Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
" Köztünk a távolság 1 méter, én önt jól látom, adását nem hallom! Vétel!"
Nagyon szerettem csinálni azt ami sorállományúként csináltam (azt hiszem kevesen mondják ezt), ennél jobb csak - talán - az lett volna jó, ha RT-s lettem volna.
Az egész úgy kezdődött, hogy már 17 éves koromban rádióamatőrként és távirász oktatóként működtem Gödöllőn az MHSZ-ben.
Aztán jött a katonaság, teljesen egyértelműen ilyen előélet után híradós lettem. 3 hónapos debreceni 1-es harcos kiképzés után kerültem Vácegresre, ahol a 4. hónap végén lettem R102 rádióállomáspk. Közben meg telefonközpontos, meg HÁP műszerész, meg URH-s, meg már nem is tudom, hogy mi. Közben azért vagy 50 őrséget is lenyomtam, meg pár mázsa krumplit is megpucoltam.
No egyszerre ennyi, elnézést az offolásért, ha folytatom, majd írok egy pár élményt.
Bocs, hogy a híradásról eddig még nem ejtettünk szót, hiszen anélkül valóban nem működött semmi. Ezeknek a komplexumoknak is volt nagyon komoly híradása, és nem elsősorban a viszonylag silány vezetékes híradásra gondolok, hanem arra a rádiórelé hálózatra, ami az egész rendszert összekötötte. Minden osztálynál mikrohullámú rádiórelé állomás működött, ami a fónikus híradás mellett egy TKI (telekód információ) összeköttetést is biztosított. Ez a kapcsolat a lokátoroktól kezdve a rakéta osztályokig megvolt, és a CIKOIDA (5JA62/63) relék biztosították.
Nemhiába mondták annak idején, hogy a "A hadsereg idegrendszere a híradás. Ezért vagyunk ilyen idegesek."
Teljesen más. Az SZ-300 leginkább az amerikai Patriot--jához volt hasonló. Mondhatnám azt is, hogy mint annyi mindent, ezt is koppintották. Ám abban már nem vagyok biztos, hogy nem az SZ-300 volt meg hamarabb. El kell ismerni, az orosztól ez is kitelik. Vagy kitelt abban az időben. Azt mondják, hogy az orosznál minden ugyanolyan, mint máshol, csak minden egy kicsit nagyobb. Hát ez is. A Patriot 80 kilométeres hatótávolságával szemben az SZ-300 100 kilométert tudott. Abban is nnagy különbség volt, hogy míg a Patriot kezelőszemélyzete 15 - 20 fő lehetett (nem vagyok benne biztos, addig a másiknak 40 főnél is több kellett. A komplexum ugyanúgy önirányítású, mint a Vega, tehát egyesek számára ugyanolyan bosszantó, mint a másik.
Mindazonáltal a Vega egy fixen telepített rendszer volt, az SZ-300 meg önjáró.
Itt van néhány kép a 300-as különféle eszközeiről és változatairól, lehet csemegézni.
Ez maga a gyönyörűség, ahogy erről a témákról el tudtok beszélgetni, és én is nagyon nagy élvezettel olvasom, de sajnos nem vagyok azok között, akik ilyen környékbe (közvetlen közelről) érintve voltam.
Talán pont ezért egy kicsit (tényleg csak nagyon picit) sértve érzem magam, hogy a híradást meg sem említitek, mint kapcsolódó szolgáltatást.
Természetesen ez a topic nem erről szól, de valamennyire ez is hozzátartozik.
Ezt nem kellett kapcsolni, ha nem volt felkészített rakéta az indítóállványon, akkor a berendezés imitátora ezt minden szó nélkül megcsinálta. A Lámpák? Az a LN az a Lámpa és valami. A többit a fene tudja.
Mezőfalva hivatalosan egy "inkorrencia raktár" Ha ezt megpróbálom lefordítani, akkor szerintem annyit jelent, hogy a lom ott nem rozsdásodik. Szerintem meg rozsdatemető az egész. Kecelre csak egy egész kis mennyiség kell, hioszen a Pitér bármennyire is összezsúfolta a dolgokat, nem fér el sok minden. Jelenleg Mezőfalván a Nyeva technika szétbontása folyik. A tartalmat, mint "elektromos szemetet" kidobják, a kabinokat meg üresen értékesítik.
A VIDEOTON valóban volt hadiüzem is, de csak igen kis részben, mint abban az időben bármely hazai üzem. Ott egyébként katonai felhasználású rádiókat gyártottak. Többek között az az R-123 URH rádió. ami az orosz gyártmányú tankokba került, annak nagy része itt készült.
