Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
ennek azért érdemes utánanézni, nekem még mindig az rémlik, hogy a tükrök kisebb hatékonyságuak mint a lencsék.. van még valami olyan cucc is, hogy nem mind1 hogy mi a tükröző réteg, mert van ezüst az közelebb van az optimálishoz, de azt hamarabb elszürkül és újra kell foncsoroztatni x időnként, van továbbá az aluminium ami tartósabb, ellenben kisebb a fényviszaverőképessége
Amenyire emlékszem azonos tükör és lencseméret esetén a tükrös (reflektor) ad jobb minőségű képet. Több fényt ver vissza, jobb a képminőség mivel nincs fénytörés az objektívnél, csak fényvisszaverődés. A hátrány csak kezdőknél jelentkezik ott, hogy nem "irányban" nézünk, hiszen a Newton féle teleszkópba oldalt kell belenézni. Én egy optikailag elég jó távcsövet vettem, aminek sajnos fő gyengéje az állvány. Márpedig jó állvány nélkül nem ér az egész semmit, de keresni, sem célon tartani nem nagyon lehet az eszközt. Szóval ez bizony fontos kellék. Nyaranta vannak jó megfigyelő táborok érdemes hozzájuk csatlakozni és tanulni tőlük, persze gondolom a vásárlást addig nem lehet elhalasztani. Szóval csak megfontoltan.
nem vagyok egy nagy szakértő de szerintem igazából nem is az a fő kérdés, hogy lencse vagy tükör, jó mind a kettő, hanem sokkal inkább fontos, hogy azoknak mekkora az átmérője.. mennél nagyobb, annál szebb benne a jupiter, annál több sávot lehet pl rajta látni, annál szebb a távcső felbontása. továbbá a kisebb ködök galaxisok is szebbek, jobbak.. persze fontos paraméter még a fényerő is [ez függ a lencse vagy tükör átmérőjétől és a gyújtótávolságtól]..
lencse/türör mégegyszer: nem tudom a pontos arányokat, de ha jól rémlik olvasmányaimból, átmérőben kisebb lencse [mondjuk 2/3ad erre nem emléxem pontosan] felel meg ugyanolyan tükörnek.. egy 10 cm-es lencse [akoromatikus, azaz több tagból ragasztott lencse természetesen] már többe kerül, mint egy 15 - 20 centis tükör.. hosszú a történet, a lencsén szinte minden fény átmegy, a tükör a rávetődő fény nem elhanyagolható részét nem veri vissza, viszont sokkal olcsóbb mivel csak 1 oldalt kell jól megcsiszolni és nem kell több tagot hajszálpontosan egymásba illeszteni mint a lencsénél.. nem véletlen, hogy kereskedelmi forgalomban nagyobb átmérőkkel igazából csak különféle tükrös távcsöveket lehet kapni.. én, ha sok pénzem lenne, minimum 15 - 20 centis tükröset, vagy 8 - 10 centis lencsés távcsövet vennék [ezek viszont sajna nem olcsók, pláne az álvánnyal együtt, amit szintén meg kell venni, ugye anélkül nem lehet semmire se használni]..
vannak még orosz távcsövek is, azok valamivel olcsóbbak és az itt ott olvasott tesztek alapján azok is elfogadható képet produkálnak..
talán érdemes a másik oldaról megfogni a dolgot, azaz hogy mire kell az a távcső, mit akar vele nézni emberünk. bolygókat, mélyeget [ködök, galaxisok stb], fotózni akar vagy ccd-zni stb stb stb [nem mindegy pl, hogy milyen álványt kell hozzá venni, ha az ember fotózik, akkor rögtön vehet óraművet is, meg eleve masszívabb álványt - egy jó álvány simán lehet 100ezres nagyságrendü].. meg persze hol, mivel a nagyvárosok fényszennyezése mellett szinte semmire se lehet használni egy ilyen drága műszert.. ha megvan a cél, akkor már érdemes valamelyik felkészültebb szakboltban [a teleszkópum erre tényleg jó] kérdezősködni, aholis a pénztálcához igazitható szerkenytyüt tudnak ajánlani.
