" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Amit írtam,az nem saját tapasztalat,hanem a Timon féle Őszibarack ill.a Jeszenszky féle oltás s,szemzés ,dugványozásból kiollózott szak/?/vélemény.A szemzés védelmében csak annyit,én azért szeretem jobban,mert sokkal több idő van rá ,mint az oltásra és szerinten szebb eredményt ad/a szemzést a fa teljesen elnövi,az oltás helyén meg egy dudor marad./Természetesen megpróbálni többféle módszert is meglehet,izlés szerint.
én is ha hipermarketben járok és datolyaszilvát látok,az tuti hogy csak shanon :-)akár kicsi akár nagy,gömbölyű,ovális vagy totálisan kerek csak shanon :-) de legalább már árulnak...
Ugyanúgy lehet oltani, mint a többi fajt. Olaszországban elég elterjedt az oltás gyakorlata. Nyugodtan próbáljátok ki. Az esetleges nem-eredésnek ugyanakkora csak az esélye, mint egyéb fajok esetében általában.
Én úgy tudom,hogy az őszibarackot oltani nem lehet,az egyetlen "átoltási" mód az alvószemzés aug-szept hónapokban.Fás oltásmódok nem működnek.Tavasszal visszafiatalítod és aug-szept-ben a megfelelő új hajtásokba szemzel/a biztonság kedvéért lehet több szemet is/
Ez a mostani a Sharon, az egy hónappal ezelőtti, gondolom, Rojo lehetett (régi lámpabúra alakú?). A Sharon a legkönnyebben megkülönböztethető: lapos, négyszögletes.
Részben igazad van, nekem jórészt régi alma- körte-szilva stb. fajtáim vannak, M9-es alanyra oltva, sajátkezüleg. De van pl. zöldalma, jonagold, idared, klapp, vilmos, niesseiki, hosui. Azoknak sincs semmi baja.
Ahhoz, hogy hol (nem) tartunk, figyelmedbe ajánlanám az ukrajnai kákitermelésről szóló cikket, de lehet, hogy már olvastad is, ha végigolvastad az utolsó időszak hozzászólásait.
DÉLnyugatot igen, de délNYUGATot nem annyira, onnan jön az enyhülés.
Petek, 4. januarja 2008, med 21:30 in 22:00 Avtomatska opazovalna postaja Temperatura Veter °C smer hitrost sunki Babno Polje -3 - - Bilje pri Novi Gorici 1 J 1 Bohinjska Čenjica -3 - - Bovec -2 SV 1 Bort/Gorenja vas -4 Celje -4 - - Dobliče Črnomelj -4 V 1 Dolenje Ajdovčina 2 Hrastnik -3 Idrija -2 - - Ilirska Bistrica 1 SZ 1 Koper Kapitanija 7 JV 1 Luka Koper 6 V 1 Kraj. park Goričko -6 JV 3 Krko - - - Lendava -6 JV 3
Most itt is deresedik az ember se..e, már -11 fok van. Útálom!
Szeged környékén 9-kor csillagos volt az ég, és már -10 alatt volt. Mostanra beborult és visszament -9-re.
Ha jól emlékszem Miskolcon az omsz tegnap mérte az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet, -9°C-ot, (ha nem javítsatok ki) ezt pl. a szegedi is már többször is túllépte, (az eszéki -15°C-ról már nem is beszélve, ami ugye Szegedtől is délebbre fekszik.
Remélem, az ország középső sávjában is bezáródik a ködfelhő és a hőmérséklet nem süllyed tovább, ez lesz a minimum, ami most van és ez még nem halálos. Vannak helyek, ahol rezeg a léc. Amint látjátok, a medence közepén, de égtájakban nem válogat. Nem akarlak azzal untatni Benneteket, hogy idemásolgassam az ideillő korábbi hozzászólásaimat, de aki akkor ELFOGADTA azokat, az most a valóságban is ellenőrizheti, hogy kiállják-e a valóság próbáját, vagy esetleg megpróbáltam volna-e valamiben hamis látszatot kelteni, vagy félrevezetni valakit.
