Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2005.03.04 0 0 46
Kedves rumci!

> A leghatározottabban nem értünk egyet. Egy diszciplína terminológiájában használatos terminus technicus (márpedig a helyesírásban az intézmény[név] ilyen) teljességgel független lehet e szó rendszeren kívül használt jelentéseitől

Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne. Annál is inkább, mivel -- ugye -- az ortográfia nem definiálja sem az intézmény, sem a cég, sem a márkanév, sem az állam, sem az ország, sem az etnikai körzet, sem a belterület fogalmát, pedig ezek mind hivatkozottak helyesírási szabályokban. Ennek oka, hogy ezek mind készen kapott, a priori koncepciók a helyesírás szempontjából.

Amikor egy diszciplína, ilyen a saját illetékességi körébe nem tartozó fogalomról el kezdi állítani, hogy felüldefiniálta, akkor lehet látni, hogy ott sumákolás van. Én ökológiakollokviumon meg is mondtam a vizsgáztatónak, hogy az a definíció, hogy a niche egy N-dimenziós hipertér az marhaság, mivel megkérdeztem matematikusokat, akik szerint az N-dimenziós hipertér teljességgel mást jelent. Ez az ökológiai meghatározás csak egy kétségbeesett kísérlet volt arra, hogy absztraktnak imponáló köntöst kölcsönözzenek ennek a tudománynak.

Úgyhogy a vargának a kaptafánál érdemes maradnia: a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.

Egyébként korábban hozott példád cáfolja éppen azt, hogy itt sajátságos definíció lenne: ahogy változott az intázmény képzete az időben, úgy változott az akadémia nevének írásmódja. A helyesírás -- nagyon helyesen! -- tükrözi a társadalom képzeteit a fogalmakról (ha egy kis spéttel is); és merőben elefánttornyosodásnak tekinthetjük, ha a társadalomnak kellene követnie a helyesírási kodifikátorok képzeteit.


> Helyesírási szempontból nagyon is fontos, hiszen az intézmények beceneveit általában nem intézménynévként írjuk: Eötvös Loránd Tudományegyetem, de: egyetem (még ha egyértelműen az ELTE-re vonatkozik is), Berzsenyi Dániel Gimnázium, de: Berzsenyi-gimnázium.

Ezek a példák nem jók: vegyünk egy céget, amelyet Bocskorszaggató és Kalucsnielvásító Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek hívnak. Ennek beceneve, vagyis rövid cégneve a Bocskorszaggató Kft. Világos, hogy a dolgozói időnként, mint káeftére fognak hivatkozni, ugyanúgy, mint ahogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kötődők az egyetemre. Ettől még egyik megjelölés sem lesz becenév: az a Bocskorszaggató Kft. és az ELTE lesz. Ugyanígy a Berzsenyi Dániel Gimnázium beceneve egyszerűen Berzsenyi, mint ahogy Fodor Gábor képviselő gimnáziumának beceneve Berze (< Berze Nagy János Gimnázium). Arra is felhívnám a figyelmet, hogy az Opera az Opera, és nem *Operaház, ha ez utóbbit használjuk, akkor már kisbetű operaház (tehát ez is ekvivalens a Berzsenyi becsenév vs. Berzsenyi-gimnázium megnevezés kettősével).

Azt is látni lehet, hogy vannak részrendszerek, ahol ez a kettősség teljesen kiépült: a cégnevek és az országnevek. A helyzet az intézményveknél is ilyen, csak defektív: azaz nem minden intézmény rendelkezik rövid intézménynévvel.


> „hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma.”
De az intézményszerű felépítés, struktúra, a centralizáltság egyértelműen jellemző rá, szemben az internettel, amelynek leglényege a decentralizáltság, az intézményszerűtlenség.


Vegyük azt, hogy jut valaki IP-címhez, és hogy jut valaki országgyűlési képviselői mandátumhoz. Ha ezt vesszük, akkor a helyzet éppen fordított ahhoz képest, amit mondasz. Hát még, ha azt vesszük, hogy az IP-cím, illetve a mandátum elnyerése után kinek-minek tartozol felelősséggel...