A Vegát hivatalosan azért vonták ki, mert csökkenteni akarták a haderőt. Valójában azért, mert akkor lett volna esedékes az első középjavítás, amire ki kellett volna vinni Lengyelországba az egészet, de erre nem volt lehetőség. A kábelkészlet jelentős része egy építési sajátosság miatt talán még mindig ott van, de pénz sem volt rá. Az én véleményem meg az, hogy az akkori dandárparancsnoknak nem illett bele a vezetési koncepciójába a Vega. Pontosabban nem értett hozzá, nem tudott vele mit kezdeni. Azt azért tudni kell, hogy a Vega teljesen más eszköz volt, mint az eddigiek, úgy a paramétereit, mint a használat elveit tekitve. A Vega Megsemmisítési zónája egyébként belógott Bécs fölé, és érdekes, mégsem az osztrákokat zavarta.
A németeknél három darab 5 csatornás Vega volt és emlékezetem szerint ugyanannyi SZ-300-as, de azokat nem vonták ki a rendszerből még a két Németország egyesítése után sem. Megtartották hadműveleti tartaléknak.
1.) A sok rendszerből kivont cucc, amiről azt írtátok, hogy Mezőfalvára került, milyen további sors elé néz? Ezeket hatástalanítják, és megy Kecelre, stb. vagy szétszedik és beolvasztják őket, esetleg egy részét "M-zárolt"-ként lekonzerválják? 2.) Írod, hogy többféle rendszerrel is dolgoztál. Mindegyiknél _csak_ szovjet gyártmányú berendezések voltak? Mert nekem van egy villamosmérnök haverom, aki '86. körül a Videoton gyárban volt szakmai gyakorlaton, és mondta, hogy ott is gyártottak valami lokátoros cuccost. ( Ahogy a Hofi mondta egykor, ha a Videoton tényleg hadiüzem, akkor a rakétákkal be lehet fogni a Csehszlovák Televízió adását, mert az is egy csapás... :-)) 3.) Ha ez a Vega tényleg ilyen szuper kvalitásokkal rendelkezett, és egyedül átfogta az ország egész területét, akkor miért vonták ki? Máshol - Oroszország, Ukrajna, stb. - rendszerben áll még, vagy van már utódja? Üdv:
Ezek a komplexumok nem a saját eszük után mentek. Volt felettük jó néhány vezetési szint. A dandár parancsnoksága is felülről kapott arra vonatkozó parancsot, hogy ezt - és ezt a területet óvja meg. A területre eső célokat már szét tudta osztani az alárendelt osztályok felé, többek között a Vega osztálycsoport felé is. Az ottani parancsnoknak még volt egy lehetősége, hogy a nálunk rendelkezésre álló két tűzcsatorna között döntött. {A Vegát egyébként az orosz öt osztályosra tervezte, anyit még kényelmesen lehetett vezetni. Csak hát nálunk a dologhoz pont az a dolog hiányzott, ami Montecuccoli kolléga szerint három példányban kellett a háborúhoz. (3 x pénz) Így aztán csak két tűzcsatornát vettek, azt is csak erősen hiányosan.} Annak a parancsnoknak, aki vezette az összes tevékenységet, ráadásul a honi vadászrepülőkkel is számolnia kellett. Végül is a célok egész sok "felhasználó" között oszlottak meg.
A robot csak a repülési útvonalának utolsó negyedében ment nagyon alacsonyan. Addig a magassága fogyasztható volt a Vega számára.
Ez a mennyiségi kérdés valóban fogós dolog, mert valóban sok robotot vitt a B-52. De a Vega sem volt egyedül. A robotok ellen a Nyeva is nagyon jó volt.
Ezen a képen látod azt a kezelőegységet, amin a kérdezés történt. A felső kétirányú kulccsal tudtad a kérdezést kapcsolni, méghozzá bármelyik indikátorra. Az elsó kapcsolóval lehetett kapcsolni az úgynevezett "K" kérdezést, vagyis akkor kódolva volt a kérdező jel. Most a kapcsoló nyitott állásban van, tehát nem kódolt. Az egységet a rávezető tiszt munkahelyén, a vízszintes pult bal oldalán lehet látni. Lásd korábban.
Ekkor a sugárzó nem végzett mozgást, a célkövetésnek megfelelően az egész antenna mozgott. Szépen követtük a célt, és akkor elég nehéz volt lerázni a lokátor nyalábot.
Az elsőt lehet, hogy könnyű volt, de ott volt a második, a harmadik, ami már követte a manővert. A Vega valóban fel volt tartva a Speciális céloknak, de nem az AWACS volt a lényeg, hanem a zóna távoli határán manőverező zavaró célok. Ezen felül a Vega paraméterei nagyon jók voltak a manőverző robotrepülőgépek ellen, de a lopakodó sem tudott mellette lopakodni.
