"Meg a francokat... Nem véletlenül van az, hogy az EPS-re csak vékony kő/tégla burkolat rakható, nagyjából 2-2.5 cm vastagságig, és/vagy ~70 kg/m2 súlyig."
Te a hivatalosan engedélyezett maximumról beszélsz
Fatherrel leszigeteltük a ház és a terasz közti részt, 10es xps-t tettünk fel, viszont egy két helyen a táblák közt maradt egy kis rés(elég sok helyen), oda szeretnék zártcellás aeroszolos purt fujni, csak nem tálálok sehol.
Megtennétek, hogy ajánlotok valahol, csak linkejétek be, vagy a nevét írjátok le.
"Egy rendesen felragasztott (szükség esetén mélyalapozott) hőszigetelés négyzetméterenként akár több száz kilót is elbírhat (nézd meg a polisztirol ragasztók "nyíró irányú szakítószilárdság" adatait)."
Meg a francokat...
Nem véletlenül van az, hogy az EPS-re csak vékony kő/tégla burkolat rakható, nagyjából 2-2.5 cm vastagságig, és/vagy ~70 kg/m2 súlyig.
"a kérdés inkább arra irányult, hogy aggódjak az egész szerkezetért, vagy ha 5 év múlva amúgy is megcsinálnám, akkor addig ne foglalkozzak vele és merjek nyugodtan aludni :)"
Tehát ha jól értettem
- van egy, a jómeleg lakás felől folyamatosan párával ellátott, a hideg oldalról viszont párazárt (tehát feltehetően hideg időben a külső felén folyamatosan nedves) faszerkezeted,
- és most azt szeretnéd, hogy valaki vállalja a felelősséget (ígérje meg neked) hogy a következő öt év alatt ez a fa nem fog tartósan károsodni?
Egy rendesen felragasztott (szükség esetén mélyalapozott) hőszigetelés négyzetméterenként akár több száz kilót is elbírhat (nézd meg a polisztirol ragasztók "nyíró irányú szakítószilárdság" adatait).
A külső hálózás ráadásul teljes felületen történik ugyanazzal az anyaggal, nemcsak 20-25 százaléknyi felületen,mint a falhoz, tehát súlyprobléma itt még kevésbé lehet.
A növény tapadórendszere a növény súlyát biztosan elbírja, legalábbis az elmúlt 50 millió évben alig érkezett erre panasz.
Arra viszont nem tudok ígéretet tenni, hogy az általad kiválasztott vakolat kiválóan fog viszonyulni az általad kiválasztott növény rögzítőberendezéséhez.
Úgy gondolom, hogy az úgynevezett szilikonos vakolatok vegyileg semlegesek, így pl a ragasztóval dolgozó növények valószínűleg jól tudnak kúszni rajtuk, de biztosat talán kertész/kúszónövényes fórumokban tudnának mondani.
Az írást elolvastam, a tanácsokat köszönöm, de a hozzáértésetek elismerése mellett ezt a hangnemet a felmutatott inkonzisztenciák mentén kikérem magamnak.
Ha a belső fólia réteg TÖKÉLETESEN (légmentesen) össze van ragasztva minden toldásnál és a végeken a falhoz is, akkor akár a jelenlegi rétegrend is jó lehet így ahogy van.
De én nem hinnék a tökéletességben, ezért
- fognék egy mondjuk 10 centi hosszú és kb 15-20 mm-es átmérőjű villanyszerelő csövet
- meg 20 centi hosszú marhajó minőségű jószéles vízálló ragasztószalagot (a tesa duct tape talán megfelelő)
- kívülről feltolnék egy cserepet
- vágnék a fóliára vízszintesen egy 8-10 centis rést
- pormentesíteném a környékét
- lentről felfelé félig beledugnám a csövet a résbe (ő lesz a szellőzőlyuk távtartója)
- majd a ragasztószalaggal leragasztanám a rést (a két végén min. 5-5 centi túllógással) úgy, hogy a fólián felülről lefelé csorgó víz még véletlenül se tudjon befolyni a résen, viszont alulról felfelé nézve egy szem formájú szellőzőrés nézzen szembe velem (a ragasztószalag a szemöldöke)
...és ha ez sikerült, akkor ugyanezt megismételni a tető egész felületén úgy, hogy minden a külső párazáró tetőfólia minden négyzetméterére jusson legalább két ilyen szellőző-szem (ha belül nem lenne a párazáró fóliád, akkor négyzetméterenként legalább 4-6 szemet javasolnék).
Persze mindez csak saccolás, de egy igazi profi talán ki tudná számolni, hogy négyzetméterenként kb hány ilyen szellőző kellene ahhoz, hogy az utólagos tetőszigetelőknek ne keljen a fóliájukat páraáteresztőre lecserélni, vagy helyette ne legyenek rákényszerülve a kettős átszellőztetésű rétegrend miatt 5 centi hőszigetelés-veszteségre.