Akkor lenne az Internet intézményszerűtlen, ha pl. mindenki hasraütésszerűen allokálhatna magának IP-címet, ill. doménnevet. Ugyanakkor dolgoztam olyan kórházban, melynek bizonyos osztályai egyetemi tanszékek voltak, míg mások nem. Ennek a kórháznak két(!), szeparált internetet kellett bevezetnie, mert az egyetemi gerincre csak oktatási egységek csatlakozhatnak. Ez pedig azért van, mert az Internetnek is van "SZMSZ"-e, és van erőszakszervezete, amely az "SZMSZ" sértést szankcionálja.

Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia, a belső felelősségi rendszer és ezek izoláltsága a környezettől. Itt most te egyszerűen öszetéveszted a hierarchiát a centralizáltsággal. Nálunk a kórház gyógyítóágazata egy feudális, centralizált rendszer, az USA-ban pedig egy hálós szervezet: mégis kórház mindkettő. Talán a diszkrepanciát az okozza, hogy errefelé még nincs elterjedve a hálós szervezeti modell: ez nem centralizált, de hierarchikus, és legalább annyira intézményszerű, mint a mi poroszos modellünk.


> Egyrészt az ÉKsz.-ben szerepel egy 1. jelentés is: 'vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet' – így megszorító kontextus nélkül ennek kell a default értelmezésnek lennie

Ilyen default értelmezésre semmi nem ad alapot. Sőt, a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja.


> (ez érdekes módon összhangban is van a szabályzat fogalomhasználatával)

Nem, nincs. Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.


> másrészt pedig a 2. jelentésnél az ÉKsz. hoz példát is: a házasság ~e – ebből tisztán látható, hogy szó nem lehet helyesírási vonatkozásban erről a jelentésről, hiszen akkor a Házasságot is nagybetűvel kéne írni.

Ha lenne a házasság intézményének neve, akkor lehetne nagy betűvel írni.
Előzmény: rumci (44)
ZsB Creative Commons License 2005.03.04 0 0 45

> van valami elfogultság abban, ha megtagadjuk azt, hogy a populáció egy része autonóm önkormányzó szervezeti entitásnak (magyarul: intézménynek) fogjon fel valamit.

 

Na, itten van, imho, a kapitális marhaság elhantolva. Az internet nem szervezeti entitás (bár önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg, amelynek egyetlen ismérve a szabadon használt szabvány (protokoll). Éppen mint a rádió, a tévé, a posta, a vasút stb. Persze tele van intézményi elemekkel, pl. nem hozhat létre boldog boldogtalan top-level doménneveket, pont, ahogy nem nyomtathatsz a saját szakálladra levélbélyeget - attól még a posta - in genere és an sich - nem intézmény.

Előzmény: LvT (42)
rumci Creative Commons License 2005.03.04 0 0 44
„óvást kell bejelentenem. A definíciónak a rendszeren kívülről kell erednie, különben »a saját farkunkba harapunk«.”
A leghatározottabban nem értünk egyet. Egy diszciplína terminológiájában használatos terminus technicus (márpedig a helyesírásban az intézmény[név] ilyen) teljességgel független lehet e szó rendszeren kívül használt jelentéseitől. Ugyanakkor elismerem, hogy valóban szerencsétlen eljárásmód, hogy a szabályzat olyan terminus technicusszal él, amelyet nem definiál előre pontosan.

„Amin mi vitatkozunk, az nem a helyesírás: hanem az intézmény fogalom tartalma.”
Ami jelen esetben egy helyesírási terminus technicus, így a helyesírás tárgykörébe tartozik.

„Akkor nem Országgyűlést írok, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlése't. Itt nem az volt a lényeg, hogy le tudom-e írni az adott intézmény pontos megnevezését,”
Helyesírási szempontból nagyon is fontos, hiszen az intézmények beceneveit általában nem intézménynévként írjuk: Eötvös Loránd Tudományegyetem, de: egyetem (még ha egyértelműen az ELTE-re vonatkozik is), Berzsenyi Dániel Gimnázium, de: Berzsenyi-gimnázium.

„hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma.”
De az intézményszerű felépítés, struktúra, a centralizáltság egyértelműen jellemző rá, szemben az internettel, amelynek leglényege a decentralizáltság, az intézményszerűtlenség.

