Az antik geográfusok szerint maga a folyó valóban létezett Hispánia nyugati felén valahol. Ha jól emlékszem egy római tábornok a katonáival járt erre, hogy átkelt-e a Léthé folyón velük, melyről az hírlett, hogy azok, akik átkelnek a túlpartjára, mind elvesztik emlékeiket, már nem tudom, nem emlékszem...?
Elég érdekes lehet ez a nagy zöld kőkocka, de a hettiták felemásan nyilvánultak felé. Hiszen nem a nagytemplomban, a szentélyben tárolták, mint azt várhatnánk, hanem a nagytemplom egyik raktárkamrájában volt.
Itt is említi a maják, kínaiak zöld köböl faragott vallási tárgyaikat, de a Natúf-kultúra tagjai is már zöld kőből készült amuletteket viseltek, 9-13 ezer évvel ezelőtt. De nem csak ők, hanem a prehisztorikus egyiptomiak, a megalitépítők is. A zöld kőből faragott amulettek, szobrocskák a nyakban, vagy az építmények és piramisok, tumuluszok nyugati oldalába építve: védelmet reméltek a vénuszi behatolók, démonok ellen. Nem csak a babonáik, ösztönös félelmeik okán, hanem a tudatalatti rejtett kamrák mélyének emlékei alapján.
„Így maradt ránk, Glaukónom, ez a mítosz, s nem ment veszendőbe; sőt, minket is megmenthet, ha hallgatunk rá, s így a Léthé folyóján is szerencsésen át fogunk jutni, s lelkünket nem fogjuk beszennyezni.”
....a mítoszok olyan emléktréningek, amelyek arra valók, hogy a kettészakított egység helyreálljon, az ember az eredetre visszaemlékezzék....
...A negatív elektromos töltést hordozó protoplasztok között a spontán egybeolvadás kevés kivételtől eltekintve ritka jelenség. A membránfelületek közvetlen molekuláriskapcsolatának kialakulásához a töltésviszonyok módosítása szükséges. Lényegében ezt szolgálják a különböző fúziós módszerek. Legáltalánosabban a Ca2+jelenlétében végzett polietilén-glikol (PEG) kezelés hatására a protoplasztok szorosan összetapadnak. A gyengén negatív polaritású PEG molekula hidrogénhíd-kötéssel kapcsolódhat a víz, a fehérjék és a szénhidrátok megfelelő molekularészleteihez és ezáltal molekulahidat képez a protoplasztok között. A PEG kapcsolódhat a Ca2+-hoz is. Így a protoplaszt negatív töltéshelyeire kötődve aCa2+fokozhatja a PEG által kiváltott összetapadást. Az összetapadt protoplasztok között lehetővé válik a membránok fúziója. A hőmérséklet emelésével megnő a fuzionáltprotoplasztok száma, illetve lerövidül a fúzióhoz szükséges idő. A membránfúzió eredményeképpen megtörténhet a protoplasztok egybeolvadása, a citoplazmák keveredhetnek egymással. Kialakul a fuzionált protoplaszt, amely a táptalajban először új sejtfalat szintetizál,majd többszöri osztódással többsejtes kolóniát képez.
"hogy a fa önmagában, illetve az uralkodó/apkalluk társaságában mit szimbolizál, az így bemutatott vödrös-"tobozos" tevékenység mit jelképez - fennmaradt írásos emlékek hiányában ezt lehetetlen eldönteni."
Mi főleg erről beszéltünk itt szerintem, te meg már hsz-ek hosszú nemzedéke óta erőszakosan a beporzásról, a datolyapálma ivartalan szaporodásáról beszélsz, előtte meg vagy tíz hsz-en át vödröztél. Mi meg inkább az életfáról beszéltünk, mint szimbólumról, ha ahhoz nem tudsz érdemben hozzászólni, meg mindenáron el akarod vinni másfelé a beszélgetést, úgy mit erőlteted az egészet?
Az hogy linkek mögé menekülsz rendszeresen, nem azt mutatja, hogy otthon vagy a témában vagy hogy különösebben okos lennél. Számtalan korábbi esetben látszott, hogy gyakorlatilag nem is érted, amiről itt szó van, csak beraksz egy csomó idegennyelvű szöveget, amit neked feldobott a google.
Majd mindenki eldöntheti magában, hogy mennyire lehet figyelembe venni ezt a görcsös, belemagyarázós, erőszakos, hisztizős hsz-eidet a tárgy eredeti ismeretében, ahonnan elindultunk, az apkalluk által körbeállt életfáról...
