A rakétakályhának előnyei, meg hátránya is a szűk tűztér.
Hátránya a sűrűbben való foglalkozás vele, meg a csak jól égő vékony tüzelő.
Előnye viszont, hogy a keletkezett szívás koncentrálódik a tüzelő alján és ezáltal úgy ég mintha ventilátorral nyomdád neki a levegőt.
A nagy tűztérnél ez a szívó hatás eloszlik az egész tűztérre, így kb olyan mintha nagyon jó huzatú kéménybe lenne bekötve egy hagyományos kályha. De természetesen az utó égése megmaradt maradéktalanul. Persze a tesztelést csak ma kezdtem, így még nincs sok tapasztalatom.
Hüü haa ... - ügyes gratulálok, csak valahogy más mint eddig láttam... Azok a bélések sammott ugye? Szerintem bonyolultabbnak látszik mint eddig láttam. Most akkor igaz amit elözöleg írtam... Csak akkor miért csinálják mégis sokan? Mikor senki nem fog ott álni.... nézni mikor ég le.
Igazad is van, meg nincs is. Ez attól függ, hogy mivel tüzelsz. Viszont ép most lettem kész egy átalakítással: https://youtu.be/dMjc_i4quXE
Most már lehet rátenni akár egy nagyon vastagot és el lehet menni nyugodtan dolgozni. A gázokat ugyan úgy elégeti így is és ha vékonyakat teszek rá, dübörög is mint a régi kis tűztérrel.
Hát hogy mire gondolok? Arra hogy ott kell állni az etető nél s két óránként etetni kell.... Vagy meg rakom s elmegyek dolgozni.... Nem igaz h Te nem erre gondoltál?
A kémény füstölését és az égés javítását megoldhatod, ha az emelő alját kb 20%-al leszűkíted. A lángoknak nem kell okvetlenül kilépni az emelő tetején. Ez csak akkor jelentkezik, ha nagyon sok gáz (füst) keletkezik.
Szia! Elkészült a kályha. 120*120*3 és 60 cm magas hőemelő van benne. Fölötte van 20 cm hely még. Aljánál kettő 30*30-as szekunder levegő van bele kötve. 150 füstcsővel kémênybe. Érdekes de sokszor ha nincs fullra pakolva a kályha nem érnek fel az emelőig se a lángok. Huzat bőven van. Kéményt nézegettem valamennyit mintha füstölne is. Esetleg hogy nincs se az emelő se a kályha szigetelve, vagy túl sok a szekunder levegő? Felületi hőmérsékletek: kályha 350-450 körül, felső tartály 180-230, füstcső 150-180 fok kilépés körül.
Igen! A fő gond a visszahűtött tűztér. Szárazon teljesen normális rakétakályhaként viselkedett. Szinte a begyújtáskor azonnal beindult az utó égése. Gábor barátom (Ogre), általában az elsőre jónak tűnő ötleteket is nekiáll megvalósítani. Ez a vízteres tűztér is így került elkészítésre, viszont kiszámoltam neki egy rendes batch box tűzteret is, ami számításaim szerint jól fog üzemelni. Viszont a tripla hő áramoltatási ötletem nagyon jól vizsgázott. A víz tömege sem túl sok, igaz szerintem még hatékonyabb lenne kicsit kevesebbel, de a bojlerek méretei adottak.
Páll Árpád vízteres rakéta kazánja kb. 10-12m lágy rézcső hőcserélőt és felette egy kb. 1-1.5L-es víztartályt tartalmaz csupán.. ami 3L max. 3.5L víztér lehet csak. Ogre hőcserélője többszörös víztömeggel dolgozik. Anno nekem a fűrészporos kályhám külső ø 40cm palástján volt 32m 18-as lágy rézcső hőcserélő, ami egyszerre csak 6L vizet melegített, és ez cső spirál volt, nem volt egybefüggő víztömeg, mint Ogre dupla falú nagy víztömegű hőcserélője..
Napokban többször próbálgattam a befűtést az udvaron. Bojler testel a tetején a kályha csak senyvedve ég, sokszor alig tudom begyújtani. A hőemelő 60 cm magas, tehát fölötte majd 20 cm tér van még. Alul ugye kivágtam a füstcső nyílást. Olyan mintha lefojtaná valamelyik irányból valami. Merre keressem a hibát? Esetleg kémény huzat hiányzik csak neki?
