Itt a helye minden adatnak,képnek videónak,ami a jó öreg Púposokkal kapcsolatos.Emlékezzünk meg méltán a Ganz-MÁVAG egyik legjobb,sokak által kedvelt dízeléről....még mielőtt végleg kihalnak!
Szép nagy agglomeráció a Bp-Miskolc vagy a Bp-Nyíregyháza (Fekete Vonat) viszonylat :)
A háború előtt csak a MÁVAG-Ganz-Északi Jjü hármasnak volt egy becsatornázott bejáró útvonala a ceglédi oldalból, de azonkivül nálunk ez a agglomerációból bejárás ismeretlen volt, mert maga az agglomeráció volt az iparvidék (pl, Újpest)
A világháború előtt az utazott akinek muszály volt és aki anyagilag megengedhette magának. Az erre az utasmennyiségre specifikált járműállományra - amit a háború alaposan megtépázott - ömlött rá ez a hatalmas utasterhelés 1950-től, amit végül úgy orvosoltak, hogy felpörgették a Cak szekrényes járműcsalád gyártását - de csak 56 után.
Bárcsak még időben "púposnak kinéző remotokat" csináltak volna az M40-esekből, ahelyett, hogy a korántsem világszám/sikertörténet, gyenge, de legalább piszok karbantartásigényes VFE motorokkal nyűglődnek, elvérzésig.
Ha a nyolcvanas években egy max. hatvanhattonás, villamosfűtéses lomot reszeltek volna - a VFE motor szigorú kihajítása mellett - a göncökből, a sóhajtozás helyett most más is lenne ebben a topikban.
Az egykabinos, százas, fűtésre alkalmas, mellékvonalra beengedhető mozdony nagyon sokat dobott volna a máv dízelüzemén. Mert egy olyan mindenre jó.
Akkor az. :) Ki se bírt járni az ólból, akartak helyette adni dácsiát. Az ugye adminisztratív okokból nem játszott, ahogy a felkinált gergő sem.
Maradt a 203-as. :)
az most nekem horror kategória lenne, pedig Győrtől nincs messze a Balaton...
Hát, pedig vasúton Győrtől a Balcsi igenis messze van.
Amúgy tökéletesen megértem, hogy két gyerek plusz cucc konfigurációban az egyénit választod a fent említett viszonylatban, és célból, hisz ez csak úgy lehetne vonattal kényelmesen megoldható, ha közvetlen, és attraktív alternatíva mutatkozna a vasút részéről, ami ugye nincs.
off
A gyesev új székhelyén szálltunk ki tegnap a halbisból, én még a vonaton a nagyobbikkal, a drága a peronon a kisebbikkel, épp adtam le a babakocsit. A drága egy kézzel nyitotta, miközben az arra flangáló tolvez épp fel nem lökte. Figyelmeztettem a fiatalembert, hogy véletlenül se vegye ki a kezét a zsebéből, mi is történne akkor, mire nekiállt morogni, hogy nincs benne a munkaköri leírásában... Nem, valóban,ó nincs, baj is lenne ilyesmit a munkaköri leírásra hagyni.
Fura mód Sopronban a kocsivizsgáló, meg a takarítók nem nézték mindezt zsebretett kézzel, és pikk-pakk lerámolták a cuccot, mi meg a gyerekeket. Mondtam is a drágának, hogy rögtön látszik, hogy Sopronba értünk, mert sz.r az idő, és normálisak a vasutasok. :)
A haldokló nyugaton a tönk szélén imbolygó imperializmus ugyanúgy ismeri ezt a dolgot, csak ott nem a LKM-be viszi tizenkét béhával a műszakosvonat a népet, hanem "négymásodpercenként" özönlenek a nagyvárosokba az agglomerációt kiszolgáló, 400-600 férőhelyes, plafonig rakott vonatok a népet reggel öttől úgy fél tízig, majd vissza, időben kissé jobban terítve, miközben a remekül kiépített, soksávos autópályákon is hömpölyög a sok gumikerekű.