Annyira görcsösen magyarázod ezt az egészet, hogy még egy teljesen "hihető" dologról, hogy az apkalluk kezükben egy vödör lenne, nos, szerintem még erről se tudtál meggyőzni sok olyan embert, akik olvassák ezt a topikot...!
a mondanivalóm lényegi részét leírtam, ehhez már nincs mit hozzátenni:
a "szent fa" ábrázolások a datolyapálma ivartalan szaporodását ábrázolják stilizált formában - ez tény, nem vita tárgya.
az egy másik kérdés, hogy a fa önmagában, illetve az uralkodó/apkalluk társaságában mit szimbolizál, az így bemutatott vödrös-"tobozos" tevékenység mit jelképez - fennmaradt írásos emlékek hiányában ezt lehetetlen eldönteni. kizárólag azért válaszolok a hozzászólásodra, mert az (is) hemzseg a kijavítandó tárgyi tévedésektől.
"Felesleges arroganciát emlegetned, amikor te sem vagy különb a deákné vásznánál."
nem az arroganciádon volt a hangsúly, az már megszokott, a tudatlanságod volt újszerű és megrázó. az pedig ebből a szempontból teljesen irreleváns, hogy szerinted én is az voltam. amúgy az én "arroganciám" teljesen indokolt volt, hiszen totális tájékozatlanságot mutattatok a témában, ezért egyesekre kétségkívül ráfért a tudományos jellegű ismeretterjesztés, illetve ezért következett fél méternyi felvilágosító anyag.
"Logikus ellenvetéseket, érveket, kérdéseket vagy más szempontokat hozunk fel arra a szerinted "egyértelmű dologra..."
Értem én, hogy írod "a datolyapálma képében megjelenő szent fa", na most ez piszokul nem hasonlít a datolyapálmára, mert attól, hogy szentfa, még miért változtatná meg az alakját is? Ez valami egészen más! Még köszönőviszonyban sincsenek ezzel:
ez megint csak nem logikus ellenvetés, hanem tudatlanságból eredő ostobaság: a datolyapálma természetes formáját próbáltad a kultúrnövényként termesztett megjelenéséhez hasonlítani. eleve kudarcra volt ítélve a próbálkozásod.
"De szerintem már vad, nehezen átlátható fejtegetésekbe bonyolódsz a szentfa/életfa kapcsolatáról a datolyapálmával."
az általam leírtak nem fejtegetések, hanem tudományos tények. az, hogy számodra mindez nehezen átlátható, az a megfelelő ismeretek hiányáról árulkodik.
"Annaem felhozott egy csomó életfa motívumot máshonnan is, csak éppen te a magad fantazmagóriájára figyelsz csak."
valóban így gondolod? akkor a tudatlanság és az arrogancia mellé betársul a figyelmetlenség is:
egyes értelmezések szerint a "szent fa" nem egy valódi fát jelképez, hanem egy feltételezett rituális tárgy, az úgynevezett urigallu volt, mely a király/királyi palota oltalmazására szolgált.
Scholars have tended towards three principal interpretations of the sacred tree: that it represents the tree of life known from Genesis, or a stylized date palm, or a constructed cult object.
Idézet: "Utnapistimet, a sumér Noaht, aki látta az életet", az istenek a vízözön után halhatatlanná teszik, s a folyók torkolatánál" (eredetileg a messze nyugati tengeren, Dilmun szigetén) adnak neki lakást. Ott keresi fel Gilgames (régi neve szerint Gis), hogy megtudja tőle, mi módon szerezze meg az életfát, amellyel halott barátját, Enkidut feltámaszthatná, s mind neki, mind magának örök életet nyerhetne. Megkéri Utnapistimet, beszélje el, hogyan lépett be az istenek gyülekezetébe, és hogyan látta meg" (ismerte meg) az életet."
Most ez az életfa lehet nem a datolya. Inkább az, mint amiről Antoine-Joseph Pernety alkimista beszélt (1758), pedig abban az időkben még mit sem tudtak a Gilgames-eposzról.
"ez van, amikor a tudatlanság arroganciával társul."
a következő hsz-edben: "ezért most következzék fél méternyi felvilágosító anyag"
vagy előtte: "egyesekre kétségkívül ráfér a tudományos jellegű ismeretterjesztés". Felesleges arroganciát emlegetned, amikor te sem vagy különb a deákné vásznánál.
Logikus ellenvetéseket, érveket, kérdéseket vagy más szempontokat hozunk fel arra a szerinted "egyértelmű dologra", amit itt erőltetetten, izzadságszagúan előadsz, s ez még belefér az itteni beszélgetésekbe. Tudom, hogy te a szakmádnál fogva is, mint halbiológus közelebb állsz növénytanhoz, mint mi. De szerintem már vad, nehezen átlátható fejtegetésekbe bonyolódsz a szentfa/életfa kapcsolatáról a datolyapálmával.
