Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Szépek a planik, mindig is a kedvenceim voltak. Gondolom a csillagszegény fotók Hubble-képek (vagy mindegyik?).
Kozmikus katasztrófa-ügyben nincs jobb ötletem, mint a hollywoodi forgatókönyvíróknak, de szerintem is struccpolitika legyinteni a veszélyre. Sokszor elgondolkoztam azon, mi lett volna, ha a Tunguz-meteor Leningrádba csapódik be (ti. a forradalom előtt!), mert, mint tudjuk, egyazon a szélességen történt a dolog. (Valszeg nagyban átíródott volna a 20.sz.-i történelem.) (Jó, jó, történelmi szükségszerűségek, meg minden, de lehet, hogy az orosz népnek esze ágában sem lett volna a cár-atyuskától eltévelyegni a „nehéz napokban”.)
Willie 468-ra reagálva: lehet, hogy én is erről hallottam az ominózus beszélgetésben, csak már torzult információként jutott el hozzám a decemberi időpont és a kisbolygó is „megnőtt” időközben…
Petyus! Igen, elképzelhető a dolog, nézz meg egy összesítő ábrát a kisbolygók (nem üstökösök!) pályájáról, némelyik igen elnyúlt!
A városok letarolására képes aszteroidát már csak földközelsége után fedezték fel. Ismét elgondolkodtató példát láthatunk arra, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a kozmikus katasztrófáknak, s mennyire esélytelenek lennénk bizonyos helyzetekben.
Az utólag 2002 EM7 jelzéssel ellátott kisbolygó a Nap irányából száguldott bolygónk felé. Központi csillagunk ragyogásába beleolvadva lehetetlen volt a felfedezése, még a Föld körül keringő Hubble-űrtávcső sem lett volna képes észlelni. Létezéséről így csak négy nappal azután szereztünk tudomást, hogy március 8-án körülbelül 480 ezer kilométeres távolságban elhúzott mellettünk. Kozmikus léptékkel mérve ez igen kis távolságnak számít, mivel csupán a Föld-Hold távolság 1,2-szerese.
Az 2002 EM7 tehát az ún. potenciálisan becsapódó égitestek klasszikus példája, mivel igen kis pályamódosítás esetén is betalálhatna az egyébként valóban óriási céltábla közepébe, vagyis bolygónkba. A 40-80 méter átmérőjű test egy nagyobb város eltüntetésére lenne képes. Bár a becsapódás esélye egy adott földsúroló kisbolygó esetében még mindig igen csekély, a probléma az, hogy igen sok van belőlük, s a geológiai-őslénytani leletek bizonyítják, hogy viszonylag gyakran találkozunk velük (globális hatású katasztrófák átlagosan 100 millió évente fordultak elő a Föld történetében).
Jelenleg a Nap irányából érkező testeket nem tudjuk megfigyelni. Ehhez arra lenne szükség, hogy egy távcsövet például a Merkúr körüli pályára telepítsünk, de ilyen programra még nincs komoly terv. Valószínű azonban, hogy innét is csak a jelenlegi látogatónál nagyobb testeket tudnánk észrevenni.
Becslések szerint körülbelül 1000 olyan potenciálisan becsapódó égitest létezhet, amelynek átmérője meghaladja az 1 kilométert, így globális katasztrófát idézhetne elő bolygónkon. Ezekből eddig mintegy 500 darabot fedeztek fel. A kisebbek számát még becsülni is alig lehet, de minden bizonnyal több százezerre tehető a számuk.
Szerinted tudnánk-e védekezni egy becsapódás ellen, vagy csak a fantasztikus filmekben?
Hogyan kell newton távcsövet jusztírozni?
Ki kell venni hozzá a segédtükröt először?
Valami gond lehet a távcsövemmel, tegnap a jupiterre irányozva valóságos bolygórendszert láttam 3 jupiterrel és sok sok kis holdal.
de az is lehet hogy a főtükröt szorítottam le nagyon.
