Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Frekvencia adatot nem tudok, mert az még előttem is titkos volt. Volt ugyan egy frekvenciamérőm, de azon csak osztást tudtunk mérni, tényleges értéket nem. Ahhoz kellett volna a műszer gépkönyve, az meg valami páncélszekrényben volt. Nálunk azt a műszert P-330-nak hívták, de megegyezett a VSZT-6 típusú műszerrel. Még gondolkoztam is egy időben, hogy a legközelebbi utam alkalmával Moszkvában veszek egyet, de aztán csak elmaradt. A frekvenciák nagyságrendje egyébként stimmelt.
A többi adatról: a teljesítmény adatok stimmelnek. Az impulzus szélesség valószínűleg stimmel, de csdak az egyik, mert ott is különbözött a két méretarány impulzus szélessége.
Az impulzusok ismétlődési idejét nem tudom, de sokkal nem különbözött a Volhovétól.
A Dvina is 20o-ban legyezett. Sőt. Az antenna tökéletesen ugyanaz volt, az egészben csak a mikrohullámú lencse mérete volt más. Ebből adódott az 1o és a 0,7o közötti különbség.
De ami a legnagyobb baj, a letapogatás frekvenciájára sem emlékszem.
A Dvinára már megtaláltam, persze ez csak az ellen adatai:
helyszög freki: 2965-2990 MHz
oldalszög freki: 3025 - 3050 MHz
rakéta adója: 3140 MHz
parancsjelek: 700 - 850 MHz
teljesítmény: 600 kW
frissítés: 16 Hz
impulzusok: 800 sˉ¹ (120 km) / 1500 sˉ¹ (60 km)
impulzus szélessége: 0.4 μs
Ha ez is 20º -ot legyezett, akkor az 16 Hz -en másodpercenként 320º -nyi legyezést jelent, amit elosztva az impulzusszámmal, kijön 120 km esetén 0.4º, míg 60 km esetén 0.21º elméleti felbontás.
Tehát a Dvina az 1º -os nyalábot 0.21º pontossággal legyezte.
Sajnos már nem emlékszem a letapogató motor fordulatszámára. Ám amit elfelejtettem Neked megmutatni, a letapogató rendszer környékén van egy kis érdekesség. A primer sugárzón volt egy kis mágnes, a besugárzási kör (az a kör, aminek mentén a primer sugárzó dolgozik) mentén meg néhány induktív jeladó. Ezek pontos tájékoztatást adtak a berendezésnek, hogy a nyaláb a berendezés egyéb paramétereihez képest hol jár.
Az impulzusok szélessége a méretaránytól függően 0,4, illetve 0,8 μsec. Az impulzusok ismétlődése ismét csak a méretaránytól függött, az 1 msec körül volt. Ha éppen van hangulatod, akkor kiszámolhatod, hogy a fénysebesség körül haladó impulzus mennyi idő alatt teszi meg a méretaránynak megfelelő távolságot, akkor előbbre jutsz. Nekem most nics hozzá sem hangulatom, sem egyebem.
Néhány méret: az indítóállványok fedezékeinek átmérője 120 - 140 méter, míg a központi harcálláspont és az alávilágító lokátorok távolsága az indítóállványoktól 800 - 900 méter. Ez az, ami mindenképpen kötött. Meg még az, hogy az elméletileg elképzelt csapásirányhoz képest ellenkező irányba teszik a felderítő lokátorokat, tehát azok az RPC-k oldalán vannak. Hogy tehát az egyebeket (technikai osztály területe) hová teszik, az már szabadon választott. Tehát ezen a képen csak egy kis variálás látszik, de eltérés igazán nem. Valahol korábban lerajzoltam néhány rajzot, azon rajta vannak a fő méretek is. A kiegészítők arról is hiányoznak, de csak azért, mert ott aztán már valóban nem volt semmi egyezés. Az volt a lényeg, hogy ezeket a dolgokat ne a szomszéd megyébe telepítsék.
Újabb ötletem támadt a volhov vevőjének elméleti felbontásának kiderítésére:
(Az hogy a kisugárzott nyaláb 0.7º "széles" csak félinformáció, azt is tudni kéne, hogy a berendezés mennyire pontosan tudta annak pillanatnyi helyét)
A körben forgó elsődleges sugárzó, minden 360º körbefordulással állít elő egy 20º -os legyezést. Ha tudnánk a körforgás sebességét, vagy a legyezés gyakoriságát, és egy körbefordulás (legyezés) alatt kiadott impulzosok számát (valahol említetted már 4-8 mili sec?), akkor kijönne egy impulzus ideje alatt hány tized fokot "legyez" a nyaláb.
A Szenyezs nem látszott, mert bent volt a föld alatt. Amit azon a fotón látni lehet, az a 104. ezred harcálláspontja, köré telepítve egy rádiótechnikai század Kabina-66 komplexummal felszerelve, valamit kissé távolabb egy - egy RH és egy URH adóház.
Jah, a munkácsi se rossz. Valaha az is olyan volt mint a sevastopoli (Dnepr típusú), de átépítették modernebb Daryal típusúra (még több áramot zabál). Az észteknél nem volt ilyen, a letteknél (Skrunda-nál) zúztak szét egy félkész Daryalt.
Viszont én azt az úthálózatot kerestem, ami a Vegánál az indítóállványok, az RPC-k és egyéb elemek között van. Az indítóállványok ilyen elrendezésénél É-ÉNy-ra még kellene lenni valaminek. A Vegánál az indítóállványoktól 1 kilométerre nagyon jelentős dolgok vannak, de itt nincs semmi.
Ha hasonló,korai előjelző rendszerhez tartozó radarkomplexumot szeretnél látni,nem is kell ilyen messzire menni,csak Záhonytól kb.60km-re,s jól megnézheted az építése idején,s azóta is "tésztagyár"ként elnevezett monstrumot Munkács mellett.Ez a kettő maradt az ukránoknál,de az orosznak dolgozik most is,volt még azt hiszem az észteknél is,de azt felrobbantották..
Van ott úthálózat, csak más mint amit eddig láttunk. Körsugarak helyett a kör kerületén vannak összekötve a tüzelőállások. A kör közepe táján pedig látszanak a kabinok helyei. Mindenesetre elhagyottnak tűnik, a gazda keresztül szántott rajta már a traktorjával. Talán ezt már leváltotta vhol egy S-300.
Ha tudsz időt szakítani, menj el Kecelre. Jelenleg ott van az egyetlen telepített PV kabin, ami alaposan teli van tápvonallal. Mozgás közben ugyan azt sem látod, de a tápvonalak útját, rögzítését és egyebeit megfigyelheted. Az a baj, hogy aki ezeket a képeket csinálta, nem gondolt a mi kérdéseinkre.
Sehogy. Nézd meg a képet a 750-ben. A kabinból, illetve egy átkapcsolóból kijön, eljut egy olyan csatlakozóig, ami némi forgást tesz lehetővé. (90 fok) Addig a tápvonal a rácsszerkezetbe mereven rögzítve van. A csatlakozó (lassú forgáspontok) után már magához az antennához van rögzítve mereven, tehát ott sem mozog, illetve az antennával együtt mozdul.