Sajnos nálam (Dunakeszi) még semmi köd, semmi felhő csillognak a csillagok, már -10,8 fok van 2 m-es, nyílt területre a földre, a hóra tett hőmérő -13-at mutat.
Ilyenkor talajszinten 3-4 fokkal is hidegebb lehet mint 2 m magasan.
És Magyarország "vérveszteségtérképe" (ahogy akkor neveztem), a tél leghidegebb éjszakáján mért térségi adatok alapján
Mégegyszer nagyon szépen köszönöm! Rendkívül tetszik ennek a topiknak a tartalma! Én ugyan még elég kezdő vagyok, de rettentően felbosszantott, hogy ennyire nem tartunk sehol ezeknek a növényeknek a termesztésében! És biztos legtöbben csak az "ugyanmá, magyar narancs" jelzővel legyintenének az egészre. Azt kell mondanom, bár szinte félve mondom ki, egy világ változott meg bennem!
De még mennyire, hogy segítettél! Ebből kitűnik, hogy mit (nem) bírnak ki a citrusfélék. Elég ha ehhez a mért adatok alapján hozzánézzük a tavalyi december utolsó dekádját meghatározó ún. "hidegpárnás" időjárási helyzet hazai, de különösen baranyai, akár nappali maximumait is, amelyek mélyen fagypont alattiak, a nap 24 órájában, méghozzá térségtől függetlenül, egységesen. Nehezen tudom elképzelni azt a takarási módszert amellyel egy ennyire hosszú időtartamú durva fagyexpozíció hatása semlegesíthető. Dehát, csodák szoktak lenni! Egészen addig, ameddig az okukat fel nem tárjuk!
Kedves Attila! Nem csak Te örülsz, hogy megtaláltad ezt a topicot, de gondolom, velem együtt azok is, akik már szerencsésen itt vannak. Tavasszal egy általam abszolút megbízhatónak tartott forrásból semmi akadálya nem lesz, hogy hozzájuthass ezekhez a növényekhez. Remélem, aktívan bekapcsolódsz itt a munkába, így folyamatosan kapcsolatban maradunk és amikor eljön az ideje, jelezni tudom, hogy hol és mikor lesznek elérhetők az általad keresett növények.
Úgy gondolom, sokan követték velem nyomon az elmúlt tél legkritikusabb időszakát, azon belül is azt az éjszakát, amelyik a legalacsonyabb hőmérsékleteket eredményezte. (A Fagytűrő déligyümölcsök topicban egyenes adásban ment, mint az iraki háború annak idején) Akkor, a horvát meteorológiai adatok szerint a baranyai országhatár közeli Eszéken már az esti órákban -15 fokig lement a hőmérséklet, de a kimondottan kedvező helyekre telepített baranyai állomások is -10 alatti értékeket mutattak. Véletlen szerencse, hogy az éjszaka folyamán beborult, így hajszál híján megmenekült az a környék a katasztrófát okozó hőmérsékletektől, mivel az éjszaka folyamán már nem hűlt tovább, csak stagnált a borotvaélen táncoló hőmérséklet. A fagyzugokban így is -15 - -16 fokok lettek.Ez a közelmúlt. 2003 telén rettenetes hidegek alakultak ki abban a térségben egy nagy havazást követő időszakban. Nem egy helyen mértek a völgyekben -25, -28 fokos fagyokat. Pécs belső, hőszennyezett területein is nagyon komoly károsodást szenvedtek a korlátozottan téltűrő növények. Villány környékén nincs semmi olyan hőforrás (tenger, be nem fagyó mélyvizű tó, hőerőmű, városi hősziget, stb.), ami miatt ott ettől eltérő viszonyok lehettek volna. Ezért fontos, hogy mindennek az okát úgy értelmezzük, ahogy az a valóságban van.
