Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Majdnem minden rakéta osztálynak és minden Rt. századnak békében egy, "M" esetén 2 darab légvédelmi géppuskás, gépágyús raja volt. Az ezredeknek és a dandároknak békében 2 - 3, "M" esetén 4 - 6 gépágyúja. A Vegának 4 gépágyúja, és 1991-től egy IGLA szakasza. Bizony nem ártott. Különösen, ha azt nézed, hogy a Volhov 7 kilométeren belül nem tudott lőni. A Vega csak 10 kilométeren kívül volt használható, bár a használhatósága elég sokáig tartott (255 km). A Nyeváknak nem volt közeli hatótávolságú eszközük, de a komplexum paraméterei ezt nem is indokolták.
Mikor az elöljáró meghatározta a feladatot, akkor az osztályparancsnok a tervtábla és a VIKO képe alapján megkísérelte azonosítani a megkapott célt. Ha megvolt, és a felderítési lehetőségek megengedték, akkor kiadta az "Átdobást adok!" közlést. Ezt a VIKO előlapján lévő eszközzel lehetett megcsinálni, és ennek hatására a PV a maghatározott oldalszögre fordult.
A Volhov indítóállványt 85 foknál feljebb nem lehetett tekerni, de a megsemmisítési zóna eszt nem indokolta. Keresek egy megsemmisítési zóna rajzot, aztán majd felteszem.
Megvan a 86'-s VEGA osztálycsoport szakállomány táblája(Varga József még a pk.),ezen már gondolom szerepelsz,lehetek pofátlan,melyik század(ha legális!)...:))
Azt is jelentheti. A Szentendrei sziget erre a célra ideális hely lett volna.
Nem volt ilyen tilalom. Ám az egész rendszer - akár a kicsi, akár a közepes - arra épült, hogy a célt közeledéskor kell megsemmisíteni. Az, hogy utánlövés is lehetséges volt, az csak kiegészítés.
Egy ilyen rakéta a saját harci részével csak a levegőben képes számottevően rombolni. A Volhov rakéta egész harci része függetlenül a teljes súlyától, csupán 60 kilogram hexogént foglalt magába, azzal pedig olyan nagy kárt nem lehet tenni. Különösen, hogy a rakéta - ha nem volt találat - azonnal elkezdett felfelé törekedni. Ezután valami 40 000 méteren "önmegsemmisült, és viszonylag kis darabok jöttek vissza a földre.
Ez azt jelenti, hogy szükség esetén települt volna egy Kub üteg Szentendrére?
Másik kérdés:
Volt-e olyan korlátozás, hogy az oltalmazott objektum irányába nem lőttök (vagy korlátozással)?
Konkrétan arra gondolok, hogy mondjuk egy Volhov kis magaqsságon a maga másfél mázsás harci részével azért még önmegsemmisítéskor is tudna rombolni, mondjuk Bp. felett (rossz belegondolni, bár még mindig kisebb katasztrófa, mintha ue objektumot bombázzák), de hasonló a kérdés a biai üteg vs Százhalombatta felállásban is...
Egészen pontosan 757,3 méter. Aztán amikor az osztály odaköltözött, akkor építettek rá még vagy 5 métert. A Nyevának abban az állapotában, ahogy nálunk megvolt, 30 méter volt a minimum, bár vannak, akik 20 métert mondanak. Volt egy olyan lehetősége a Nyevának, hogy egy konzollal felemelték az antennaposztot, így állítólag 11 méter volt a minimum.
Valóban el lehet repülni az osztályok alatt, de csak a filmeken. Az olyan hegyek között, mint a Dunazug hegység, kis magasságon meg azért meggondolandó volt. A fővárost úgy vették körül rakéta osztályokkal, hogy az osztályoknak minél kisebb legyen az úgynevezett fedezőszög.
Na persze egy ilyen tűzrendszer mellett a Duna völgyében kényelmesen be lehet repülni, viszont könnyű lezárni is. És nem kell nagy komplexum a zárásra.
A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy a főiskolán Nyevát tanultam, és abból is államvizsgáztam. Ám mivel akkor nem volt tankomplexum a főiskolán, ezért az utolsó néhány hónapunkat Debrecenben töltöttük, mert ott már legalább volt. Jellemző, hogy a szakharcászat államvizsgát az egyik hangárban rendezték meg, és mi díszlett a fejünk felett. Egy PV kabin. Na annyit tudtam róla, hogy hol az ajtó, meg hogy hasonlít a PA-ra Ezzel együtt meglepetés ért, mint a szürke tehenet, hogy első tiszti beosztásomat egy PV kabinban foglalhattam el. Akkor már legalább az ajtót megtaláltam. Egy év kemény felkészülés következett, aminek végén már túl is estem életem első éleslövészetén. Hogy aztán ne haljak meg hülyén három hónapra átvezényeltek Derecenbe egy PV átképzésre, hogy legalább megtanuljak bizonyos dolgokat. Mi a sors vicce, a Zsámbéki PV kabin éppen akkor égett le, és a debreceni kabint vitték át pótlásnak. Nesze neked tanfolyam. Üzemeltetgettem a PV-t, (volt olyan időszak, amikor én számítottam a dandár legjobb PV technikusának, hogyne, hiszen én voltam az egyetlen) ám jött a Vega felállítása, amiben volt szerencsém részt venni, mint beltag. Ott már századparancsnok lettem, tehát a technikával nem sokat foglalkoztam. Aztán négy év hadműveleti munka következett, amikor a technikától messze kerültem. Aztán meg már a hadseregtől is messze kerültem. Ezzel nem utatni akartalak, csak azt akartam leírni, hogy mi a kapcsolatom a Nevával és a Vegával. Olyan mély ismereteim nincsenek a két technikáról, mint a Volhovról, hiszen olyan közel sose kerültem egyikhez se. De azért kérdezzetek, hátha tudom a választ. "Mert hülye azért nem vagyok."
