Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Így nem lehet (nem szabad) számolni. Egy-egy esetet kiragdva nem értékelhető a légvédelem hatékonysága. Csak két dolgo számít:
1. Képes volt-e a szerb légvédelem megakadályozni a NATO légierőt a harcfeldatai teljesítésében? Válasz: nem.
2. Számszakilag az számít, hogy az összesen kilőtt rakétákkal összesen hány repülőeszközt tudtak lelőni, vagy visszafordulásra kényszeríteni. Ez pedig ugye nem 2:1, még akkor sem ha az adott esetben két Neva elég volt. A vietnámi és iraki adatok pont ezért olyan szörnyűek: vannak példák arra, hogy a Dvina képes volt lelőni amerikai gépeket, de általában véve nem volt lenyűgöző a lelövési arányuk.
Az U-2 esetről: egy nem manőverező, hamis biztonságérzetbe ringatott felderítőgép lelövése nem ugyanaz, mint egy manőverező, alacsonyan támadó, felkészült repülőgép lelövése. Nagyon nem ugyanaz. Szép propagandafegyver, de nem dönt el semmit.
Viszont ezek egyidejűleg is rendszerben maradtak az R-113 (SA-1) kivételével (tekintsük most a Volhovot a Dvina korszerűbb változatának (az is), ne külön típusnak), míg nyugaton gyakoribb volt a kivonás. Éppen az volt a felvetésem, hogy ez súlyos megterhelés a gazdaság számára, és így kevesebb erőforrás marad a fejlesztésre.
Nem hiszem, hogy kevertem volna az időszakokat, tisztában vagyok vele, hogy melyik rendszer mikor jelent meg. Különben nem tudok még egy országról, ahol ennyi rendszer alkotta volna a honi légvédelmet. Meg merem kockáztatni, hogy hosszútávon nem a légvédelmi rakétás rendszer bizonyult a leggazdaságosabbnak.
Az ilyen összehasonlításokkor azt is érdemes megnézni, hogy hány rakéta kellett ennyi találathoz pontosan 2db Nyeva rakéta az F-117 ellen, Belgrád alatt... ... itt nem arabok kezelték. (Persze ez sem volt általános)
Szerintem nem 2 raketaval rendelkezett a szerb legvedelem (pontosabban 6 zaszloaljban 60 inditoallassal, csak a Nyevak kozul).
Nem is rakéta osztályról írtam, hanem az adott esetben (F-117 lelövésekor) felhasznált rakéta mennyiségről.
Ha így nézzük, minek vettük Belorussziából T-72-eseket, bármilyen olcsók voltak, akkor is lehetett már tudni, hogy a NATO felé megyünk? A dolog nem ilyen egyszerű, ld. a görög esetet. A mai orosz fegyverexport jó részét kifejezetten olyanra tervezik, hogy NATO kompatibilissá lehessen tenni. Másként elesnének egy halom piactól.
Az EU nem katonai szervezet, a NATO tagok a szövetségeseink. Svédország tehát kereskedelmi és gazdasági partnerünk, uniós tag, de nem katonai szövetséges.
Nem úgy mint a görögök, akik orosz TOR légvédelmi rakétákat vettek és állítottak rendszerbe. Vagy szinténnem úgy mint a magyarok, akik ugye a semleges, tehét nem szövetséges Svédországtól vettek vadászgépeket.
Ha javítani kellett, az elektroncső feltétlenül előnyösebb, mint a más aktív elem, hiszen azt csak kiveszem, kidobom, és rakok be egy újat. Félvezetőt énn még nem nagyon láttam úgy hogy az üzembiztos kontaktusok érdekében ne forrasztottak volna be.
A civil szamitogepek eseten nagyon jelentos megbizhatosagi ugras volt, amikor leszoktak az elektroncsovekrol, es egyeb szempontokbol is nagy elorelepes volt (sajnos pont a megbizhatosagra nem talaltam szamszeru adatot): az IBM 1953-as elektroncsoves, az 1971-es bipolar es az 1979-es SAMOS szamitogepmemoriak osszehasonlitva: Ciklusido (us): 12/0.25/0.90; meret (m3/Mbyte): 240/0.23/0.0009; fogyasztas (kW/Mbyte): 980/9.6/0.05; ar (cent/bit): 70/1.2/0.02
Forras: IBM's 360 and early 370 Systems.