ui: és persze azok a szép szines fényképek, amiket az ember itt ott a folyóiratokban lát, sajna nem mutatkozik meg szabadszemes észlelésnél, még egy komolyabb távcsőben is csak valami "maszatot" lehet sok esetben látni :)) a dolog talán ott kezd igazán kalandossá válni, amikor az ember elkezd fényképezni vagy ccd-vel [ez ugyanaz majdnem mintha filmre fényképeznénk csak már digitális szintén ami szintén nem olcsó móka] csinálni saját felvételeket.. [eccer, majd némi gazdagodás után én is megveszem azt a távcsövet, amivel ezt a mókát már lehet űzni]
Koszonom a valaszt, nem is vasarolnek szivesen a Media Markt-ban, a teleszkopiumban pedig tenyleg nagyon segitokeszek voltak. Meg annyit kerdeznek, hogy mennyivel tud tobbet/kevesebben vagy mast egy lencses tavcso, mint egy tukros? Melyiket konnyebb hasznalni (ha egyaltalan van igy ertelme az osszehasonlitasnak)?
MediaMarktos Hama-stb.vel csak óvatosan!
A Telescopiumos fiúkra megéri odahallgatni. Telesyntharól jókat hallottam, és kissé olcsóbbak, mint a Vixen, Meade, stb.
A Newton-távcs egyszerien azt jelenti, hogy a foptikája nem lencse, hanem tükör.
A segitsegeteket szeretnem kerni, mivel a baratomnak szeretnek ajandekba vasarolni egy tavcsovet es kisse tanacstalan vagyok az ugyben. Felmerve a piacot a kovetkezoket tapataltam:
Media Markt es Photo Porst boltokban lehet kapni viszonylag nagy meretu, mutatatos Hama es Soligor tukros tavcsoveket 40-70 forintos aron.
Jartam a Telescopium boltban is (Sanc utcaban), ahol nagyon kedvesek voltak es megmutattak egy csomo tavcsovet, de sajnos meg igy kevesnek erzem a tudasom a donteshez. Ok arulnak Vixen es Telesyntha markajut, az elsorol azt mondtak, hogy egy nagyon jo minosegu, de dragabb japan termek, mig a kinai Telesyntha egy elfogadhato minosegu, de magyarok szamara elerhetobb aru tavcsoveket kinal.
Velemenyetek szerint melyikkel erdemes/nem szabad megvenni?
A Telescopiumban emlitettek, hogy vannak un. Newton tukros tavcsovek, amik lenyegesen kulonboznek a tobbitol, de nem igazan derult ki szamomra, hogy ez mit takar.
Elnezeset az amator kerdesekert, remelem a bartommal egyutt majd en is beletanulok egy kicsit a csillagaszatba. A segitsegeteket elore is koszonom.
Keddre virradó éjszakán Hold-halo volt! Végre én is láttam ilyet. CSodállatos látvány..:))
Éppen ballagok hajnali 3-kor hazafelé a buliból, amikor megpillantom ezt a meseszép jelenséget..
Mielőtt valaki azt gondolná, hogy az alkoholszintem volt túl magas elmondom, hogy sokan mások is látták, akik nem ittak..;))
Ez nem egy sarki fény-szerű jelenség? Az sokmindent művelhet.
Na épp most olvasom..ezek az ún. Halo-jelenségek. A nap és a hold körül jelenhetnek meg ilyen gyűrűk.
" Ezek a fénysugarak a magasan lebegő légkristályokból álló felhők részecskéin bekövetkező törése és visszaverődése miatt keletkeznek. ...A Nap-halok 7-szer gyakoribbak, mint a Hold-halok.
A Hold halok esetében csak az ún. kis gyűrű lép fel, amelynek sugara 22°-os."
