Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Ha letöltöd a StarryNight-ot a www.space.com-ról, akkor mindez még szebb, látványosabb és könnyen használható. Ki se kell menni a szabadba, mindent megnézhetsz. (rossz vicc volt, tegnap nemcsak az ég volt gyönyörű, de az idő is és... más is :-)
na itt van a link, annyi az egész, hogy meg kell adni a pillanatnyi dátumot órát percet és a cuccos csinál neked online egy csillagtérképet amit az égen látnod kell, a látható bolygókat szinessel bejelölve.. [biza a jupiter most pl fenn van az orion fölött, szép fényes azt érdemes megtávcsövezni]
ha jól rémlik, az mcse.hu -n van valami jelenségnaptár [lehet nem így hívják], ahol meg lehet tudni, hogy hol vannak éppen a bolygóink.. ha itt nem találod, akkor pedig érdemes beleruházni a csillagászati évkönyvbe ott viszont tényleg mindent meg lehet találni [még a jupiterholdakat is lehet azonosítani] + van egy halom érdekes cikk a táblázatok után
Nekem is van egy tükrös távcsövem Barlow lencsével, de hihetetlen gyakorlati tudásom következtében eddig csak a Holdat nézegettem, igaz az is nagyon lenyűgöző volt. Hogyan tudok távolabbi objetumokat behozni? Van valahol a neten valamiféle bolygótérkép, illetve segítség ehhez?
Sziasztok! Lenne egy kérdésem a társasághoz. Kaptam egy használt tükrös távcsövet 15 cm átmér?. Na most a kérdésem az lenne, hogy hol lehet ilyen felcsiszoltatni meg hasonló nyalánkságokat elvégezni?
Karácsonyra kaptam egy távcsövet, de mivel nem voltam itthon, ma tudtam először kipróbálni. (ma tűnt el először az a "takony" az égröl)
Igen, én is a Jupitert + a Szaturnuszt vettem célba, és igen nagy élmény volt, bár majdnem odafagytam az erkélyre!
Nem értek hozzá, hogy milyen, D=70 mm, és F=700 mm van rajta + 3 féle "eyepiece" illeszthető hozzá. A problémám most az, hogy a Barlow lencsét nem tudom hozzáapplikálni...
Több éve akartam egyet, nagyon örülök neki, de még teljesen zöldfülű vagyok a szakmában!
Egy ilyen távcsővel milyen mélységobjektumokat lehet megfigyelni? Most így elég nekem a bolygókat behozni! :-)
A vöröseltolódása igen nagy, tehát nagyon messze van (~3600 MParsec) és, ha jól tudom a kvazárok igen nagy sebességgel távolódnak (a fényseb. 40%-a is lehet a sebebességük, pl.: 3 C273).
Nem lehet semmi.
Barmifele objektum referenciainak keresesere melegen ajanlom a Simbadot.
Itt tudsz keresoterkepet is csinalni. Az OQ 172 18.6 magni B-ben, ugyhogy remenytelen. Az erdekessege, hogy bazinagy voroseltolodasu QSO (z=3.5).
Köszi az ötletet, valami ilyesmire gondoltam én is.
Ráadásul az a cső ami tartja a keresőt, a főtávcsőhőz van rögzítve két csavarral, de nagyon gyenge a konstrukció, még ott is mozog :-)
Mindegy, kezdésnek ez is megteszi.
A probléma az, hogy a 3 tüske ugyan fog, de a cső-darabka, ami magába foglalja a keresőt, a másik végén lötyög, és így az irány állandóan elmozdul. Ez a negyedik fix pont pedig igencsak hiányzik :(
Fixáld beékelt papírdarabbal/celluxxal, hogy ne lötyögjön hátul, utána állítsd be az irányt a tüskékkel.
Sziasztok!
Vettem egy Hamma távcsővet 45000Ft-ért.
A kétszerezővel 450× a nagyítás.
A legnagyobb problémám az, hogy a kereső távcsővet nem tudom pontosan a főtávcsővel egybehangolni, mindig elmászik.
Nem tudom, lehet, hogy nem volt egy nagy vétel?
Gondoltam megosztom veletek a tavcső ajándékozási élményimet, ha már ilyen kedvesen probáltatok segíteni karácsony előtt. Szóval végül a Telescopiumban vettem egy Telesinta 114/900-as Newton reflektort. Úgy tűnik, hogy jó döntés volt, a barátomnak nagyon tetszik (mellesleg kiderült, hogy gyerekkorában járt csillagaszati tanfolyamra és némi tudásanyaga maradt is, úgyhogy egyből összerakta és a fél éjszakét az erkélyen töltötte.)
Ami nem igazan tetszett, hogy csak egy 4 oldalas összeszerelési útmutatót adtak a távcsőhöz, ennél egy kicsit többet vártam volna, hiszen nem volt valami olcsó szerkezet. Viszont az interneten találtunk további anyagokat róla, amitől megnyugodtunk (egy kanadai site-on, ők is nagy mennyiségben importálják ezeket a távcsöveket).
Nekem az elején a látvány egy kis csalódást okozott, pont az törtent, amit csakb korábban írt:
"Amikor először néz az ember távcsőbe, általában csalódik a látványban. Nem a színes-szagos asztrofotók világát látja az okulárban, hanem valami alvány pacát, vagy egy légköri tubulencia által elmosott, ide-oda ugráló bolygókorongot."
Azonban később belelkesedtem, amikor megláttam a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter sávjait, szabad szemmel nem látható csillaghalmazokat. Tényleg gyönyörű még ilyen kicsiben is. Pedig Budapest közepéről néztük, amitől mindenki óva intett. Biztosan még nagyobb élmény lesz, ha kimegyünk vele városon kívűlre.
Szóval jól sikerült a karácsony és azóta is lelkesen tanulunk, próbálkozunk és gyönyörködünk (csak ne lenne már ilyen hideg) .
Én spec. elég messze lakom Bp-tôl, de akik a Polarisban "laknak", azokhoz bátran fordulhatsz tanácsért! Jó részüket ismerem, biztos szívesen segítenek.
Már csak azt kellene tudnom, mennyire jó vagy éppen gyenge az objektív, mennyire érdemes ezt a szerelést fejleszteni...
Mostanában szoktatok Ti/vagy valakik (többen) feltűnni a Polarisbam pl (most láttam a weblapon, hogy előfordult több saját szerkó felállítva a teraszon), ahol lehetne valani fogalmam erről?
A H az a Huygens-típusnak a jele, ez a legegyszerűbb fajta okulár, persze abból is van különféle minôségű. Gáznak nem gáz, csak jó, ha az ember tisztában van a korlátaival. Nem érdemes sokat spórolni rajta (úgy értem egy jó objektív mellé nem érdemes gyenge oklit venni), ahogy a mondás is tartja: az okulár a távcsöved fele!