Az tény, hogy a műszakváltós vasúti közlekedés ideje nagyrészt lejárt, de bőven van (lenne) helyette más, tömeges szállítanivaló.
Az már nincs, mint régen, hogy egymást tapossák a népek. Amúgy nagyon helyesen, mert ahogy mondani szokták, ez közösségi és nem tömegközlekedés.
**
OFF
Azért azt tudni kell, a "tömeg"közlekedés a szocializmus "adománya" volt, azzal, hogy az erőszakos iparosítással és TSZ-esitéssel elképesztő mennyiségű agrárnépesség zúdult az ipari városokra.
A két világháború között egy Bp-Miskolc vonat 3-4 négytengelyes személykocsiból állt. A szocializmus idején meg ugyanezen távon 12 kocsi alatt meg sem állt egy szerelvény.
Aztán 1989-90-ben meg összeomlott ez az egész, megszűnt ez a tömeges népvándorlás és a magyar társadalom azon része, aki megtehette, átült az autóba.
Ez a kettő adott egy jelentős utasszámcsökkenést, de a mai vasúti vezetők egy része - egyre csekélyebb számban, de még hivatalban lévők - no meg a vasútbarátok, abban a világban szocializálódtak, mikor ezek a 12-15 kocsis tömegvonatok jártak, és nekik az "a" vasút.
Azon felül azt tudomásul kell venni, az utazási szokások átalakulása miatt - ismét csak: a népesség átült az autóba, ami addig korlátozott számban elérhető, idehaza nem gyártott, ezért csak valutáért beszerezhető luxuscikk volt - az a kiterjedt sűrű vasúthálózat, amit a gyalog, ökrösszekéren, lovaskocsin közlekedő időszakban építettek ki 1860-1918 között, túlméretezetté és fenntarthatatlanná vált mára. Csak ezt nem lehet bevallani, mert jön az ellentábor, hogy Széchenyi-Kossuth-Petőfi-Baross "Száz vasútat, ezeret!", egy kilométert se a 48-ból, igaz hogy emiatt mire egy vonal utolsó szakaszát felújítják, a kezdőpontnál kezdhetik előlről az egészet... És akkor még a járműállományról nem beszéltünk, mert az is valljuk be, zömmel a 60-as, 70-es évek terméke.
Aki Svájcba megy síelni, az nem szegény vagy igénytelen ember. Mégis vonattal tette. Vajon miért?
**
Mert nem akart autót bérelni a reptéren és keresztülvezetni fél Svájcon át hegyi utakon? Ezért elvonatozgatott a prémium business class osztályon a célállomás közelébe, és csak ott bérelt autót a sítúrája idejére...
Odavittek egy eleve dögledező mozdonyt, majd Ud-ról az éppen készre adott 203-at; aztán vakaróztak, hogy miért is esik-kel egy kb. 10 éve leállított gép...
A 203-as azután egész jól gatyába lett rázva, Ce-i tartalék, vonali tartalék szolgálatokon dolgozott; aztán egyszercsak elpukkant a generátor...
És azóta ez a gép is félre van lökve, a kutya nem foglalkozik vele. Pedig külsőleg is fel lett újítva, nem a sz@rrá-koptatott szétnyűtt Jendrassik-gép dolgozik benne, és mégsem foglalkoztat senkit.
" A 235-öshöz 2003-ban (nota bene: 15 éve) volt szerencsém még a büki vágányzáriban "
Az a 233-as volt, azt pedig már selejtezték azóta. A 235-ös kanizsai gép volt, most pedig Hatvanban honos.
A nyaralást vonattal családos emberként pedig elképzelhetetlennek tartom, két gyerekkel és 1-2 hétre elegendő felszereléssel az most nekem horror kategória lenne, pedig Győrtől nincs messze a Balaton...
Fura elképzelései vannak a start kreatívjainak a vonatozásról, meg az emberek utazási igényeiről, ez ebben a kategóriában is szembetűnő.
