" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
OK.Ha megkapom a címed,néhány néhány napon belül küldöm. A KESZTHELY 1-a Pálmák, cikászok - kertben, lakásban topikban szokott írni.Szép kertje van ,télálló pálmák,ciprusok ,és rengeteg mediterrán érdekesség található nála."Ő nem ma kezdte." Budapesten lakik. A Keszthely nevet csupán a születési helye alapján választotta.Nagyon segítőkész.Próbálja összetartani a társaságot.Az Elvíra majorba majd elnézek.Sajnos már a kertemben már végesek az ültetési lehetőségeim.Még megpróbálok helyet szorítani 2 assimina triobának, a kákinak és egy jó fajta gránátalmának. Másra már nincs lehetőségem. Talán ha a két őszibarackomat le tudnám cserélni a Nino féle Nataliára.(Ha a későbbiekben lesz rá lehetőség.)
205/06 telén fagytak vissza a fügéim tövig -16 fokom minimum, (-20 a talajon). A fügék részben kint vannak nem védett helyen a kert közepén. A kerítés mellett álló fügém csak (nagy) részben fagyott vissza, maradt belőle.
A magnolia grandiflorám a háztól 2-m re védett helyen van, a melegebb oldalon lényegesen kedvezőbb körülmények között.
A kert nagy része teljesen nyílt füves térség, nincsenek nagy fáim (gyümölcsfák kipusztultak, az újak még nem nőttek meg - részben néhány jóakaróm eszetlen metszésének köszönhetően).
Ahol mérem a hőm-et.: a háztól kb 5-6 m-re egy használaton kívüli kerekes kút É-i oldalában árnyékos helyen, de felülről nem fedi a kút. Itt egy digitális és egy higanyos (min-max) egymás mellett. Eltérés köztük tized fok.
Eddigi minimum -5,9 nov 24-én. Ehhez a hideghez hozzájárult, hogy sajnos leesett ez első hó. Azóta szerencsére elolvadt.
A másik mérési pont a a kert közepén a füvön itt -10 fok volt a minimum 24-én. Ez a radiációs minimum. Csak pár cm-re a talajtól van ilyen hideg, szélsőséges esteben (derült idő, szélcsend, alacson páratartalom). Tapasztalatom, hogy 4 fokos különbség lehet a kettő között ilyen esetben.
A növényzet között a földön ekkor -6 fokot mértem, tehát ez elég volt ahhoz, hogy ne alakuljon ki ilyen hideg radiációs minimum.
A kert nagyon kicsit lejt 42 m hosszú szintkülönbség talán 50-60 cm-lehet.
Nem szabad, hogy ezeket a példákat elszigetelt, egyedi, speciális esetekként fogjuk fel! Bizonyítékként és tanulságként kell, hogy szolgáljanak! Ezek segítségével képeseknek kellene lennünk megérteni, hogy milyen kihasználatlan lehetőségeink vannak!
Vajon hány éves és hány méteres lehetne ezeken a helyeken a trachycarpus, a magnolia g., vagy az örökzöld tölgy, ha valakinek valamikor eszébe jutott volna ilyeneket ide telepíteni? A dombvidékek területének hatalmas hányadát képviselik ilyen pozíciók! Teljesen meg lehetne változtatni egész térségek arculatát! De nem a klímaváltozás miatt! Lehet, ha egyáltalán van, nagyobb kockázatot jelent a kilengéseivel, mint a "régi" klíma!
Hidd el ETXTREME en is sajnalom nagyon azt a tajekozatlansag miatt kivagott kivit.
NA Majd MOST! ezekutan lehet referenciat adni hogy a tavasszal ultetett mit fog csinalni . A kivagott az a terasz elott vedetthelyen volt, ez pedig joval kintebb a kertemben . Majd jovore mindenkeppen beszamolok. Van bennem vagyakozas es remeny boven ))))
Amit Karpataljarol irtal hat az nagyon izgalmas . Szivesen megneznem a valosagban is .
Igen, de azért 20 év pálmában is és magnoliában is hajszálgörbület nélkül falusi "hőszennyezés mellett", a pálmák feje fölött egy vékony kis nylonnal, még ha ernyőszerűen is, azért már eléggé megbízható referencia. Már tudjuk a helyet, annak alapján zalai viszonylatban átlagosnak tekinthető, ami bizonyítja, hogy mennyi kiaknázatlan potenciál van. Dehát ezt mindig is tudtuk, erről szól az összes panaszom és dühöm.