Ugyanezt megfordítva is lehet megvitatni! Hisz éppenséggel a szentfa/életfa jelkép sokkal ősibb lehet, mint az asszír változat. Annaem felhozott egy csomó életfa motívumot máshonnan is, csak éppen te a magad fantazmagóriájára figyelsz csak. Ezek némelyike sokkal jobban hasonlít az asszír változatra, mint az asszír a pálmafa ábrázolásokra. Az nem lehet , hogy a kultúrák mindenfelé az ősi életfamodellt kicsit megpróbálták valamelyik helyi növényhez hasonítani? De azért még mindig jobban hasonlítanak egy ősformára?
Itt egy életfa Urartuból, az nagyjából a mai, hegyvidéki Kurdisztán területén létezett:
Még ez is hasonlít annyira az asszírra, mint amit itt ilyen szájbarágósan mutogatsz a datolya kapcsán.
Ahol ezeket a képeket közlik az életfáról, említik Stephen Oppenheimer brit író és genetikus az Eden in the East c. könyvét (1999). A fiatalabb driasz (i.e.12.900 és 11.700 év között) idején a korábbi felmelegedést egy újabb lehűlés váltotta fel. Oppenheimer szerint ebben a korszakban terjedt el Indonéziából egy faimádó kultusz, főként a korszak után, hogy elkezdett a tengerszint újból erőteljesen emelkedni. Majd ez a kultusz eljutott Kínába (Szecsuán), majd Indiába és a Közel-Keletre. Végül ennek a terjedésnek a finnugor szála Oroszországon keresztül Finnországba is terjedt, ahol az északi Yggdrasil mítosz gyökeret vert.
Ugyanitt említik, hogy a Dictionnaire Mytho-Hermetique (1737) című művében Antoine-Joseph Pernety, a híres alkimista az élet fáját az életelixírrel és a Bölcsek kövével azonosította, hozta kapcsolatba. Ebből már kibonthatod, Annaem miért rakott az életfák után egy alkimista képet is (17613). Ezt figyelembe véve az Apkalluk és királyok szerepe is kissé árnyaltabbá válik, mint az az idióta vödörből öntözgetés/beporzás rítusa, amit ezeknek a félisteni lényeknek igyekeznek tulajdonítani. Amellett, hogy a mezőgazdaságnak is megvoltak a maguk rituáléi, mint mikor az aratás első kalászát a fáraó vágta le aranysarlóval. De itt lehet más folyt, valami ezoterikusabb szertartás, s azért nem mutatják, hogy a vödörből "öntöznének/szórnának" valamit...
fentiek miatt válik érthetővé, hogy a kultúrnövényként természtett datolyapálma esetében kizárólag az ivartalan szaporítást alkalmazzák - ennek megfelelően a tipikus ábrázolás az Sch által is belinkelt realisztikus kép a termesztett nőivarú példányról, 2 db oldalhajtással. az ivartalan szaporítás ugyanis a nőivarú példányok oldalhajtásainak felhasználásával történik. jellemzően csak az alsó 2 oldalhajtást hagyták meg a termés optimalizálása érdekében, a
datolyapálma természetes állapotában viszont több is képződik a törzsön (a stilizált ábrázoláson kékkel kiemelve), ezekből pedig új hajtások-törzsek nőnek ki (sárgával kiemelve).
a folyamat eredményeként létrejövő példányok gyakorlatilag klónok, az eredeti növény másolatai - nem véletlen, hogy a datolyapálmát -"halhatalansága" miatt - szent faként tisztelték.
a közönséges datolyapálma, a pálmafélék családjának többi tagjától eltérően ivarosan és ivartalanul is képes szaporodni. mivel a növény kétlaki, az ivaros szaporodáshoz szükség van a hímivarú példányra, ebből azonban kevés is elegendő, mivel egy hímivarú példány nagyságrendileg 50 nőivarú példányt képes megtermékenyíteni. fentiek miatt világos, hogy a termesztésnél a nőivarú példányokat érdmes kiválogatni, hiszen ezek hozzák a termést, másrészt hímivarúból lényegesen kevesebb kell.
az ivaros szaporodásnak azonban gazdasági szempontból van egy nagy hátránya: a magok alapján nem lehet megállapítani, hogy az adott magból kifejlődő példány milyen ivarú lesz, sőt, ezt a fiatal példányokból sem lehet mindaddig, amíg meg nem jelennek rajtuk az első virágok - ez általában a növény 5-6 éves korában következik be.