Kedves Ninovarga! Az utóbbi időben izgalommal olvastam végig szinte minden régebbi eseményt és szinte "felnyílt a szemem"... A kérdésem az lenne, hogy hozzájuthatnék-e a tavasszal megbízható kivi és káki szaporítóanyaghoz? nagyon megköszönném! Tisztelettel és gratulációval: Horváth Attila
Tudom, hogy sokszor fenntartásokkal kell kezelni a szakirodalmakat, de Szabó Lajos: Trópus- szubtrópusi gyümölcs- és élvezeti növények c. könyve a következőket írja: "A hőmérsékletigény alapján az egyes fajok között jelentős a különbség. Pl. a háromlevelű narancs (Poncirus trifoliata) -20 -25 C hideget is átvészel, a narancsfa és a grépfrút viszont már -10 C-on elpusztul. A citromfa tűri a legkevésbé az alacsony hőmérsékletet."
Megnevezés A károsodás kritikus hőmérséklete, C gyenge erős a gyökérzetig elfagy Grúziai citrom -4 -5 -6 -7 -8 -9 narancs (Washington Navel) -5 -7 -8 -10 Citrom (Dioskurija) -6 -7 -8 -9 -10 -12 Mandarin (Unsin) -7 -8 -10 -12
Nem tudom, vajon a legfagytűrőbb fajtákat említi-e a könyv, de ebből is azt látom, hogy a legtöbb citrusféle -10 fokon már gyökérzetig elfagy. Léteznek hibridek is a poncirus trifoliatával, de ennek jellegzetes, kellemetlen mellékíze állítólag ezeknek a hibrideknek a gyümölcsében is valamelyest érezhető. Néhány magyarországi tapasztalat szerint azonban ezek sem bírnak ki talán még -15 fokot sem. Meggyőződésem viszont, hogy ha nagyon komoly, több évtizedes kutatómunkát folytatnánk és nem vetnénk csípőből el a géntechnológiát, akkor akár létre is hozhatnánk mondjuk -17 fokig nem károsodó, piacos, fogyasztható citrusféléket, de erre talán valóban nem lenne szükség, szemben azzal a ténnyel, hogy a megfelelő terepalakulatokon, kiemelkedő dombokon a fügét, gránátalmát teljes sikerrel termeszthetnénk nagyüzemi méretekben is, különösen annak tükrében, hogy az elhibázottan telepített alföldi gyümölcsösökben szinte minden második évben komoly tavaszi fagykárok vannak, időnként téli vesszőfagyás is. A kivit, vagy a kákit pedig a nem túlzottan kedvező terepeken is ültetvényszerűen kellene termesztenünk.
Remlik, mintha olvastam volna valahol a citrusfelek "arkos" ("aarkos", bocs, hogy nincs most ekezet) termeszteserol. Vagyishogy jo fekvesu domboldalakon kb. 2 meter mely arkot asnak, oda ultetik a facskakat es uveggel, masegyebbel takarjak, meg teli futesre sincs szukseg. Persze eros fenntartassal kell kezelni ezt a modszert, ha sikeres lett volna, ma is hasznalnak...
A takarással kapcsolatos részletek alapvető fontosságúak. Mert ha képes azt megoldani, hogy -20 fokot közelítő hőmérsékletek esetén a csomagolás alatt csak mínusz 1-2 fok legyen, akkor esetleg elképzelhető a dolog. De ugye ugyanez Szentpéterváron is megvalósítható. Ha így értelmezi a dombtetőn a narancstermesztést, akkor más a helyzet, csak ugye annak a valós klímatikus viszonyokhoz így már kevés köze van. Amennyiben nagyon jól kidolgozott fagyvédelmi módszerei vannak, azok igen figyelemreméltóak és követendők lehetnek, de továbbra is fontos, hogy mindent a helyén értelmezzünk. Tibor gellénházi növényeinek láttán azt szerettem volna nagy "lihegéseim" közepett nyilvánvalóvá tenni, hogy a már nem éppen fagyzugnak minősülő, jobb fagylefolyású helyek teljesen biztonságos körülményeket biztosítanak Magyarországon a trchycarpus túléléséhez és csak egyetlen dombokban bővelkedő megyében is többszáz ilyen négyzetkilométer áll rendelkezésre, országosan pedig sokezer. Értem én, hogy ezeket a növényeket mindenki oda igyekszik ültetni, ahol véletlenül éppen lakik. De a villányi példa is azt mutatja, hogy lehet célzottan is helyet keresni nekik és ehhez a dombok és szőlőhegyek két klímaosztálynyival megfelelőbb helyeket nyújtanak, mint a zömében síkságon, vagy völgyben lévő települések, kivéve azokat az eseteket, amikor nagy területű, elég sűrű beépítettségről van szó.