Mivel a klimatológiának EZ az alkalmazáshoz közvetlenül kapcsolódó pontja, ennek tudomásulvétele és kidolgozása nélkül az összes többi sz@rt sem ér. Olyan, mint a megtermelt, de a hasznosítás fázisánál megsemmisült javak hasznosulása. Semmis.
Sőt, ha EZT vizsgálnák behatóbban a sok fölösleges dolog helyett. De az állomástelepítés, az adatfeldolgozás és értelmezés gyakorlata arról árulkodik, hogy tudomást sem vesznek a jelenség tényéről, vagy ha véletlenül mégis eljut a tudatukig, fogalmuk sincs a jelentőségéről. SZAGemberek!
Az épületek közelében lévő növények esete egy "kicsit" nagyon más. Ugyanebben a sorozatban mutattam a fűtetlen ház fala mellett lévő mínusz néhány tized fokon már megsemmisülő vízszárú virágokat épen, a városklíma karikatúrájának nevezve. A mai napon ép még a fal előtti cserépben az ugyancsak rendkívül érzékeny virág és mindez úgy, hogy a kanizsai állomáson volt már -8(!) fokos minimum, úgy, hogy egy pehelynyi hó sem volt idáig. Ami fölülbírálhatatlan, az a dombon még mindig, talajszinten is ép növényzet, minden hőforrástól távol. Ott nincs mit mondani, az egyértelmű.
Igen, a dolog elég bonyolult. Alapvetően igaz, hogy a magasabb légrétegek, könnyebbek lévén, melegebbek. De a felszín változatossága érdekes dolgokat tud művelni a kiülepedő hideg réteg "terelgetésével". Az is alapvető igazság, hogy nem lehet mereven adott abszolút magassághoz, adott abszolút hőmérsékleteket hozzárendelni. Baranyában például Kozármisleny alja egy brutális fagyzug 150 m körüli magasságon, tőle nem messze Sátorhely egy 90 m-es halmon egy kiváló fagylefolyást kap a környező sík és nagyobb kiemelkedésektől mentes felszínen. Ezért kellene léteznie az inverziológia tudományának, hogy ennek az összes finom részletét kitapasztalja és elmélyült tanulmányozás tárgyává tegye. Ennek még gyakorlati haszna is lenne a divatos, "klímaváltozás" nevű gumicsont rágcsálásával ellentétben.
Amióta egy kivételesen hosszú, meleg őszt követően Olaszországban decemberben(!) még egy csomó zöldes árnyalatú gyümölcs volt a fákon, tudom, hogy a szokványos gyümölcsökétől alapvetően eltérő érési fiziológiáról kell, hogy szó legyen. A kivi érési folyamatai körül is hasonló dolog sejlik.
Természetesen, a domb még ehhez az átlagos őszi képhez képest is jobbat mutat (mint mindig). Itt az eddigi minimum még a -2 fokot sem érte el. Íme a természet minimumhőmérői. Az első képeken nem százszorszép van , hanem nyári, lágyszárú fagyérzékeny vadvirág! December 7-ig az itteni klíma kimerítette a citrusfélék termesztéséhez szükséges feltételeket.
A tél eddigi részét a tavaly ilyenkorihoz hasonlóan szerencsésen abszolváltuk. A legborzasztóbb fagyzugok kivételével nem volt még komolyabb fagy. Tavaly ilyenkor ép szabadföldi muskátlikat fényképeztem közepesnél valamivel rosszabb mikroklímájú helyen. Jelenleg így állunk síksági viszonyok közt, településeken. Eddig szó sem lehet semmilyen fagykárosodásról növényeinknél. (Persze a tél java /rossza/ még hátravan.)
Köszi,küldöm priviben a címem.A GYDKF a Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő KHT-t takarja.A címe :Érd-Elviramajor.Több őszi-,kajszibarackom,körtém ,almám származik onnan.A Keszthely1 kit v. mit takar,csak azért kérdezem mert helyileg közel van hozzánk.