Felvezeto: a szamitogep CPU altalaban nincs beforrasztva az alaplapra.
Biztosan végtelenségig lehet majd kivételeket találni az alól, amit mondtam, kérdés viszont, hogy maga a doktrinák különbségéről tett megjegyzésem igaz-e. Az említett két repülőgép mindegyikéből többfeladatú harcászati vadászrepülőgép lett, míg a Szovjetunióban mind a mai napig rengeteg csak légvédelmi gép van rendszerben.
Az F-14 valóban kifejezetten légvédelmi vadászrepülőgép, és flottakötelékek oltalmazására szolgál. A haditengerészeti légierő más tészta, arról nem mondtam semmit. Egyébként most már az F-14-nek számottevő csapásmérő képessége is van.
A Mig-21-gyel kb. egykorú a SZU-15, annak viszont az R-30-asai 26 km hatótávolságúan voltak, tehát volt neki középhatótávolságú ralétája. és egy akkori szinten nagy radarja. A TU-28 és TU.128 rakétái 40 km-hatótávolságúak voltak, és szintén a MIG-21-nél jóval nagyobb radarral volt felszerelve. A Mig-21 PF-fel kb. egy időben rendszeresítették a Phantomot, amelynek többfunkciós radarja és Sparrow rakétái voltak.
Mondtam rögtön három gépet.
Az F-16 A ilyen tulajdonságáról nem hallottam, tudsz forrást mondani? Nagyon hihetetlennek tűnik, talán csak egy átmeneti, vagy altípus függő dolog volt. Pl. a pakisztáni F-16-osok csak Sidewindert kaptak, az Egyiptomiak meg kaptak Sparrowt is. Az exportváltozatok néha nem ugyanazok, mint az amerikai.
A Haditechnika 99'-es számai foglalkoztak a Foxbat-tal(bolgár-sztori,NDK-beli állomásoztatás)..
Volt tüzér!
Egy kérdésem lenne:mi lett a KH-val 91'után,hogy funkcióját vesztette,elhagyatott állapotban van,vagy valamiféle hasznosításra került?Gondolom,még mindig honvédségi tulajdon..?Esetlegesen kormányzati kommunikációs pont lenne,vagy valami védett hely a kormány részére háborús helyzet esetén? ...s ha nem,vajon meg lehetne tekinteni,mint a régmúlt emlékeit a lv.dicsőséges korából,amikor még volt légvédelmünk,légvédelmi rakétáink!!!!!
Amit írtál viszont teljességgel igaz a nyugati gépekre. Az F-16-osnál pl. tényleg a fegyverzet dönti el, hogy mire jó, mert a lokátora többfeladatú, és csak üzemmódváltás kérdése az egész.
Ühüm, a jelenlegi válltozatoknál ez igaz, de az eredeti F-16A még a Sparrow rakétát sem tudta indítani, csak a Sidewindert :)
A Mig-21 két dologgal nem rendelkezik, amivel egy jó vadász igen: nagyfokú, önálló célfelderítési képességgel, ls közepes hatótávolságú irányított levegő-levegő rakétafegyverzettel. A K-13 és az R-13 minden volt csak nem ez, és ez persze igaz a Mig-21bis R-60-ára is.
Említenél egy vele egykorú gépet ami tudta ezeket? :D
Az Igla kifejezetten jó fegyver. Magyarországon csináltunk, csináltak vele néhány lövészetet, de egyetlen rakétát nem indítottak el közvetlen találatos kiváló eredmény nélkül. Pedig a háborús BM-13 lövedékére lőttek, aminek az átmérője 13 cm. A jól felkészült szíriai katonákra jellemző, hogy a Bekaa völgyben az izraeliek KUB-ot loptak, mint ahogy egyiptomból meg Dvinát. Nesze neked jól kiképzett katona. Csak tudni kellett, hogy ima időben kell támadni.