Hogy lássátok, itt van a Vega megsemmisítési zónájának metszete. A méretek pontosak. Itt is volt második rakéta, és itt sem ért sokat a manőver. Persze ez bizonyos határokon belül értendő. (Ha nem tudnátok elolvasni: 1000; 2000; 10 000; 20 000; 40 800; 10 000; 20 000; 255 000 m)
A felbontás 0,7 fok volt, amit az antenna képes volt előállítani és megkülönböztetni
Ez ok, de ha csak 0,7 fokkal alávilágítok, akkor a kisugárzóknak csak mozogniuk kellett valamekkora tartományban, hogy követni lehessen egy mozgó célt, esetleg körözniük?
Ha csak egyfelbontásnyi jelet adok ki, akkor a cél vagy benne van, vagy nem...
... ha kirepül az egyfelbontásnyi 0,7x0,7 fokos cellából, akkor elvesztettük.
A felbontás 0,7 fok volt, amit az antenna képes volt előállítani és megkülönböztetni. Ezen belül csak extrapolálni lehetett, ami növelte a felbontóképességet, de függött a szemtől és a saccográftól. Bár az is igaz, hogy az automata követés mindig a céljel közepére valósult meg, az meg nem volt szemfüggő. Az indikátor származtatására itt van egy régebbi rajz, meg az indikátorkép keskeny és széles üzemmódban. Láthatod, hogy a két jel szélességben nem különbözött, hiszen mindkettőnél a letapogatás mérete ugyanaz volt. Viszont keskeny sugár üzemmódban sokkal intenzívebb volt a céljel, ugyanazt a célt a berendezés sokkal nagyobnak látta. Amit az első képen széles sugárban látsz, az keskeny sugárban is érvényes.
Az, hogy csak a széles antennák vettek, annak meg az volt az értelme, hogy az a szerencsétlen kicsike visszavert jel mindig ugyanazon az úton jutott a vevőbe
A széles antennának hány fokos volt a felbontása?
(Mi volt a legkisebb szögeltérés a céljelben, amit még mérni tudott?)
Alávilágításkor a kép széthúzásra került a kijelzőn, vagy csak a képernyő közepe élt?
A legstabbilabb megvilágítást, kisugárzást adta. Egyébként az automata követés nem véletlenül volt. Ha stabil volt a jel, akkor az automata követést elég nehéz volt átverni. Ha mégis sikerült, akkor először automata követés kézi utánkövetéssel jött, és ha az is eredménytelen volt, akkor azonnal vissza széles üzemmódba, és általában kutatás nélkül rögtön megvolt a cél. Mert akkorát manőverezni nem lehetett, hogy abból is kimásszon egy repülő. Ha még nem indítottunk, akkor az szerencse volt. Ha már indítottunk, de a cél még távol volt, akkor is. Ha már közel voltak a rakéták, akkor a cél az első rakéta elől meglóghatott, de a második, netán a harmadik rakéta elől már nagyon nehéz volt.
Az, hogy csak a széles antennák vettek, annak meg az volt az értelme, hogy az a szerencsétlen kicsike visszavert jel mindig ugyanazon az úton jutott a vevőbe, és különféle tápvonal átkapcsolókon nem kellett még tovább csökkenteni a szintjét. Ezt a kapcsolgatást elég volt a kisugárzott - nagy teljesítményű - jellel megtenni.
A széles és leskeny üzemmódokat már ismered, rajzokat is találsz. Abból indulj ki, hogy keskeny nyaláb üzemmódban vagyunk, ami kitérítéstől függő tűnyalábokat jelent 20 fokban legyezve. A Keskeny és a széles üzem között ezesetben maradjunk meg annál a lényeges különbségnél, hogy a "teljesítménysűrűség" keskeny üzemmódban jobb. Ekkor nem volt a berendezés sem szebb, sem jobb, sem pontosabb, csak az indikátorokon jobban lehetett látni a célt (persze emiatt lehetett pontosabbnak evezni, de ez csak illúzió volt.) . Mikor már tökéletes volt a követés, szépen megfogtuk a célt, akkor lehetett áttérni az alávilágítás üzemmódra, ami azt jelentette, hogy a keskeny sugárban működő berendezés mindkét letapogatási sugarát pontosan a letapogatási szektor közepén megállítjuk. Miindkettőt ugyanott, és pontosan a cél irányzó vonalon. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a keskeny letapogató motor forgatta a primer sugárzót az egyik irányba. Egy erre a célra kialakított tárcsán minden fordulatnál átugrott egy retesz (racsni) ami miatt iszonyú kerregő hangja volt az egész lokátornak. Alávilágítás üzemmódra a letapogató motorra ellentétes fázissal kapcsolták a táplálást, miáltal a tárcsán egy retesz bekattant a helyére és középen rögzült. Na ez volt az alávilágítás