Nézd én csak tolmácsoltam az általa elmondottakat, ill. leírtakat, kb. húsz éve kezdte a kertjének a kialakítását és gondolom van már a háta mögött egy-két tapasztalat. A citromját és a leandereit is kint telelteti kiültetve. Kapnak egy indiánsátorszerű takarást fóliából és úgy néz ki működik nála a dolog....
Mennyit bír a narancs? -10? A citrom, ha jól tévedek, -6-7 körül már komolyan sérül! Elvileg akkor a narancs is akörül lehet!? 1997, 2001, 2003, 2005, 2006, 2008 január ; ezek azok az évek az elmúlt 10 évben, amiken a hőmérséklet biztosan -10 fok alá is süllyedt a Villány környéki térségben mindehol, tereppontól függetlenül! A hőszennyezést természetesen kizártuk! Sőt, az elmúlt 10 évben az ország bármely részét is vesszük, 10-ből 5 télen voltak -10 fok alatti értékek! Globális felmelegedés ide vagy oda!
Ha ez az ember megjelenik a pálmás topicban az ilyen színvonalú klímaértelmezéseivel, félő, hogy az ott jelenleg meglévő klímafogalmak szintjét még annál is alacsonyabbra süllyeszti, mint ahol jelenleg vannak.
A villányi borász körülményeivel kapcsolatban. Valóban léteznek olyan mikroklímapozíciók (is), amikor egy hely magasabb pontok lefolyási csatornájába esik és ezáltal nem stagnál és gyűlik föl rajta a hideglevegő. Ezeket a helyeket valóban a helyi, magaslat felöli, folytonos éjszakai légmozgás jellemzi. Nem annyira, kivételesen jók, mint a dombi, fagylefolyási pozíciók, de összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a legmélyebb hidegtóképző helyek, a fagyzugok. A citrusféléknek kontinentális viszonyok mellett nincs reális téli túlélési esélyük a dombtetőkön sem, mert ha egyes hidegbetörések idején az ideszállított levegő az éjszaka folyamán még egy tizedfokot sem veszítene hőmérsékletéből, már az is elég lenne, hogy a Kárpát-medencében ne élje túl a telet a narancs. Aki ilyet el tud képzelni, annak a klimatológiai és botanikai ismereteiben, enyhén szólva, található néhány hiátus. Jellemzően egy-egy teljes medencei hidegeelárasztás esetén adott tengerszint feletti azonos magasságban az egész ország területét egységesen alacsony hőmérsékletű levegő uralja. Ebben az olyan nagyságrendű domborzati tényezők, mint a Mecsek, vagy a dombvidék dombjai akadályozó tényezőként nem játszanak szerepet. A terepek közti hőmérsékleti "szétlövés" a nyugalomba került hideglevegő éjszakai kisugárzásból származó további energiavesztése után bekövetkező sajátos, gravitációs légrétegződését követően következik be. De ez már olyan hőmérsékleti tartományban van egy, már a szállítás közben bőven negatív tartományban lévő hideg légtömeg esetén, ahol a narancs téli túléléséről szó sem lehet. Megtévesztő lehet egy-egy kivételes tél, amikor folyamatosan nem halad meg a hőmérséklet egy bizonyos mértéknél alacsonyabb kritikus értéket. De az elmúlt, enyhének minősülő télen például éppen a baranyai térség volt az egyik olyan dunántúli tájegység, ahol a téli minimum kevés híján nem a narancs, hanem a füge túlélési küszöbét súrolta. A fagyzug fekvésű helyeken át is lépte. Ilyenfajta fantazmagóriához egy olyan köztudatdeformáló hatás is szükséges, mint amit a baranyai klímával kapcsolatban elhintettek, aminek a kindulópontja ezeknek a síkságból szigetként kiálló domboknak a fizikai tulajdonságukból fakadóan jó mikroklímája és a jelentősen hőszennyezett és ugyancsak jó mikroklímájú Pécs városának sajátos helyzete volt. Az ilyen vélekedések és "meggyőződések" alkalmasak arra, hogy a logikus gondolkodást bénítő sztereotípiákat még jobban megerősítsék. Ezek ellen próbálunk küzdeni. Ezért vannak fiatal barátunk ifjúi hévvel tett reakciói ezekkel kapcsolatban.