Szia! Linkelek egy videót: https://youtu.be/QOYwNKwKvZ0 Ezen a már leáramoltatás közepe felé van a hőmérő óra és olyan 520 C fok körüli hőmérsékletet mér. A teteje ilyenkor már vörösen szokott izzani. Ott lényegesen magasabb hőmérséklet van. Horganyzott bojlerből van a palást és a festékboltban kapható hőálló spray -val van festve. A típusára nem emlékszem, de holnap megnézem milyenem van éppen itthon. Kicsit szürkülni szokott, de egyébként bírja, annak ellenére, hogy 600 vagy 650 C fokig hőálló. A bojlerről lekaparással, meg utána csiszoló papiros koronggal szoktam leszedni, valamint a festés előtt, meg utána is az udvaron be szoktam gyújtani, hogy égjen le, meg száradjon meg. Az alsó részét, ahol nagyobb a hőterhelés, csak horgany vagy cink spray -val festem, mert ezek sokkal jobban bírják a hőt, mint bármely más festék.
Közben tettem egy próbát a bojler testel. Az udvaron simán ráengedtem csak a helyére, és befűtöttem. Háromszor raktam meg, és igazából még a hab darabok sem égtek le fullra, csak füstöltek a tetején. Úgyhogy a horgany szerintem bőven bírja majd. Te a habot mivel tüntetted el? Pontosan melyik festéket használtad? Az bírja ha esetleg az alsó kályha vörösen izzik is? Mértél bojler palást hőmêrsékletet? Üdv!
A felső hely szinte bármekkora lehet, csak túl kicsi ne legyen, hogy az emelőből kiáramló gázokat ne fogja vissza.
Egyébként évek óta használok ilyen horganyzott bojlert rakétakályhának és teljesen jó. Kicsit nehezen fogja be a fekete hőálló festék (többször kell átfújni) de utána már jó.
Tapasztalatom szerint a batch box nem igényel magas hőemelőt. Nekem már 40 cm elegendő volt a kísérleteimnél. A bojler belseje nem is horganyzott, hanem zománcozott szokott lenni, ez nem baj, így szinte örökös, csak nehéz hegeszteni. A tégla köpeny 2-3 begyújtás után már száraz lesz és akkor fog rendesen égni a kályhában a tűz. Viszont a tégla nagyon "lusta" hővezető, ezért kevésbé és később melegít, de sokáig tartja a hőt.
Elkezdtem építeni egy batch box kályhát, egy régi légtartály kis kályha felhasználásával. A tetejére tettem egy 80 cm magas höemelőt, 120*120*3-as szelvényből. Kell a batch boxra ekkora magasságú?
A köpenyre gondoltam teszek egy hajdu 120 literes tartályát, csak kiderült hogy horganyzott kívül-belül. Azt meg nem igázán lehet leszedni biztonságosan szerintem. Így gondoltam kisméretű tégla agyaggal falazva a hőemelő köré, vaslappal tetején. Nem tudom hogy ebben viszont mikor lehetne rendesen fűteni, száradás miatt?
Legtöbben így is építik a rakétakályhát. Nem ront, sőt az utó égést javítja, mivel több idő áll rendelkezésre és az oxigénnel való keveredés is jobb. A gyakorlatban viszont nem sokat számít, mert már az alagútban meg szokott történni a jó utó égés. Személy szerint én nem alkalmazom, mert így lassabban kerül fel a meleg az emelő tetejére (az emelő alsó részén adja le a javát) és nem melegít a kályhatest annyit kifelé.
Mi történik, ha nem merőleges, hanem némileg érintőlegesen érkezik az alagútból a hőemelőbe a láng? Túl nagy lesz a "fordulat", és többet árt, mint használ? (Bocsi a Móricka rajzért.)
A tökéletes égés végterméke CO2 és vízgőz. Porral oltókban ha jól tudom CO2 hajtógáz van és oltópor..
CO még nem égett el teljesen, ami tovább égve vesz fel egy oxigént, CO2 viszont már nem éghető, csak a vízgőz jöhetne szóba, de ha sokat kap a láng a tűz, hatása negatív lesz, lásd nedves tűzifa égése ( sok a keletkező vízgőz, ami hűtő hatást fejt ki, csökken a lánghőmérséklet ).
Egyszer (talán két éve) már szórakoztam hasonlóval, pontosabban az el nem égett és így még nehezebb gázokat az emelőből vissza juttatni az alagútba. Végül is sikerült, de gyakorlati haszna meglehetősen csekély volt a nem kevés kínlódáshoz képest.
Igazatok van, valóban megtévesztő a rajz. Viszont nem tudom, nem érne-e meg egy misét néhány vékonyabb, az emelőre merőlegesen elhelyezett cső, amin keresztül a felfelé nagy sebességgel áramló füstgáz valamennyit visszaszippantana a forró, CO2 és vízgőz tartalmú, távozni készülő végtermékből?
Viszont a tesztelés alatt feltámadt a szél és kicsit elkezdett füstölni. Az emelő alsó részét szigeteltem és így már újra jól működött. Tehát nagyon fontos a megfelelő hőmérséklet elérése, mert különben nem tud újra égni a füst.