Majdnem minden gépen volt egy zavarókonténer, tehát a kifejezetten zavaró gépek mellett majdnem minden repülőgép képes volt valamilyen zavarásra. Tehát elképzelheted, így mekkora zavarsűrűség volt. Megelőzöm a kérdésedet. Ez ellen mi nem tudtunk csinálni nagyon semmit. Mégis csináltuk, és ezt akkor persze nem is ismertük be.
Érdekes, hogy a B-52 EWOknak meg pont azt tanították, hogy 20km -en belül, ha a feje tetejére áll, akkor is tudja követni a Dvina. Ez ellen nem lehet tenni semmit sem.
Az a 12 komplexum pedig csak Hanoi körül lehetett, mert az információim szerint ennél jóval több komplexumuk volt.
Persze csak a Hanoit védő 3 ezredről volt szó...
... amúgy az amcsik bejelöltek a térképen minden pontot, ahonnan valaha is jeleket mértek, így nálluk a 12 osztály több mint 50 pontként volt bejelölve...
... ezért sokan azt hitték, hogy ennyi "SA-2" védte Hanoit.
A B-52G Phase-III 7 osztály ellen tevékenykedhetett egyszerre, míg a B-52D Phase-V 10 ellen. Egy cellában 3 repült egyszerre, egymást is védve.
Azt azért tudni kell, hogy Vietnamban nemcsak a Dvinákkal harcoltak, hanem minndennel, ami a kezük ügyébe került, a szakállas puskától a légvédelmi rakétáig. Ez egyébként időnként odáig ment, hogy a rakétákkal képesek voltak "zárótüzet" lőni. Azóta is gondolkodom rajta, hogy ezt hogyan csinálták, mert ezek a komplexumok nem igazán arra valók.
Az a 12 komplexum pedig csak Hanoi körül lehetett, mert az információim szerint ennél jóval több komplexumuk volt.
Hát igen. Korábban már írtam, hogy ezeknek a REL-eknek nagyon alacsony volt a hatékoysága. Az egész háború alatt mindössze 17 %. Az általad megadott adat akkor kezdett el némileg javulni, amikor a AGM-78-akat használták inkáb.
A tűzrendszer megfelelő sűrűsége orvosság lehetett vola, de nekünk ilyen sosem volt.
Hmmm...
... azért mindíg sűrűbb volt, mint amit az amcsik találtak Hanoiban.
1972 decemberében, a 11 napig tartó Linebacker-II tömeges bombázás alatt, mindössze 12 Dvina osztály harcolt 300 gépes (ebből 100db B-52 -es) támadókötelékek ellen...
... 372 B-52 -es bevetés alatt, 24 -et ért találat, ez 6.5%-os veszteség.
Az elindított 421 Shrike, és 49 Standard ARM rakétából csak 3 okozott kárt.
Sehonnan. Ám ahogy mi tanultunk idegen hadsereg ismeretet, ők is tanultak rólunk. És ha nem is tudta, hogy mire megy a rakéta, azzal tisztában volt, hogy mik a harceljárásaink. Vagyis sejthette, hogy az ő ellentevékenységére mi mivel foguk válaszolni.
Azért a rakéta és a földi állomás között folyamatos kapcsolat volt, annak meg kisugárzással járó jelei. Azt meg a repülőn észlelni lehetett.
A most következő három képen láthatod a rakétaindítás vizuális jeleit. Ezek azért a levegőből is látszanak. Különösen a harmadik képen, ott egy 12 méter hosszú rakétát látsz éppen elmenni. Látod azt a lángcsóvát? A sorrend: KUB, Volhov, Vega.
És a repülő honnét tudta, hogy a rakéta a zavaróra megy?
Azt még megértem, hogy a besugárzásjelző megkülönbözteti a radar üzemmódjait, de ez passzív üzemmódokban nem játszik...
Eleve, passzív indítás esetén honnét tudja a pilóta, hogy indítottál? Még te is alig látod a HArmot a bazi nagy radaroddal, a vadászgép lát valamit a radaron, vagy csak szabad szemmel?