Az az érzésem, hogy azóta már az a szép nagy tornyiszentmiklósi füge is a mennyországi vegetációt gazdagítja. Kíváncsi vagyok, jövőre az újonnan felfedezettek közül hányat találunk életben, vagy épségben.
Én már régóta mondom, hogy a legtöbb iskolában VIII. Henrik tanítja a botanikát. Mit vársz egy ,,pógártól"? Nézd meg, hogyan vannak az utcai sorfák ,,metszve" kertészmérnöki felügyelet mellett!
A tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran az a személy, aki szétkaszabolja az előtte éveken át gondosan dédelgetett növényt, saját maga sem tudja, mit tett, és főleg miért tette?! Nagyon gyakori indok, hogy nem fért el, útban volt! Ha útban van, meg nem fér el, akkor minek ültette oda előtte? Azt godolta, hogy nem nő meg? Ha meg azt gondolta, hogy nem nő meg, akkor minek ültette? Az emberek nem tudnak előre gondolkodni, tisztelet a kivételnek! Emberek között dolgozom, óriási tapasztalatra tettem szert eközben, így egész jó rálátásom lett az emberi gondolkodásra! Abból is ki lehet indulni, hogy a kiwitermesztők 90 %-a is kudarcot szeved, ugyanis azt a szerencsétlen növényt agyonkaszabolják! Tudjuk, hogy a kiwi milyen növekedési eréllyel és vitalitással van megáldva, mégis úton-útfélen találkozom szinte bonsai méretűre visszavágott-agyonnyomorított példányokkal, és amikor felteszem a kérdést, hogy ha visszavágja minden évben a növényt, akkor miből vár gyümölcsöt, meg hol, általában csak néz a jónép, hogy háááááát ez jó kérdés! Én úgy gondolom, illetve azt tapasztalom, hogy az emberek a munkahelyükön, vagy a házasságukban elszenvedett sérelmeket, az ott felgyülemlett indulatokat, és az uralkodási ösztönüket gyakran a növényeiken és az állataikon élik ki, és akkor érzik magukénak a növényüket, ha bevatkozást végezhetnek el rajtuk, ha megmetszhetik, ha összekaszabolhatják őket! Az esetek nagy részében nem azért ültetnek az emberek fügét, mert szeretnének fügét enni, hanem az is egy státuszszimbólum, állítom, hogy ahogy a horvát tengerparta járás is egyfajta szokássá vált (ez mondjuk nem rossz szokás), és általában onnan hozzák a növényeket, így bizonyítva a világ felé, hogy ők biza megtehetik hogy a tenerpartra járnak! A füge az udvarban olyan, mintha egy Audi A8-as állna ott :)) Nagyon ritka az olyan, ahol fogyasztják és szeretik, sőt, volt olyan, aki azzal dicsekedett, hogy a családból senki sem szereti, ezért kiviszik a kertbe és alászántják, trágyaként....
Nino! Az általad pár hozzászólással lejjebb említett kanizsai zöld füge a kedves hölggyel, akinek ajánlottuk hogy főzzön belőle lekvárt az unokájának....nos, a jövő évi termés a kukában van, mivel az összes ág végét levagdosták...pár napja jártam arra, el is felejtettem mondani, akkor láttam az ágak végét...levagdosva...."megmetszve" ! Jövőre ezért nem fog teremni, azt hiszik elfagyott, és ha nem terem, akkor minek, úgyhogy ki fogják vágni....azt is!
"...Csak mellékesen vagyok hobbikertész, csupán azért, mert a kisérletezéshez kéznél van az a néhány növény is, ami a saját területemen elfér. Törekvéseim ennél jóval nagyobb távlatok felé próbálnak irányulni. Ez még akkor is így van, ha lehetőségeim korlátozott voltát látva, valaki sajnálkozva tekint rám. A magam 60(!)éves korával akár komikusnak is tűnhetek ilyen ambíciókkal. De ha mégis, a kőnél is keményebb fejekkel való ütközés, hazám több évtizedes leigázottságából származó szellemi megfojtottság ellenében csak egy parányi lépést is tudok tenni (tétetni) előbbre, már megérte..."
December 7-ig az itteni klíma kimerítette a citrusfélék termesztéséhez szükséges feltételeket.