„Ha az ÉKsz.2 definícióját vesszük, akkor az illetők számára ez is intézmény: »2. Szociol is, vál A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás«”
Ha feltesszük, hogy a helyesírási szabályzat nem autonóm terminus technicust használ is e helyt, ez akkor is nagyjából képtelenség. Egyrészt az ÉKsz.-ben szerepel egy 1. jelentés is: ’vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet’ – így megszorító kontextus nélkül ennek kell a default értelmezésnek lennie (ez érdekes módon összhangban is van a szabályzat fogalomhasználatával), másrészt pedig a 2. jelentésnél az ÉKsz. hoz példát is: a házasság ~e – ebből tisztán látható, hogy szó nem lehet helyesírási vonatkozásban erről a jelentésről, hiszen akkor a Házasságot is nagybetűvel kéne írni.
Előzmény: LvT (42)
LvT Creative Commons License 2005.03.04 0 0 43
Corrigendum: nem mindig azt írom, amit akarok (de legalább az első 3-4 betű egyezik...):

A magyar részt nem tudom, hogy pl. a neves ünnepeket... helyett:
A magam részeről nem tudom, hogy pl. a neves ünnepeket...
Előzmény: LvT (42)
LvT Creative Commons License 2005.03.04 0 0 42
Kedves rumci!

> Fábián Pál szíves szóbeli közlése.

Nagyrabecsülésem dacára itt óvást kell bejelentenem. A definíciónak a rendszeren kívülről kell erednie, különben "a saját farkunkba harapunk".


> mivel ellentmond a helyesírás szabályainak a nagybetűs Internet

Amin mi vitatkozunk, az nem a helyesírás: hanem az intézmény fogalom tartalma. Így a nagybetűs Internet nem mond ellent a helyesírás szabályainak: mivel ebben a megközelítésben az Internet intézmény(szerű), az internet pedig nem.


> Egyébként nem igaz, hogy zavar a nagybetűs Internet

A fentiek szellemében én továbbra is úgy vélem, hogy van valami elfogultság abban, ha megtagadjuk azt, hogy a populáció egy része autonóm önkormányzó szervezeti entitásnak (magyarul: intézménynek) fogjon fel valamit. Azt aláírom, hogy te sosem tekinted ilyennek. Ebből viszont csak az következik, hogy te sosem írod nagy kezdőbetűvel. De az még nem következik ebből, hogy én ne tekinthetném ilyennek. Azt is hangsúlyoztam, hogy én világos distinkcióval élek a két alkalmazás között: amikor nem intézményszerű szerepben fordul elő, akkor én sem írom nagy betűvel. De ez megint nem implikálja azt, hogy amikor viszont intézményszerűnek vélem, akkor ne írnám nagy kezdőbetűvel.


> Az Országgyűlés nem egészen ide tartozik, az inkább az Akadémia, Opera hagyományos kivételek sorába

Akkor nem Országgyűlést írok, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlése't. Itt nem az volt a lényeg, hogy le tudom-e írni az adott intézmény pontos megnevezését, hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma.
(Egyébként szerintem ezek sem hagyományos kivételek, hanem az adott intézmények rövid nevei.)


> 1832-ben az MTA előd Magyar Tudós Társaság is csupa kisbetűvel volt megnevezve a szabályzatban

Amennyiben az intézményeket ma sem kellene nagy kezdőbetűvel írni, úgy én sem írnám nagy kezdőbetűvel az intézményszerű Internetet. Etől még a fogalmi különbség továbbra is létezne az orgware (Internet) és a hadrware (internet) között, csak a helyesírás szintjén fenotipikusan nem jelentkezne.


> De amilyen futótűzként terjedt az akadémiai helyesírás történetében a nagybetűzés, nem lepődnék meg azon se, ha előbb-utóbb minden főnevet nagybetűvel írnánk

Ez bízvást egy retorikai túlzás, persze sok igazság van benne. A magyar részt nem tudom, hogy pl. a neves ünnepeket miért ne lehetne nagy kezdőbetűvel írni azoknak, akiknek az adott ünnep tartalma fontos. Ha az ÉKsz.2 definícióját vesszük, akkor az illetők számára ez is intézmény: "2. Szociol is, vál A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás"
Előzmény: rumci (39)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.03 0 0 41

Kedves LvT!

 

Minthogy az Internet és az internetek írásmódját tekintve egyetértünk, a vita többi része érdektelen. (Amúgy szerintem Internet, azaz ilyen nevű intézmény nem létezik).

