészültebb szakboltban [a teleszkópum erre tényleg jó] kérdezősködni, aholis a pénztálcához igazitható szerkenytyüt tudnak ajánlani.
ui: és persze azok a szép szines fényképek, amiket az ember itt ott a folyóiratokban lát, sajna nem mutatkozik meg szabadszemes észlelésnél, még egy komolyabb távcsőben is csak valami "maszatot" lehet sok esetben látni :)) a dolog talán ott kezd igazán kalandossá válni, amikor az ember elkezd fényképezni vagy ccd-vel [ez ugyanaz majdnem mintha filmre fényképeznénk csak már digitális szintén ami szintén nem olcsó móka] csinálni saját felvételeket.. [eccer, majd némi gazdagodás után én is megveszem azt a távcsövet, amivel ezt a mókát már lehet űzni]
Koszonom a valaszt, nem is vasarolnek szivesen a Media Markt-ban, a teleszkopiumban pedig tenyleg nagyon segitokeszek voltak. Meg annyit kerdeznek, hogy mennyivel tud tobbet/kevesebben vagy mast egy lencses tavcso, mint egy tukros? Melyiket konnyebb hasznalni (ha egyaltalan van igy ertelme az osszehasonlitasnak)?
MediaMarktos Hama-stb.vel csak óvatosan!
A Telescopiumos fiúkra megéri odahallgatni. Telesyntharól jókat hallottam, és kissé olcsóbbak, mint a Vixen, Meade, stb.
A Newton-távcs egyszerien azt jelenti, hogy a foptikája nem lencse, hanem tükör.
A segitsegeteket szeretnem kerni, mivel a baratomnak szeretnek ajandekba vasarolni egy tavcsovet es kisse tanacstalan vagyok az ugyben. Felmerve a piacot a kovetkezoket tapataltam:
Media Markt es Photo Porst boltokban lehet kapni viszonylag nagy meretu, mutatatos Hama es Soligor tukros tavcsoveket 40-70 forintos aron.
Jartam a Telescopium boltban is (Sanc utcaban), ahol nagyon kedvesek voltak es megmutattak egy csomo tavcsovet, de sajnos meg igy kevesnek erzem a tudasom a donteshez. Ok arulnak Vixen es Telesyntha markajut, az elsorol azt mondtak, hogy egy nagyon jo minosegu, de dragabb japan termek, mig a kinai Telesyntha egy elfogadhato minosegu, de magyarok szamara elerhetobb aru tavcsoveket kinal.
Velemenyetek szerint melyikkel erdemes/nem szabad megvenni?
A Telescopiumban emlitettek, hogy vannak un. Newton tukros tavcsovek, amik lenyegesen kulonboznek a tobbitol, de nem igazan derult ki szamomra, hogy ez mit takar.
Elnezeset az amator kerdesekert, remelem a bartommal egyutt majd en is beletanulok egy kicsit a csillagaszatba. A segitsegeteket elore is koszonom.
Keddre virradó éjszakán Hold-halo volt! Végre én is láttam ilyet. CSodállatos látvány..:))
Éppen ballagok hajnali 3-kor hazafelé a buliból, amikor megpillantom ezt a meseszép jelenséget..
Mielőtt valaki azt gondolná, hogy az alkoholszintem volt túl magas elmondom, hogy sokan mások is látták, akik nem ittak..;))