Ez a személyzet dolog nálam is problémás. Sokáig azzal indokolták a szovjet haditechnika gyenge szereplését a helyi konfliktusokban, hogy rosszul voltak kiképezve a kezelők. Nos, azért egy-két arab ország (Szíria és Irak pl.) nem arról votlak híresek, hogy sajnálták a pénzt a kiképzésre, és köztudottan jól kiképzett állományuk volt, orosz instruktorokkal. Az átlagos orosz katona pedig egyáltalán nem volt superman. Kicsit gyanús nekem ez a magyarázat. Mentegetőzésnek tűnik. Van benne valami, de baj volt a fegyverrendszerekkel is. Pl. a Sztrela 2-ről szörnyű sztorikat lehetett hallani, hogyan döglik be az elektronikája viszonylag rövid időn belül stb. Az Iglákról, meg az újabb Sztrelákról már nincs ilyen hír.
Egyetértek, semmi sem motivál jobban az életösztönnél.
Amit írtál viszont teljességgel igaz a nyugati gépekre. Az F-16-osnál pl. tényleg a fegyverzet dönti el, hogy mire jó, mert a lokátora többfeladatú, és csak üzemmódváltás kérdése az egész. A szovjet gépek elektronikája sokkal specializáltabb volt, ezt csak az utóbbi időkben haladták meg, főleg mert csak így lehet a nemzetközi piacra betörni. Az első valóban többfeladatú gép a SZU-27 volt, de annak is csak a későbbi változatai.
No azért az elektronika is döntő, mert ha az nem támogatja a fegyverzetet, akkor csak bombákat, infravörös önirányítású rakétákat, és nem irányított rakétákat tud hordozni.
A Mig-21 frontvadász volt, annak ellenére, hogy a hazai terminológiában honi légvédelmi vadászként ("védővadász") volt jelen.
A Mig-21 két dologgal nem rendelkezik, amivel egy jó vadász igen: nagyfokú, önálló célfelderítési képességgel, ls közepes hatótávolságú irányított levegő-levegő rakétafegyverzettel. A K-13 és az R-13 minden volt csak nem ez, és ez persze igaz a Mig-21bis R-60-ára is.
A frontvadász meg ugye arról ismerszik meg, hogy könnyű, alkalmas a szf-i csapatok harcának támogatására, és olcsón, nagy tömegben gyártható. Emellett legyen képes ideiglenes, tábori repterekről is üzemelni. Hát nem tiszta Mig-21?
Az első Mig-21 (F13), valódi frontvadász volt, nem is volt lokátora (ez volt az első Magyarországon rendszeresített Mig-21). Lokátor a PF-től került be, majd az MF és a BIS kapott korszerűsített fegyverzetet.
A Mig-23 okosabb volt, mert annak volt tényleg közepes hatótávolságú rakétája, nevezetesen az R-23, a maga 30-35 km-es hatótávolságával. Ettől függetlenül ez is frontvadász, de komolyabb légvédelmi képességekkel.
Az utolsó aktív 106-os század, a 119th FIS (Atlantic City) 1988 július 7-én repült utoljára...
Egyébként igazad van, csak imádok kekeckedni:)
Maszek véleményem szerint egyébként az is hozzájárult a két doktrina különbözőségéhez, hogy pont ettől az időtől kezdve kezdtek az oroszok a repülőgépfejlesztéssel lépéshátrányba kerülni, a doktrinát meg ugye hozzáigazították a lehetőségekhez.
Ezeknél a gépeknél többnyire csak a felfüggesztett fegyverzet dönti el a jelleget. Ha levegő - föld rakétát tesznek rá, akkor vadászbombázó, ha levegő - levegő rakétát, akkor meg védővadász. Vannak persze kivételek, amelyek nem alkalmasak az összes feladatra, pl. A-10. De hát az egy külön kategória. Az orosz gépei legtöbbször feladatra készültek, bár azért itt is volt kivétel, hiszen a MIG-21-et mindenki vadásznak ismeri, és mégis alapvető fegyverzet volt hozzá az UB blokk és a GS rakéták. Márpedig az mindenre való volt, csak éppen vadász feladatra nem.
