A nyitott rendszernél sem folyik el a víz, visszacirkulál az is, csak van egy nyitott tágulási tartály, ahol szabad levegővel érintkezik (és így tud oxigént felvenni a levegőből). Nem túlnyomásos. Elég sok energia meg víz menne veszendőbe, ha elfolyna felhasználás után.
A zárt rendszer túlnyomás alatt van (túlnyomásos, zárt tágulási tartállyal), és nem érintkezik a víz a szabad levegővel, tehát nem tud oxigént felvenni.
Tehát vízcsőnél réz után nem illik folyásirányban már vasat tenni. Réz elem után már egész a végéig rézzel kell folytatni. Zárt rendszernél értelemszerűen elé sem, hiszen visszacirkulál.
A "nyotott" rendszer azt jelenti, hogy a víz felhasználás után elfolyik, míg a zárt, hogy visszacirkulál, nem? A réz-vas pedig nem a hollandinál fizikailag számít, hanem ott, hogy a víz a réz anyaggal érintkezve olyan ionokat old ki, ami később, mikor átfolyik a vasba, fokozott korróziót okoz. Vagy rossul tudom?
Megnéztem most egy EKCS szerelői nyilatkozatot, a régi és új készülék típusát és teljesítményét kell megadni, gysz.-t nem. Akkor mehet EKCS, ha az új készülék teljesítménye nem nagyobb, mint a régié.
Egyébként ilyen helyztben én azzal csináltatnám, aki szerint mehet az EKCS, a nyilatkozatot ő tölti ki, ő adja a nevét hozzá.
Réges-régen volt egy FÉG C24 ezen a rendszeren, kb. 15 éve le lett szerelve és ki lett dobva a vasba.
A gázcsonk megmaradt, lezárva, ide kerülne az új kazán is.
Szerelő 1 azt mondja, sima EKCS és no problem. Szerelő 2 azt mondja, nem, nem, EKCS nem megy mert nincs régi készülék. A harmadik erről nem nyilatkozott, nekem meg akkor eszemben sem volt.
Mi az igazság? Az EKCS-hez kell régi kazán vagy sem?
"mocskos öreg rendszerre nem tennék új kazánt sem mosással sem anélkül."
Ez azért durva. Gondolod, hogy ahol öreg, vascső rendszer van, ott az új kazán miatt az egészet kiszedik a falból?
Nálunk simán betették az új kazánt. Indítás előtt több órán át mosták ki a rendszert, amíg tiszta víz jött ki belőle. Utána is az új kazán szűrőjén volt egy kevés kosz, de 4-5 hónap után nem maradt.
Jó kérdés, akkor amikor mondta ezeket, sajnos nem is kapcsoltam, utólag ugrott be ez a réz-vas dolog és hogy nyitott a rendszer, így ott nem kérdeztem rá.
Ezt én nem tudom. Azt magyarázta, hogy a jelenlegi szeleptől, bocsánat inkább csaptól számítva 30 cm-vel el kell vágni, menetelés, rézcső, G-s termosztatikus szelep és úgy az új radiátorok. Gondolom a régi csatlakozások már nem megfelelőek? Az tény hogy a radiátorok alsó, visszatérőjénél ezer éves hollanderek vannak.
Pl. ha gázkazán alacsonyabb hőfokú vizet ad, mint a vegyes. Jó, ez nyilván beállítás kérdése is, de magas hőfokon az új csoda-gázkazánok sem dolgoznak olyan hatékonyan. Tényleg lehet érdemesebb lenne szigetelni, akkor a régi redszerrel is jóval kevesebb fával tudnál fűteni. Ha sok fa fogyott, akkor gázból is sok fog fogyni, az sem lesz olcsó.
"ha már se gáz, se áram nem lesz"
Akkor jön jól egy kályha vagy kandalló a nappaliban. De csak nem fajul odáig a fokozódó nemzetközi helyzet...
Nem én mondtam, a Mester. Nem tudom anno mi volt ezeknek a neve, de az a fajta lemezradiátor, ami gyakorlatilag két lemez egymás mellett párhuzamosan, közötte semmi. Szóval ránézésre tényleg kisebb a felület mint a mai csodáknak.
"Ha EDDIG elég volt akkor ezután miért nem?"
Szerintem azért, bár nem értek hozzá, mert a 38 kW-os Totya megpakolva, amikor úgy istenesen lobogott, akkor a lakótérben kb 28 fok volt. Azt meg el sem merem mondani anno mennyi fa fogyott.
"...mocskos öreg rendszerre nem tennék új kazánt sem mosással sem anélkül."
Nem nem, ilyen verzió nincs, ha maradna a régi, akkor csakis hőcserélőn keresztül.
"Én mostanában elgondolkodtam egy földalatti bunkeren, "ha nagy baj lenne" de azt mondják hülyeség és drága.
:)"
Na hallod :) Amikor az 50 feletti Mesterek mindegyike jött ezzel a "ha már se gáz, se áram nem lesz" verzióval, ugyanezt mondtam a Nejemnek, hogy akkor már úgyis mindegy, hiszen a bunkerben fogunk römizni :)
Ezek mind abból az időből származó lemez radiátorok, a Mester szerint gyatra hőleadó felülettel, szóval érdemes lenne cserélni.