Látom jól elvagytok. Az előző hozzászólásomban azonban a hirdetés mellett feltettem egy kérdést is: mit tudtok a magyar űrkutatásról. Nem véletlenül kérdeztem rá, ui. ex-témavezetőm (és az egész Főosztály) keres doktoranduszt, de nem szivesen jönnek az emberek a KFFO-ra, pedig máshol elég nagy a túljelentkezés. Nem szeret senki űrszondák adataival dolgozni? Senki sem sem szereti a híg plazmákat? Nemrégiben csakb belinkelt egy piszkéstetői képet egy üstökösről, szerintem van olyan érdekes a csóva ill. kóma szerkezetét, vagy a Nap felőli oldalon kialakuló lökéshullámot tanulmányozni. Vagy lehet, hogy nem a témával van a baj, csak rosszul reklámozzák magukat? MCSE tag van a topicban jópár, de hallott valaki MANT-ról?
Szerintem az info egyaltalan nem volt eltitkolva. En pl. az ujsagban olvastam rola. A gaz az volt, hogy negy nappal azutan vettek eszre, miutan megkozelitette a Foldet azaz, ha veletlenul ut, akkor igencsak meglepodtunk volna. Eleg kozel is jott. Azt hiszem talan a harmadik legkozelebbi talalkozas volt. Egyebkent mereteben a Tunguzkahoz hasonlitottak, azaz valoszinuleg nem okozott volna mindenre kiterjedo vegzetes katasztrofat. Mondjuk ugy fel Mo-ot biztos elvitte volna. Bar lehet, hogy nem ugyanarrol beszelunk.
Willie
:)))
(Rád nem tudok haragudni, különben a múltkor honeggerileg Courage-dzsel kevertelek öszve… :))
annyira titkos az info, hogy a neten rá lehet bukkanni?
Egy neppernek? Most én vagyok naív, vagy Te?… :o))
Ja, és a "földsúroló" a csillagászatban elég megtévesztô fogalom lehet: egymillió km-en belüli az már földsúroló, még akkor is, ha kétszer messzebb van, mint a Hold.
Barátom nem ezt a kifejezést használta, én is csak azért, hogy TI is megértsétek. ;-PPP
Tudom, ez rossz vicc volt, de ugye nem hiszitek, hogy - legalább is a Tunguzka óta- nincs reális veszélye mindennek? (És ugye nem hiszed, kedves Dr. úr, hogy mindenféle kacsának bedőlök?)
Ja, és a "földsúroló" a csillagászatban elég megtévesztô fogalom lehet: egymillió km-en belüli az már földsúroló, még akkor is, ha kétszer messzebb van, mint a Hold.
Olvastatok a most felfedezett -még igen távoli, de már aktív- tökösről? 1994-ben ér ide -illetve napközelbe-, és kb. 1 mg-s majdani fényességet jósolnak neki!
Más: múlt hétvégén, baráti társaságban 1 újságíró barátom említette, hogy egy nepper ismerőse a neten rábukkant egy -állítólagosan- eltitkolt infora egy tavaly decemberi földsúroló kisbolygóról (?) vagy üstökös-magról (?), amely hajszál híján betett a Földnek, de legalábbis a fejlettebb élővilágnak. (Hajrá baktériumok!)
Tudom, hogy az Armageddon-típusú filmek szültek anno hasonló kacsákat, de a barátom szerint megbízható az információ. Hallottatok erről valamit?
Március 10-én lelőttük az Ikeya-Zhangot a piszkéstetői Schmidt távcsővel.
Ha érdekel valakit, itt meg tudja nézni a mozaikot.
A kép paraméterei: Konkoly Obsz., Piszkéstető, 60/90/180 Schmidt + Photometrics AT200 CCD, 12 db 60-90 mp-es, szűrő nélküli exp. Fejétől a farkáig 3 fok, farkától a fejéig 180 ívperc.
Szabadszemmel a szürkületi égen kábé 30 ívperces csóvát tudtam odasejteni, 7x50-es binoklival 3 fokot. Szóval egész jó a tökös, de jöhetne már egy fényesebb, szebb. Pl. mégegy Hyakutake kaliberű tökinek nagyon örülnék. Meg is írom a Mikulás bácsinak, vagy a Jézuskának, hogy hozzon egyet.