 

Kis Ádám

Előzmény: LvT (38)
rumci Creative Commons License 2005.03.03 0 0 40
Egyébként amit a Kádár-rendszerrel kapcsolatban írsz, nagyon áll, hiszen (sejtésem szerint) azért Toldi mozi, Ibolya presszó, Malomtó étterem vs. Katona József Színház, Palace Szálló, mert akkoriban az előbbiek általában egy nagyobb intézmény részegységei voltak, míg az utóbbiak önálló gazdálkodóegységek. Ez a magyarázat viszont valóban csak sejtés a részemről, de mivel elfogadható, a rendszerbe beleillő más magyarázatot nem találtam, valószínűsítem ezt.
Előzmény: rumci (39)
rumci Creative Commons License 2005.03.03 0 0 39
„Szeretném, ha idéznéd azt az autorizált forrást, ahol ezek szükséges kritériumként definiálódtak.”
Fábián Pál szíves szóbeli közlése. Például ennek alapján intézménynév a Szegedi Szabadtéri Játékok, de nem intézménynév az olimpia.
Az Országgyűlés nem egészen ide tartozik, az inkább az Akadémia, Opera hagyományos kivételek sorába. Egyébként nem igaz, hogy zavar a nagybetűs Internet, és ezért kerestem hozzá valami magyarázatot, hanem az az igaz, hogy mivel ellentmond a helyesírás szabályainak a nagybetűs Internet, ezért zavar. De amilyen futótűzként terjedt az akadémiai helyesírás történetében a nagybetűzés, nem lepődnék meg azon se, ha előbb-utóbb minden főnevet nagybetűvel írnánk. (1832-ben az MTA előd Magyar Tudós Társaság is csupa kisbetűvel volt megnevezve a szabályzatban.)
Előzmény: LvT (37)
LvT Creative Commons License 2005.03.03 0 0 38
Kedves Kis Ádám!

> A BITNet mozaikszó, melynek ez a helyes írása.
Az UseNet egy bizonyos hálózat, ez név, nem közszó. Ilyen alakban nem találkoztam vele, vagy csak csupa nagybetűvel, nagy nagy kezdőbetű és utána kicsi.


Nem az írásmódokat állítottam szembe, hanem a szervezeteket. Ezek egymástól diszjunkt szervezetek (voltak), amelyek alkotóelemei csak a saját szervezeti térben bírtak -- szabványbetartási stb. -- felelősségi körrel. A lényeg: a BITNet és a Usenet (akárhogy is írjuk őket) internetek, mivel önálló hálózatokat integrálnak egy hálózatok feletti hálózatattá. Ugyanakkor ezek nem az Internet. És itt van az a azsmebenállás, amely a kisebetűs vs. nagybetűs írásmódot meghatározza, ez utóbbi internetet, melynek neve is Internet, mint intézményt írhatjuk le a rendelkezésünkre álló fogalmi készlettel.

Persze leírhatnánk úgy is,hogy a nagybetűs Internet az egy zizé, és a helyesíási szabályokból következik, hogy a zizékre az analógia folytán az intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(rumci ott téved, hogy nem a tartalma, hanem a formája alapján ítéli meg az intézményi státust. Mivel rumci is általában megengedő, és érzékeli azt, hogy a modern élet jelenségeit, amelyek az AkH.11 megszövegezésekor még nem léteztek, analógiával kell megközelíteni, ezért az ebbéli rigiditását én prekoncepciónak érzem: a nagybetűs forma iránti ellenszenve kifejeződéseként. De hát senki nem akarja őt arra kötelezni, hogy nagybetűvel írja az internetet, ha nem tekinti azt intézménynek. De attól sem tagadhatjuk meg a döntés jogát, aki viszont látja a distinkciót, és látja -- bizonyos esetekben -- az Internetet, mint intézményt.)
Előzmény: Kis Ádám (30)
LvT Creative Commons License 2005.03.03 0 0 37
Kedves rumci!

> Ki ennek az intézménynek az igazgatója, tulajdonosa, hol van ennek a székhelye, bankszámlája? Ezek ugyanis az intézménységnek kritériumai.

Szeretném, ha idéznéd azt az autorizált forrást, ahol ezek szükséges kritériumként definiálódtak.

Az megengedem, hogy ezek a te felfogásodban szükséges kritériumok, de az enyémben nem. Amit te felsoroltál, azok egy _hierarchikus szervezet_ attribútumai, de egy intézmény nem szükségszerűen hierarchikus.

