Keresés

II.Frigyes porosz király nem szerette a kávét, inkább a sört pártolta :) 

https://index.hu/tudomany/til/2019/04/22/kave-poroszorszag-sor-ii.-frigyes/

Van benne valami latinos, úgy látszik akkor még közelebb állt a két nyelv hangzásra.

Ez nagyon érdekes, mennyire eltérőek.

Nézzük pl. az alábbi Standarddeutsch mintamondatot:

Die Kinder halten die Äpfel fest.

Ennek kiejtése a déli rajnafrankban és néhány környező nyelvjárás-csoportban:

Déli rajnafrank (Südrheinfränkisch): Die Kinner halte die Äpfelfescht.

Sváb (württembergi, Schwäbisch): D Kender haltet (eigtl. hebet) die Äpfel fescht.

Keleti frank (Ostfränkisch): Die Kinder haldn die Äbfl fesd.

Dél-hesseni (Südhessisch): Die Kinner halte die Äppel fest.

Pfalzi (Pfälzisch): D' Kinner halte(n) d Äppel fescht.

Tkp. a későbbi Südrheinfränkisch vagy Südfränkisch dialektuscsoport legrégibb írásos nyelvemlékének tekinthető.

Ezt a dialektuscsoportot a mai Baden-Württemberg szövetségi tartomány északi sávjában, Pfalz délkeleti részén, ill. Észak-Elzász egy részén beszélték.

Karlsruhe, Mannheim, Heilbronn környékének nyelvjárásai, ill. a Kraichgau nyelvjárása is ebbe a csoportba tartozott/tartozik.

Tulajdonképpen az ófelnémet egyik területi változata, így aztán olyan nagyon nem különbözik a hasonló korú alemann, bajor és keleti frank Miatyánk-fordításoktól:

Fater unsēr, thu in himilom bist,
giuuīhit sī namo thīn.
quaeme rīchi thīn.
uuerdhe uuilleo thīn,
sama sō in himile endi in erthu.
Brooth unseraz emezzīgaz gib uns hiutu.
endi farlāz uns sculdhi unsero,
sama sō uuir farlāzzēm scolōm unserēm.
endi ni gileidi unsih in costunga.
auh arlōsi unsih fona ubile.

Nem volt még.

A Weissenburgi Katekézis ún. ófelsőrajnafrank dialektusban íródott Miatyánkja (9. sz. közepe) volt már?

Szerintem még nem,  holnap reggel beteszem.

"Ennek a régiónak a nyugati peremén, Heilbronn városától közvetlenül délkeletre van 3 település, ahonnan a családtörténeti kutatások alapján szintén érkeztek telepesek az 1752. évi csoporttal Ikladra:

Unterheinriet (ma Untergruppenbach városka része)

Abstatt

Lehrensteinfeld."

Unterheinietből a Lachenmayer-család érkezett, de az ő családi vonaluk a 19. sz. elején sajnos utódok nélkül halt ki.

Fejezetek Unterheinriet falu történetéből német nyelven:

https://www.untergruppenbach.de/index.php?id=14

Van időnk, nem hajt a tatár, vagy polkorrekten feltörekvő mongóliai állattenyésztő :)

Hát jó, köszi, de ha átlagosan 1-2 faluról írok hetente, akkor elég sokáig fog tartani a sorozat, elég sok helyről költöztek be telepesek Ikladra. :-)

Köszi szépen, Panthera, tényleg nagyon szép szám és jó a videó is.

Jó ez a származási hely bemutató sorozat Ikladról :)

A következő falu a Heilbronn délkeleti szomszédságában lévő Unterheinriet lesz - ma Untergruppenbach településrésze.

Ez már a Neckar túlpartján terül el, bár ez attól függ, hogy honnan nézzük: ha a Zabergau felől, akkor a Neckaron túl, ha Bajorország felől, akkor a Neckaron innen. :-)

Unterheinrietből is érkezett egy telepescsalád Ikladra az 152-es csoporttal, a Lachenmayerek.

Sajnos férfiágon a Lachenmayer-család sem volt túl hosszú életű a faluban, de erről majd írok.

Ezen én is gondolkoztam, hogy voltak akik helyben maradtak, mások meg költöztek néhányszor, talán a kevesebb adó vagy a jobb föld lehetett az oka.