értelemszerűen nem sok értelme van ennyi időn keresztül öntözni-gondozni egy magról kifejlődött példányt, mivel bizonytalan, hogy milyen ivarú fog belőle válni.
fentiek miatt válik érthetővé, hogy a kultúrnövényként természtett datolyapálma esetében kizárólag az ivartalan szaporítást alkalmazzák.
"Értem én, hogy írod "a datolyapálma képében megjelenő szent fa", na most ez piszokul nem hasonlít a datolyapálmára, mert attól, hogy szentfa, még miért változtatná meg az alakját is? Ez valami egészen más! Még köszönőviszonyban sincsenek ezzel:"
írta Sch, és illusztrációként egy datolyapálmát ábrázoló, korunkbeli fényképet tett fel.
a jelenleg is ismert datolyapálma egy kultúrnövény, termesztett formájában valóban így néz ki:
ahogy Sch helyesen írta, azokban az időkben élethűen, realisztikusan is ábrázolták: magas-egyenes törzs, lombozat, datolyafürtök, alul pedig 2 oldalhajtás (ezeket pirossal kiemeltem):
az apkallukkal együtt látható "fák" azonban nem realisztikus ábrázolások, hanem a datolyapálma különleges, szent fává avató tulajdonságait bemutató stilizált illusztrációk.
ennek megértéséhez tisztában kell lenne a datolyapálma szaporodásával , ezért most következzék fél méternyi felvilágosító anyag a beporzásról a datolyapálma életciklusáról.
Ennyi datolyapálma! Még a legjobb a kispárnás, Hoaxvds berajzolhatja abba is a pálmát.
Írtad: "Könnyen lehet, hogy gyógyító, életenergiát megújító varázsitalt gyűjtenek be. Az életfa egy berendezésének látszik." (igen azt is belelehetne rajzolni, akár egy pálmát!).
Viszont egy berendezést ezek a félisteni lények minek is locsolgatnának? Bár ilyet nem mutat egy kép se. Itt egy hasonló elgondolás Charroux Az elfeledett világok könyve c. munkájából: https://i.imgur.com/6qGSfUj.png
Egy egyiptomi freskót mutat, ami az imádatot mutatja a naphoz. Mellette egy modern plazmagenerátor. Az összehasonlítást egy technikus készítette. Charroux a végén így zárja az eszmefuttatást:
"Kétségtelenül kalandos azt állítani, hogy az ókori egyiptomiak a plazma előállításának folyamatát akarták ábrázolni, de a sematikus analógia arra kényszerít, hogy magyarázatot keressünk."
Ezt szánalmas erőlködésnek látszik ez már (mindig ez a vége, ugye?). Muris, hogy berajzolod pirossal a fa törzsét is (az minden fának van), mint hasonlóságot a pálmával. Bár ennyiből is bőven látszik, hogy otthon vagy a témában.
"Értem én, hogy írod "a datolyapálma képében megjelenő szent fa", na most ez piszokul nem hasonlít a datolyapálmára, mert attól, hogy szentfa, még miért változtatná meg az alakját is? Ez valami egészen más! Még köszönőviszonyban sincsenek ezzel:"
ezt valószínűleg azért gondolod így, mert a növénytanhoz annyit (sem) értesz, mint a planetológiához. megpróbálok segíteni:
"Lehet neked nem hiányzik a kép, de azért jó lenne!"
elfogadom, hogy jó lenne, nekem viszont egyértelmű és hiánytalan az öntözés/megtermékenyítés értelmezés.
az a feltételezett ábrázolás, amelyet te hiányolsz, az a profán sík felé esne közelebb. az apkalluk ábrázolása viszont összességében összetettebb ennél, és a szakrális sík felé mutató vonal az erőteljesebb:
az ismert "szent fa" ábrázolások több mint felénél nincsenek jelen az apkalluk. amennyiben jelen vannak, akkor nincs mindig náluk banduddu és mulillu.
a bejáratoknál elhelyezett apkallu ábrázolások jelentős részénél a király van jelen, a "szent fa" pedig nincs.
"Értem én, hogy írod "a datolyapálma képében megjelenő szent fa", na most ez piszokul nem hasonlít a datolyapálmára, mert attól, hogy szentfa, még miért változtatná meg az alakját is? "
ezzel nem értek egyet. visszatérek majd még rá, egyelőre ennyi:
"Most akkor szerinted a vödörből beporozzák vagy öntözik a fát, vagy hol ezt, hol azt csinálják? "
szerintem a vödör az öntözést, a hímivarú virágzat pedig a beporzást szimbolizálja, de ez már a "mire gondolt a költő" kérdés szintje. mindenki válassza ki magának a neki szimpatikus értelmezést.
"Most akkor szerinted a vödörből beporozzák vagy öntözik a fát, vagy hol ezt, hol azt csinálják? "
