Felmerült bennem az, hogy a lépcsőnél elvezetés és kábel ragasztáshoz létezne-e olyan pisztolyos anyag ami száradás után odafogja a kábelt és esetleg színre lehet-e festeni? Ha ilyen lenne a vakolathoz fogja az szuper lenne.
nos egy nem mindennapi feladatra kérek ötleteket kollegámat segítve. Tehát van itt egy ikerház:
itt a zöld X-el jelölt helyen bejön egy telefon kábel a föld alatt és ott alul van a vége a köv. fotón a zöld X.
Az, hogy szemből is lehessen látni, betájolni tette még egy fotót piros X-el
Tehát a szomszédba kellene elvezetni nagyobb rombolás nélkül a telefon kábelt aminek a mérete olyan mint 2 db gyufaszál egymás mellett. A kérdés az van-e olyan ragasztó anyag ami a vakolathoz meg a lépcső széléhez oda fogná a kábelt? Sem a szomszéd vakolatát vagy a lépcsőt fúrni nem szeretné.
Az alábbi pirossal jelölt útvonalon menne, a lépcső azon élén ahol nem zavara, majd a közös falon, majd a fehér mélyedésbe. Ahol nem fehér a háttér ott a kábel színre lenne festve.
Van valakinek valami ötlete a kábel ragasztáshoz? Mert szerintem bilincses megoldáshoz nagy bilincsek, fúrások kellenének. De azt sem akarja, hogy fent az ajtó magasságába menjen. Bilincses felfogatással vagy csatornába.
Szerintetek sima 20x20as méretű zsalu elem alkalmas lehet kéménynek? Egy sparheltet akarok beépíteni a kertben lévő támfal elé és a füst kivezetését bekötném a támfalba úgy hogy zsalu elemekből lenne a kémény. Fogja bírni a hőt? Mennyire lesz tartós?
"a jelenlegi 70-80 éves hajópadlót. Amit eddig tudunk, hogy a hajópadló 10cm magas, homokba ágyazott párnafákra van ültetve, a párnafák alatt pedig 6cm vastag beton van. "
És Jenő hová megy az a szerencsétlen beton. Ott volt eddig 65 évig. ??
Érdekes. Korábban az un. melegpadlót úgy készítették, hogy az elsimított földre tettek párnafákat. Úgy általában palló méretűt... tehát 5 x 10 -12 cm szelvényt.
ű
Kitöltötték a közüket száraz homokkal.
Rá vagy közvetlen hajó padló, vagy a módosabbaknak vakpalló és rá szegelt parketta.
Elvolt ez a padozat akár 60 -70 évig inkább elkorhadt, de a helyén maradt. A vályog házasok megesküdnek hogy ez a jó. Mondjuk a hőszigetelő képessége a mai szemmel gyatra, de korábban évszázadokig erre tellett. Sőt voltak akik beérték a döngölt agyag padlóval is.
Most hogy még szerinted vékony beton van alatta, azzal semmi gond.
Nekem betonjárdáim vannak 6 -7 cm vastagok. 40 éve gyötri a fagy, emelgeti, sőt a gyökér is képes megemelni, de nem tört el egyik sem.
Bűn rábeszélni valakit egy ott lévő eddig meg se mozdult beton felverésére és elhordására.
És ha repedt akkor mi van ? Vannak aljazatok eleve 5 cm vastag beton lapokból épülnek. Sőt van az un irányított repesztés. Bizonyos beton méret felett elreped és hogy az ne legyen ronda eleve un. dilatációt raknak bele... ott reped.
Persze lehet repedés mentes betont is készíteni... vasalás és megfelelő vastagság... csakhogy az nagyon drága.
Mos akkor egy szoba alján nem mindegy hogy milyen beton van. ? Nem kap fagyhatást nem kap terhelést.
Van egy magyar közmondás . kibicnek semmi sem drága !!!
Nem akarom felszedni a régi betont semmiképp. De még nem tudom mennyire ramaty, lélekben készülök arra is, hogy rá kell húzni még egy réteget.
A párnafás megoldás nekem is jobban tetszik, viszont itt még sok tisztázandó kérdés van. Sokat dolgoztam már 8-10 centis gerendákkal, mindig nehezen találtam egyeneseket, és később azok is csavarodtak. Ha lecsavarozom a betonhoz, nem tudom meggátolom-e a csavarodást.
A vízszigetelést nem akarom kihagyni semmiképp. Beleásom majd magam ebbe is, de van ötleted?
Sok mindennel nem értek egyet ami a cikkben van. Az a gyanúm, hogy ezt egy kivitelező írta, hogy legyen mire hivatkozni gagyi munka esetén. Egy normális vb. padló az 12 cm. 5-6 cm-es aljzatbetonban a vasnak nem sok értelme van, annyira kicsi lesz a belső erők karja. Ha annyi hét múlva lehet burkolni ahány cm vastag akkor mi lesz egy nagyobb épület 12-15 cm vastag betonjával? A nagy tömegű (vastag) betonok a kötési hő miatt hajlamosak a megégésre. Többek között ez volt a probléma a bauxit-betonnal. A fentiekből látszik, hogy mi a véleményem az írásról, mindenki döntse el, hogy mit hisz el belőle. Ja, létezik víz alatti beton is. A normál betont is ha már meghúzott nyugodtan el lehet árasztani, hogy víz alatt legyen. A folyós betonról azt írja, hogy szakemberek nyugodtan használhatják (könnyebb vele dolgozni jó is az ha nem saját magának készíti) arra viszont csak homályos célzást tesz, hogy minél több vízzel keverik a betont annál jobban reped. Hát, lehet belőle tanulni.