Nordheimet azért raktam be, mert innen is érkezett egy telepescsalád Magyarországra.

Az 1752-es Ikladra induló sváb csoporthoz csatlakozott Johann Daniel Reiner a feleségével és két gyermekével.

A határ 1753-as első felosztásánál a ma már említett Elias Friedrich Geigl-lel közösen vállalták egy egész jobbágytelek megművelését.

A későbbi ikadi egyházi anyakönyvi adatokban azonban a Reiner-családnak már nincs nyoma, feltételezhető, hogy néhány év tartózkodás után elköltöztek a faluból.

Az első telepescsoportból néhány év után többen továbbálltak, többen a Békés vármegyei Mezőberénybe (Maisbrünn), mások az Arad vármegyei Hadadra, úgy tűnik, hogy Ikladon (egy korabeli pecsétfeliraton németes helyesírással Icklat) sem mindenki találta meg a számítását.

Ezek nemcsak szép épületek, hanem Bach életének valós helyszinei,

Nekem a követkeyőket sikerült a kis filmből beazonositanom:

Eisenach temploma, Bach szülövárosa, itt keresztelték

Lüneburg tamploma

Weimar városháza

Köthen hercegi palota alaprajza

Weimar templom

Tamástemplom Lipcsében

hátha Te többet is felismersz,,,

Én köszönöm a zenét, nagyon szép volt, tetszenek ezek az épületek.

Ezt köszönöm és nagyon fontos cikk.

Kiderül belőle, hogy Bismarck-ot lenyűgözte az ország és életre szolo élményt hagyott benn.

Ami Bismarck és anyósa vitáját illeti 1848-49-ről, szvsz. a kettő között lehetett az igazság és én inkább Széchenyi véleményét támogatom.

Cserébe szvsz a német zenetörténet legmeghatobb alkotása: Jesus bleibet meine Freunde

Egész érdekes, Bismarck 1852-ben Magyarországon járt.

http://ujkor.hu/content/amikor-bismarck-magyarorszagon-jart?fbclid=IwAR3HeqDw5oLnvUoT4at_Grdv9RemiXfaOpqHr4r8sPdmdztZlhq2aQ9F2rw

Még az is elképzelhető, hiszen a bolgárok hatalmas vagyont szedtek össze az évszázadok során Bizánctól a hadjárataik során és védelmi pénzként.

Gondolom nem sajnálták rá a pénzt a magyar királyok.

Speyer dómja, több császárt temettek el itt, a franciák kétszer is súlyos károkat okoztak az épületben.

https://vilagorokseg-utazasaim.blog.hu/2019/03/30/a_speyeri_dom_nemetorszag?utm_medium=indapass&utm_campaign=inda_notification&utm_source=notilayer&utm_source=fejlec_bloghu&utm_medium=noti-dropdown&utm_campaign=fejlec#

Sajnos ilyen a modern építészet, sok német városban, a 2 v.h után, újjáépítés helyett ilyen förmedvényeket raktak a régi épületek helyére.

Abban az időben német őseink még tudtak építkezni.:-)

De nézzél meg egy modern német városházát, szögletes üveg- és betonbunker minden fantázia nélkül, kiábrándító. :-(

Szép kis városháza, a templom is tetszett.

A régi városháza 1593-ban épült, 1964-ig használták városházaként, 1987-től a helyi könyvtárnak ad otthont:

Heilbronn délnyugati szomszédságában terül el Nordheim.

Úgy emlékszem, hogy innen is kerültek be telepesek az 1752-es csoportba.

A ma 8 ezer fős község a  Zabergäu északi részén terül el.

Határában 2 kelta földvárat is találtak gazdag régészeti leletanyaggal,  a Kr.e. 2-1 századból valók.

Maga Nordheim frank alapítás, első okleveles említése 823-ból való.

Az evangélikus Bartholomäuskirche  egy 1307-ben épült középkori templom helyén épült, de tűzvészek miatt és egyéb okokból többször is átépítették.

Mai arculatát 1989-1991-ben nyerte el:

Ez már nekem is eszembe jutott, egy csomó érdekes eseményt be lehetne mutatni közben.

Mekkora filmet lehetne csinálni ebből is, végigkísérni egy sváb telepes család sorsát a kivándorlástól mondjuk a II. vh. utáni kitelepítésekig.

Több részben persze, aféle folytatásos  családregényként.