Ilyen alapon pl. meg lehetne tagadni a peer-to-peer hálózatoktól a hálózat fogalmát, pusztán azért, mert nem hierarchikusak. Továbbá: az anarchia is államforma.

Ha az Internet nem lenne intézmény, akkor boldog-boldogtalan létrehozhatna új top-level domainneveket, de ez utóbbi feladatra külön szervezeti struktúra szolgál. Külön struktúra addresszált az RFC-k karbantartására. S.í.t.

De vegyük pl. az Országgyűlést, amely szintén intézmény igazgató, tulajdonos és bankszámla nélkül. Mégcsak nem is jogi személy, így nem is perelhető! Mindezen attribútumok az Országszággyűlés beosztott szervezeteihez kapcsolódnak, pl. az Országgyűlés Hivatalához. Mint ahogy az Internetnél pl. a RIPE-nek már van igazgatója, bankszámlája, székhelye stb.

-----

Ezen túlmenően persze maga az intézmény fogalom anakronizmus, hiszen ennek értelmezésében az államszocializmus fogalmait éltetjük tovább, ahol alaulról szerveződve, peer-to-peer jelleggel ilyenek nem jöhettek létre. Szabatosabb lenne ilyenkor inkább pl. entitásra gondolni.
Előzmény: rumci (29)
robiroboter Creative Commons License 2005.03.02 0 0 36
Te tudsz valami újabb álláspontról?

Köszönöm.
Előzmény: Kis Ádám (35)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.02 0 0 35

Hát, 1999 még a múlt században volt. Wichesterárakat nem mondtak be?

 

Kis Ádám

Előzmény: robiroboter (31)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.02 0 0 34

Opponens.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (33)
rumci Creative Commons License 2005.03.01 0 0 33
Vagy opponens voltál, Ádám?
Előzmény: rumci (32)
rumci Creative Commons License 2005.03.01 0 0 32
Ez egy álláspont. Szerintem a Zoli témavezetőéjé kiforrottabb.
Előzmény: robiroboter (31)
robiroboter Creative Commons License 2005.03.01 0 0 31
Köszönöm a segítséget közben megtaláltam a megfejtést.


Internet vagy internet
Elhangzott: 1999. március 11.
2004. június 8., kedd 0:00
124 olvasás



Itt meghallgatható.

A kisbetűs és a nagybetűs írásmód is használatos, a Magyar helyesírási szótár ajánlása szerint tulajdonnévi értelemben nagybetűs az Internet, köznévi értelemben kisbetűs. Az internet írásmódja más, mint a televízióé vagy a rádióé, mert ezeknek már régóta nincs egyedi, tulajdonnévi értékük, és már évtizedek óta közhasználatúak, így föl se merül a nagybetűs írásmódjuk. Ezzel szemben az Internet a sokfajta hálózat közül az egyik, kifejezetten jellegzetes felépítésű rendszer, így – egyelőre – indokolt a nagybetűs, tulajdonnévi írásmódja is. A helyesírási gyakorlatban jellemzően a kisbetűs változat fordul elő, még akkor is, ha tulajdonnévi értelemben használják. Ezt a kérdést minden bizonnyal az írásgyakorlat fogja eldönteni, és jelenleg a kisbetűs változat elterjedésére van nagyobb esély.


Bódi Zoltán


http://radio.hu/index.php?cikk_id=92605

Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.01 0 0 30

Kedves LvT!

 

A BITNet mozaikszó, melynek ez  a helyes írása.

 

Az UseNet egy bizonyos hálózat, ez  név,  nem közszó. Ilyen alakban nem találkoztam vele, vagy csak csupa nagybetűvel, nagy nagy kezdőbetű és utána kicsi.

 

Kis Ádám

Előzmény: LvT (28)
rumci Creative Commons License 2005.03.01 0 0 29
Ki ennek az intézménynek az igazgatója, tulajdonosa, hol van ennek a székhelye, bankszámlája? Ezek ugyanis az intézménységnek kritériumai.
Előzmény: LvT (28)
LvT Creative Commons License 2005.03.01 0 0 28
kedves rumci!