A csövezésben esztétikailag semmi de semmi kivetnivaló nincs, szép fehérre vannak festve, nyoma sincs kívűlről hibának.és mivel egyre többen mondjátok, hogy még 100 év plusz 2 napig bírják, lassan tényleg elhiszem. Na de akkor a rézcsöves toldás működhet? A rendszer ezen része nyitott maradna.
most milyen radiátorok vannak? ha öntvény nem nyúlnák hozzá, ha a régi csövezés nem ronda és jól van megcsinálva akkor még 100 évet kitart , átmosás után egy höcserélön keresztul hozzákapcsolnám a gázkazánt és a többi pénzböl tennék több szigetelést. ha ronda akkor vágd ki a francba és csináld meg teljesen újból az egészet!
Többször írtam már itt a fűtésrendszeremmel kapcsolatban, melyet szeretnék a közeljövőben korszerűsíteni, felújítani. Csak nagy vonalakban, 2 szintes ház, felső a lakószint, 87-ben épült gravitációs rendszer, vegyestüzelésű kazánnal, terv szerint gázzal szeretnénk úgy kialakítani a rendszert, hogy a fő fűtés gáz legyen (indirekt tárolóval), de ha nagy baj van maradjon meg a vegyes. Gázkazánhoz a régi cirkó után a gázcsonk megvan, kémény nincs sajnos, szóval az is kell majd.
Az elmúlt 1 hónapban kb. 6 szerelő/kivitelezővel beszéltem, ebből három nézte meg személyesen is a munkát. Az első valami noname kazánt akart adni steelpress csővel kiépítve a rendszert, de a vegyestüzelést az istennek se akarta nekem a rendszerbe hagyni, meg egyébként a konkrét ajánlatadás előtt el is tűnt.
A második sima ötrétegű csővel épített volna, a vegyesre puffer tartályt javasolt, viszont nem tudom, hogy mennyire életszerű kiépíteni egy közel 1500-2000 literes tárolót, úgy, hogy lehet az elkövetkezendő 5 évben soha nem gyújtanék be, plusz fogalmam sincs hova férne el egy ekkora szerkezet.
A harmadik Mester már szimpibb volt, bár a konyhaasztal melletti 2,5 órás épületgépészeti, rajzolós kiselőadása picit sok volt estére 😊 Lényeg, hogy ő meghagyná a régi nyitott rendszert, radiátorokat cserélné, majd hőcserélőn keresztül akasztaná a gázkazánt ide. A vegyestüzelés pedig kapna keverőszerelepet, szivattyút, védelmet stb.
Na már most vannak dolgok, amiktől tartok ezzel kapcsolatban, bár ő állítja nincs okom rá.
Akinek hasonló rendszere van, képes a gázkazán egy hőcserélőn keresztül hatékonyan kifűteni ezt a nagycsöves rendszert? A ház homlokzata egyébként gyatrán (4 cm) szigetelt, a födémen mondjuk van 20 cm kőzetgyapot, plusz mindenhol műanyag nyílászárók.
A másik, hogy ezek a régi acélcsövek vajon milyen állapotban lehetnek közel 40 év után? Számíthatok rájuk még 10-20-30 évig? Illetve a Mester valami olyasmit említett, hogy a radiátor csatlakozásokat a régi csövek vágásával, menetelésével, majd rézcsővel történő toldással oldaná meg. Nyitott rendszerben a réz-acélcső megállja a helyét?
"Tudom ez így költői kérdés, mert nincs két azonos rendszer összehasonlítva anóddal meg anód nélkül, de szívesen olvasnék esetleges ilyen tapasztalatokat hogy valaki használt-e anódos védelmet fűtési puffer esetén, és volt-e vagy épp nem volt jótékony hatása."
Akkor ezzel kellett volna kezdeni.
Úgy látom, jobban tudod a válaszokat, mint a válaszadók. Azért kérdeztem, hogy mivel jól ismered a folyamatot, (molekula meg ion szinten is) ezért nem értem, miért nem építed be az anódot a pufferedbe minden zokszó nélkül...
Amikor a telefonközpontokat építették, a 48V tápnál a pozitív volt a föld. Azzal magyarázták meg, hogy különben elfogyna az anyag...
A Matáv pedig nagy hangsúlyt fektetett az akkor még ólomköpenyű kábeleinek katódvédelmére. Különösen ott volt probléma, ahol egyéb fémek is voltak a közelben, mint pl. gázvezeték. A két cég szakemberei folyamtosan vizsgálták/jegyzőkönyvezték a beállított értéket. Úgy emlékszem 140 mV-ra kellett beállítani az ólomköpenyt, azért, hogy ne lukadjon ki az ólomköpeny.
Valószínűleg az a 30-as épekben még NYITOTT rendszerként épült.
Bojlerben, csővezetékben a NYITOTTság miatt kell. Nyitott rendszerben van oxigén felvétel, vagy a csővezetékben, bojlerben a FRISS víz hozza, pótolja az oxigént.
Zárt rendszerben elfogy nagyon hamar és megáll a korrózió egy észrevehetetlen szinten.
Rosszul párosított fémek esetén a zárt rendszerben a galvanikus korrózió a felületek KÜLSŐ felén jelentkezik, mert ott van pára és OXIGÉN.
