Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Erre volt válasz: "Zsigmond idején talán egy emberként kiállt volna a törökök ellen Európa?"
S francia, burgundi, német, lengyel, cseh, olasz, angol, spanyol, bolgár, havaselvei, mindenféle lovagrendi, stb. katonák haltak meg a magyarok oldalán. Még skót is.
Ha Otrantóra gondolsz, azt a törökök "feladták", nem küldtek további erősítést. Még Mohamed foglaltatta el - de ő meghalt 1481 tavaszán -, hídfőállásul egy későbbi itáliai intervencióhoz, s az utódját nem érdekelte egy itáliai hadjárat.
"Hogy lehetett erkölcsi mélyponton egy "ezeréves keresztény" társadalom...?"
Utolsó falat: úgy, hogy ilyen Károlyi- és Kun-féle alakok jutottak hatalomra. No, nem törvényesen, hanem a maguk kis forradalmával. És hogy a nép nem fogadta el őket, arra bizonyíték a Tanácsköztársaság elleni lázadások (a monitorok felkelése, vagy a vidéki parasztság lázongásai).
"ma nehezebb revideálni, mint akkor nem megtámadni volna Jugoszláviát és a Szovjetet..."
Pedig szerencsére már nem létezik sem Jugó, sem a Szovjetunió. Akkor meg miért nem merjük/akarjuk kimondani, hogy igazságosabb határokat akarunk, amely legalább a még magyarlakta részeket magábafoglalja, mint 1941-ben?
Vagy azt állítod, a Délvidék visszaszerzése 1941-ben a már szétesett Jugoszláviától és "szegény békés" Szovjetunió elleni német támadásban való részvétel miatt nem támaszthatunk igényt az elszakított területeinkre? Mi az összefüggés a kettő között?
"Csupán 133 nap elegendő, hogy a sziklaszilárd, ezeréves, nemzeti-keresztény erkölcsiséget megingassa...?"
A vitaképtelenségeden a mellébeszéléssel nem segíthetsz, tehát, ha megkérhetnélek, nem beszélj mellé, viszont ha erre nem vagy képes, akkor befejeztem veled a társalgást...
Néhány adat a Horthyi gazdasági- és kultúrpolitikájával kapcsolatban:
Alap- és középfokú iskoláink száma 7.418-ról csaknem a duplájára: 13.780-ra, óvodáinké 975-röl 1140-re emelkedett.
Új kórházat 160-at is építettünk, a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.
2628 km elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján.
Bevezették a Pengőt, ami Európa egyik legerősebb valutája lett.
Világ és európai hírű gyárak tömegei nőtték ki magukat az országban (Ganz, Weiss-Manfréd, Magyar Waggon- és Gépryár Rt., Láng, Tungsram, Hoffer, Telefongyár, Kábel Művek, Chinoin, Richter, Ózdi Vasművek? Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsök lettünk.
Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.
Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos müködéshez szükséges vagyonnal látva el a nyudíj- és betegségbiztosítókat.
Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek.
Budapest (gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban.
A Horthy-korszak kultúrpolitikájáról: gróf Klebersberg Kúnó ideje alatt, "csak" három egyetemet alapítottak és hármat szerveztek újjá (Pécs, Szeged, Debrecen), megszervezték és létrehozták a tanyasi iskolahálózatot, 3 - 4 év alatt több ezer tanterem épült. Elrendelték, hogy minden iskola mellé kötelező egy háromszobás tanári házat is építeni. Az iskolakötelezettség korát 14 évre emelték. Ebben az időben hozták létre a Bécsi-, Berlini- és Párizsi Magyar Intézetet. Alapítványokat hoztak létre, amelyek lehetővé tették magyar diákok külföldi tanulmányainak finanszírozását, stb, stb...
"Már bocsánat, de nem kellett volna olyan helyzetet teremteni egy elvesztett háborúval, hogy ő ki tudja "szolgáltatni" országunkat a szomszédos területrablóknak. "
Egyáltalán nem teremtettünk olyan helyzetet, hogy Károlyi kiszolgáltassa hazánkat az ellenségnek, ez a helyzetet sajnos személyesen ő és kormánya teremtették meg...
"Dehogyis. Munkások, parasztok, zsellérek milliói nyomorogtak. Te álromanticizált szemüvegen át idealizálod az ugari, parlagi, félfeudlis Horthy- Magyarországot..."
Sajnálatos, hogy még itt tartasz, de ezzel a rákosista-kádárista tömény és meglehetősen rosszindulatú, bolsevik süketelésre teljesen fölösleges válaszolni. Neked ez a világod, ebben maradtál, és valószínűleg így vagy boldog... 😊
Azért mindenesetre talán nem ártana, ha figyelembe vennéd, hogy Horthyék, egy olyan országot vettek át, ami a Károlyi-korszak és Kun Béláék 133 napos vörös-rémuralma után mind erkölcsileg, mind gazdaságilag, teljesen szétesett, zavaros, anarchikus állapotok uralkodtak. Ehhez még hozzájárult a megszálló román hadsereg elképesztő rablása és fosztogatása - ami kb. az akkori nemzeti jövedelem 45 - 50%-ára rúgott -, valamint a történelmi Magyarország összeomlásának folyamata. Innen kellett indulni és ez semmiképpen sem volt egy irigylésre méltó helyzet. Mindezek ellenére a Horthy-rendszernek - aránylag rövid idő alatt - sikerült MO-ot ebből a kilátástalan helyzetéből mind erkölcsileg, mind gazdaságilag fölemelnie, és ez mindenképpen a rendszer érdeme...
"Tovább élezte a szerbekkel és az oroszokkal meglevő konfliktust."
Ez tény, de akkoriban a nagyhatalmi politikai érdekek eléggé gyorsan változtak.
Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy az oroszok a második orosz-török háború előtt – ami szerintem egyértelműen orosz agresszió volt Törökország ellen az alkotmányos monarchia kikiáltása miatt – a budapesti egyezményben az OMM semlegessége fejében az oroszok lemondtak a nyugatbalkáni terjeszkedésükről, és BH annektálása ellen sem tiltakoztak. Továbbá - ha jól tudom - a berlini kongresszuson az oroszok is ott volta, sőt, a szerbek is mint megfigyelők, és egyik részről sem hangzott el tiltakozás.
"Ha nem vállaljuk fel a Monarchia tetteit, szükségtelen, sőt, hiba volt a Kiegyezés."
Természetesen ha tetszett, ha nem, a Monarchia tetteit föl kellett vállalnunk még akkor is, ha nem értettünk vele egyet. Hazánk ebben az esetbe is csak annyit tehetett, hogy tiltakozott a döntés ellen, amit meg is tett. A kiegyezéssel kapcsolatban pedig - beleértve a csehek kísérletét is - egy másik topikban már elmondtam a véleményem, ami azóta sem változott, így nem ismételném magam...
És arról tudsz, hogy Dél-Itáliából Mátyás király Magyar Balázs vezette felmentő serege űzte ki a törököket? Mi lett volna, hogy alakul a történelem, ha nem segít?