> De hát a muszáj szót is elég gyakran írják ly-nal…

Azért ez nem analóg eset, mer itt a j ~ ly distinkció nem mérlegelés kérdése. vValaminek az intézmény volta pedig erősen mérlegelés kérdése. Szerintem pl. van Internet nevű intézmény (amely szemben áll[t] pl. a UseNet és a Bitnet nevű intézményekkel).
Előzmény: rumci (27)
rumci Creative Commons License 2005.03.01 0 0 27
Ez tagadhatatlan. De hát a muszáj szót is elég gyakran írják ly-nal…
Előzmény: robiroboter (26)
robiroboter Creative Commons License 2005.03.01 0 0 26
Ehhez képest elég sokszor írják nagybetűvel.:)
Előzmény: rumci (25)
rumci Creative Commons License 2005.03.01 0 0 25
Nagy I-vel akkor kell írni, ha az Internet nevű intézményt nevezed meg. Mivel ilyen intézmény nincs, ezért mindig kicsivel írjuk. :-))
Előzmény: robiroboter (24)
robiroboter Creative Commons License 2005.03.01 0 0 24
Sziasztok

Egy kicsit off leszek:

Azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek milyen esetekben kell az internet szót nagy i-vel, illetve kis i-vel írni.
Úgy tudom, hogy az Internet és az internet szó mást és mást jelent.

Köszönöm a választ.
Kis Ádám Creative Commons License 2005.02.20 0 0 23

Fel van telepítve az acrobat, vagy valami más adobe progi?

 

Ádám

Előzmény: andstudio (22)
andstudio Creative Commons License 2005.02.18 0 0 22
Nem találkoztatok olyan problémával, hogy:
word 2000(magyar) nem indul el, csak egy hibaüzenet jön fel, miszerint adobep‘1.dll-el van baja, újra lett telepítve, de nem segített.
(az aposztrof egy felsô hullámvonal, csak nem engedte beírni)
nem tudtok véletlenül vmi megoldást?

elôre is köszi.
andstudio
Kis Ádám Creative Commons License 2003.02.28 0 0 21
Nem teljesen világos a célkitűzés. Például nem szóltál arról, hogy ezek űrlapok lennének. Mit jelent az, hogy adatfelvételi oldal. És azt sem mondtad, miért nem Excelben csinálod.

Jobb lenne, ha funkcionálisan kérdeznél, nem tecchnikailag. (U.i. a Word szövegszerkesztő, amit te kkívánsz, az tipikusan táblázatkezelő funkció.
Kis Ádám

Előzmény: poorus (19)
Tirpak Creative Commons License 2003.02.28 0 0 20
Erre való a word körlevél szolgáltatása. Ajánlom a súgó használatát.
A lényeg röviden: létre kell hozni egy adatforrás dokumentumot, ami lényegében egy táblázat, melynek fejléce is van. A fejléc lesz a változó neve. A leveledbe csak a változó nevét kell beilleszteni.
poorus Creative Commons License 2002.12.04 0 0 19
Sziasztok!

Szeretnék automatizálni egy csomó dokumentumot, amelyeket egy .doc fájlban mentettem el, de külön oldalakra. A lényege az lenne az automatizálásnak, hogy ha egy adat felviteli oldalon begépelem a nevet, az a teljes dokumentumban ahol ez a név szükséges jelenjen meg(több tíz helyen). A minta az excell lehet ahol a cella tartalmát simán megjeleníthetem egy másik cellában, vagy többen is, csak hivatkoznom kell rá.
Hozzáértésem 0.0001% úgyhogy valaki segítsen ha tud! Köszi!

Evil Devil Creative Commons License 2002.09.19 0 0 18
Es igen!! Koszonom a segitseget.

Szinezes> nem az asztal, hanem az ablak szinet ha atallitod, akkor minden alapertelmezett nem feher lesz, hanem az a szin, tehat a word-ben a lap es 1-2 feher hatteru ikon, az excel-ben, outlook-ban ugyanigy. Nekem zavaro.

ED

Előzmény: Kis Ádám (17)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.09.19 0 0 17
Kedves E.D.!

LvT válasza logikus, és majdnem jó. A Windows XP-ben lépj a Vezérlőpultba (Control Panel), ott keresd meg az Internetbeállítások inkont. A megnyíló panelen van egy Programok fül, ahol beállíthatod az IE alapértelmezett levelezőprogramját. Ez lehet alapbeállítás szerint Hotmail, Outlook express, Outlook, MSN Explorer és The BAt.
Kipróbálhatod, talán más is betelepül alapértelmezettnek, ha először elindítod.

Az asztal színét átállítottam, még nem érzékelem hátrányát.

Kis Ádám

Előzmény: Evil Devil (15)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!