Igen, ezek az érvek cáfolhatatlanok. Gyümölcstermőket díszként kezelve pedig fennáll a veszély, hogy ilyen egészségtelen körülmények között az ember mégiscsak kísértésbe esik és sajnálná kidobni a legalább küllemében szép termést. Persze ez még nem kell, hogy kizárja az itteni aktív részvételt Vannak itt olyan kedves topictársak, akik nem, vagy csak éppenhogy rendelkeznek ilyen növényekkel. Nagyon szívesen látjuk itt a mediterrán dísznövények képét és témáját is, amint írtam ezt a topicot a szabad szellem, és remélem, a kreatív gondolkodásmód jellemzi. Nagyobb hansúlyt szeretnénk adni itt annak, hogy valaki tartalmilag MIT mond, minthogy azt HOGYAN mondja, éppen érzelmileg túlfűtve, bőszavúan, szűkszavúan, ékesszólóan, vagy egyszerűen, ezek mind mellékesek. Fő a szeretet és az együttműködésre való törekvés.
Jogos az észrevétel, főleg, ha még azt is hozzáteszem, hogy mielőtt megszólaltam volna utoljára, próbáltam csinálni egy tesztet ott erre vonatkozóan!
Bemásoltam a hegyi babér egyik képét és feltettem a következő kérdést! Azt szeretném Tőletek kérdezni, mint hozzáértőktől, hogy egy ilyen, kb 3,5-4 m-es, 10-12 éves, mindennemű fagyvédelem nélkül, szabadban, hőszennyezéstől mentes, városi hőszigeten kívüli területen (!) tartott nemesbabért magyar viszonyok között szenzációnak kell-e tekinteni, vagy normális jelenség? A következő reagálással lett a teszt azonnal hatástalanítva, ráadásul egy olyan valaki részéről, aki résztvevője volt a "másféléves inverziológiai kurzus"-nak! "Ez így leírva valóban szenzáció lenne,de én úgy tudom,hogy a szóbanforgó növény a zalai dombokon,egyáltalán nem átlagos,védett helyen található.Tévedek?"
Nem írtam rá semmit, mert nem akartam olyat írni, hogy "Igen, tévedsz, méghozzá alapvetően!" Éppen az ilyen típusú reakció megelőzésére próbáltam agyonhangsúlyozni, hogy "mindennemű fagyvédelem nélkül, szabadban, hőszennyezéstől mentes, városi hőszigeten kívüli területen (!) tartott"!!
Ebből látszik, hogy a fogalmak mennyire keverednek!
"Nem átlagos, VÉDETT" hely!
A lényeg éppen abban áll, hogy nem "védett"!
Mert ugye, a "védett" fogalmán azt értjük, amit decemberben a pizzéria fala mellett lévő büdöske testesít meg, olyankor, amikor szabad terepen (!) ennyire ép ilyen virágot már Nápolytól délre is csak ritka helyen lehetne találni!
Észak-Olaszországban pedig sehol!
De annak a léte a fal hőtárolóképességének köszönhető!
Ez a VÉDETT hely fogalma!
Kíváncsi voltam, hogy ott valaki utal-e a fagylefolyás, vagy inverzió szerepére, vagy rákérdez-e célzottan?
De ilymódon nem tudhattam meg!
A kérdést egy olyan lőtte ki, akiben ugyanúgy, mint bennem, inkább kíváncsiságot kellett volna kiváltania arra vonatkozóan, hogy a többiek hogyan reagálnak!