Persze ez nem olyan jó, mint a helyébe egy igazi páraáteresztő fólia, deviszont sokkal olcsóbb ;)
Extra változat: a szem-lyukakba barkácsoljunk valami rovarrács féleséget (szempillát :)
Az úgynevezett nehéz burkolatokat (klinker, kőlap, stb) én hőszigetelésen csak úgy merném alkalmazni, ha az nem a hőszigetelésen "lóg", hanem alul egy stabil alapon áll ÉS függőlegesen 100%-ban öntartó, tehát ha hirtelen eltűnne az összes hab mellőle, a burkolat továbbra ott maradna (szélcsendes napon). Egy így elkészített díszburkolatnál a falhoz történő ragasztás tulajdonképpen csak a szélszívás ellen kell. Egy klinker tégla "falat" pl kiválóan fel lehet falazni akár több méter magasságig is (egy megfelelően masszív alapra!!) amit persze mellékesen nem árt odaragasztani a hőszigeteléshez is, de mivel teljesen öntartó (mert úgy csináltuk ugye?), ezért a hőszigetelést külön nem kell megerősíteni miatta. Aki viszont nem képes a nehézburkolatot öntartó módon vagy stabil alapra ráépíteni, vagy a tetőszerkezetről lelógatni (pl faburkolat párnafái, növényfuttató rács), az szerintem ne is gondolkodjon nehézburkolatban.
De én nem vagyok szakember, csak egy okoskodó hülyegyerek, vannak itt olyan emberek is, akiknek vannak fal-erősítő trükkjei (dübelsűrűség, többszörös hálózás, sűrű ima, stb), de azokat majd ők elmondják részletesen.
Még valami: bármivel is szeretnéd kívülről burkolni a hőszigetelésedet,
- vagy maga a burkolat legyen megfelelően páraáteresztő
- vagy a burkolat és a hőszigetelés között legyen kihagyva egy függőlegesen jól átszellőző kb 5 centis légréteg, ezen légrésen kívül már akármivel burkolhatsz.
De van egy egyszerűbb megoldás is: ha nem zavar, hogy a növény belekapaszkodik a vakolatba (pl a tapadókorongjaival) és öntapadós fajta a kiválasztott növény is, akkor szerintem nincs szükség semmiféle segéd-rácsra (persze a jó ragasztással+dübelezéssel ekkor sem szabad spórolni és a vakolat anyaga is semleges/növénybarát legyen).
Társasházi bejárati ajtók hőszigeteléséről lenne szó.
Az egyik ajtó/lap/ olyan 4 cm vastag kivül - belül faanyagú lemez borítású, talán funérozott anyag. Kivülr érdemes e hőszigetelni ? A vastagság növelés max 2 -2,5 cm lehet. Van -e olyan extra jó hőszigetelő anyag, amely jelentős javulást idézne elő ?
A másik ajtó kimondottan fém. Itt azért látszik a páralecsapódás, főleg a keretnél.
Itt is korlátolt a vastagság növelés.
Tehát létezik e olyan extra hőszigetelő anyag, amely kis vastagságnál is jelentős javulást eredményezne ?
A felületek nem nagyok kb., 0,8 x 2,1 m az kb, 1,7 m2, ami a lakások össz. külső felületéhez képest semmi.
"Extra, hogy még egy 'réteg' növényt is meg kellene bírnia a rendszernek, vadszőlő vagy borostyán."
A futónövények néhány év után már komoly terhelést jelenthetnek a falon, szóval a tartórendszer erejét nem az első nyárra kell méretezni :) hanem az öt-húsz év múlva sűrűn befutott falra, amelynek teljes szár-felületére ráadásul éppen most fagyott rá 3-4 milliméter ónos eső, ami már több kiló is lehet négyzetméterenként. Sőt, ha ráadásul örökzöld, akkor az ilyenkor jegesedő felület (tehát a súly) még ennél is sokkal több lesz.
Ezért a növénytámasz kialakítását nem szabad elhanyagolni: tehát jóhosszú eps spiráldübelek jósűrűn, de a háló tetejét én még a tetőszerkezethez/szarufákhoz is jól odaerősíteném (tehát hogy a háló elsősorban a tetőről lógjon, és a spiráldübelek inkább csak a szélszívás miatt kelljenek).
A háló anyagát is úgy válaszd meg, hogy ne legyen vele gond még sok év múlva sem (pl rozsdamentes acél sodrony)
És van, ahol a növények kiválasztásánál az is szempont, hogy ne legyenek olyan kapaszkodói vagy tapadói, amelyek nyomot hagynak a falburkolaton (nekem pl van ilyen vadszőlőm is).