Ez nem tartozik szorosan a csillagaszathoz de a holddal kapcsolatos.
Ket eve januarban Debrecenben lattam egy erdekes termeszeti jelenseget. Kb minusz 5-10 fok lehetett, kristalytiszta levego, telehold (vagy majdnem tele). A hold korul egy nagy de vekony kor alaku gyurut lehetett latni. Kb 25-35 fok lehetett az atmeroje tehat sokkal nagyobb mint magae a holde. Nem holdudvar volt (amikor paras a levego) mert annal sokkal szelesebb volt es es nem erosodott a hold fele. Csak egy nagy atmeroju szeles diszkret gyuru vol. Valaki tudja mi lehetett az oka ennek a jelensegnek?
Na ezer bocs, távolodik.
A Hold az árapály erö miatt lassítja a Földet, a Föld pedig mintegy "húzza" a Holdat ami gyorsul és távolodik.
Mérhető, ha jól emlékszem ezredmásodperc nagyságrend a tengely körüli keringésben/ 1OO év.
Az meg rendben volna, hogy fekezi a Foldet (a surlodas miatt?) de meg mindig nem ertem a tavolodas okat.
Egyebkent a Fold forgasanak valtozasa merheto?
Kösz srácok..ebből nagyszerűen kiderül, hogy pontosan nem tudjuk megmondani a nagy távolság miatt, de valszeg 3000 fényévnél messzebb van..
starquake: "miert is van szukseged a deneb tavolsagara?"
egyszerűen csak azért mert pontatlanok sokszor az adatok..és nem tudtam, hogy ennyire bonyolult kiszámítani a távolságokat...(itt ez nagyon jól kijön..)
A Simbad-on utananezve a Deneb parallaxisa 1.01 mas, ebbol a tavolsaga 990.1 parsec, ami 3227.72 fenyev. A hibaja pedig +/- 500 fenyev, ha nem tobb. A Hipparcos muhold parallaxis-merese (ez van a katalogusokban) kozeli csillagokra egesz pontos, de ez az 1 mas mar nagyon surolja az also hatart. Ha varsz meg 15-20 evet, akkor sokkal pontosabb tavolsagok lesznek sokkal tobb csillagra. A GAIA muhold mar mikroivmasodperc pontossaggal fog merni - igy az Andromeda-kod(!!!) parallaxisa is kimutathatova valik.
Egy napév (365,2422... nap) múlva pont ott leszünk, ahol most. Amit reggel a precesszióról gondoltam, az marhaság.
Megnéztem én is a skyglobe-omat. Ez egy planetárium-program, régi, még DOS-os, de én még nem láttam jobbat. A képernyődre vetíti a csillagos eget egy adott időpontban egy adott földrajzi helyről, bolygókkal. Lehet egy-egy gombnyomással oda-vissza menni egy percet, napot, évet, akármit.
Nos, az év-ugrásnál tényleg különbséget mutat. De azért, mert egy év múlva ugyanabba az óra-perc-másodpercbe ugrik, tehát pont 365 vagy 366 napot, nem egy napévet. Tehát igen, itt kell a négy évenkénti egy nap csúszásra gondolni. Ez a napév és a 365 egész nap közti különbség miatt van.
Különben a sumérok tudtommal 360 napos naptárat használtak, meg amúgy is szerettek 6-os meg 60-as számrendszerben számolni... no de itt már veszélyes, hogy hülyeségeket írok félműveltségből.
Megegyszer koszonom a segitseget. (en is "napos"-t akartam :) )
Hihetetlen, hogy mit tudtak a Summer-ek. De itt valami komoly meresi problema lehetett az 5 nap kulonbseg miatt.
"az esetleges eltérés mástól van (precesszió?)"
Itt kell a negy evenkenti csuszasra gondolni? Van valami abra rola, hogy is lehet elkepzelni?
starquake
nem tudom mi az a skyglobe, nekem nincs meg. Hol leszunk akkor egy ev mulva?