Nem védeni akarom a mundér becsületét, de ahhoz képest, hogy milyen anyagból kell főzni, egész jól muzsikál a tóparti vonatozás. És amennyit én látok belőle, a néhány éve bevezetett nyári struktúra meglehetősen sok olyan embert is hozott a vasútra, akinek eddig eszébe sem jutott. Nyilván lehetne ezt ezerszer jobban előadni, de egyrészt be kell látni, hogy a tóparton minden igényt kiszolgálni nettó lehetetlenség, másrészt arra a pár hónapra lőni nagyon nehéz, harmadrészt meg tényleg elég lefingott az eszközpark.
Az már nincs, mint régen, hogy egymást tapossák a népek. Amúgy nagyon helyesen, mert ahogy mondani szokták, ez közösségi és nem tömegközlekedés.
Pár éve Svájcban láttam, hogy egy vonat kalauza két bőröndöt és két becsomagolt sífelszerelést cipel egyik vonattól a másikig (mindkettőn volt poggyászkocsi). A cumón egy távoli európai repülőtér feladószalagja volt, azóta nem találkozott a gazdájával. Végül a gazdája Bernina Diavolezza állomáson kapta meg őket, ahol így nem sokkal a sípálya nyitása után azonnal fölkaphatta a síruháját, bakancsát, lécre állhatott és csúszhatott is. Nem neki kellett küzdenie a csomagjaival, hanem föladhatta odáig és a sípályánál kapta kézbe a kiinduló repülőtér után először.
Aki Svájcba megy síelni, az nem szegény vagy igénytelen ember. Mégis vonattal tette. Vajon miért?
Qrva sok helyen mennek az emberek vonattal nyaralni, az más kérdés, hogy a start ebben a kategóriában is hihetetlen jól tud utasriasztóként funkcionálni.
Az Északi parton egyébként még tavaly is elég sok utast láttam a vonatokon, sokan közülük nem nyaralni, hanem nyaralásuk alatt választották ezt a megoldást, érthető okokból.
És ebbe ledöglöttek a Púposok...
Nem, a púposok az előző 40-50 évbe döglöttek bele.
A 235-öshöz 2003-ban (nota bene: 15 éve) volt szerencsém még a büki vágányzáriban, na, már akkor is csoda volt, hogy önmagát elbírta, meg hogy alapjáraton meg bírta forgatni a terheletlen fődinamót. Azóta sem kapott gondolom főműhelyt...
A többi nyaralós vonat is jellemzően nem jól kihasznált.
Ki a f..zom indul reggel ötkor nyaralni? Inkább átszállok kétszer, de emberi időben utazom. Meg gondolom más is. Vagy megy autóval. Nem mellékesen a balatonra hordó buszok kihasználtsága szezonban olyan 120% szokott lenni, pedig elég sűrűn mennek...
Fura elképzelései vannak a start kreatívjainak a vonatozásról, meg az emberek utazási igényeiről, ez ebben a kategóriában is szembetűnő.
Amúgy a szombathelyiek (-Sopron) f.sig szoktak lenni (tavaly a'sszem már nem volt).
Esetleg a régi bányák, gyárakhoz is lehetne szervezni - már amelyik még megvan, ill. a tulajdonos hajlandó ehhez - túrát, ergo akkor egy technikatörténeti különvonatos program lenne.
**
Erre nincs fizetőképes kereslet. Soha nem jönne össze egy rentábilisan közlekedtethető vonatra való ember lerohadt gyárakat és bányákat nézegetni, hacsak nem egy célzatos technikatörténész muzeológus vándorgyűlést nem szervezel oda.
A várakhoz buszoztatás túl sok idő, és ismerve a különvonatok elég gyakori késéseit, egy menetrendi csúszáson borul az egész program.
A győri fürdősök mint Sörös is írja, általában 2 Bhv és egy kerékpárszállító BDbh kocsival mentek.- És ebbe ledöglöttek a Púposok... Ezek a vonatok kihasználatlanok voltak, van jópár vid a yutyukon, és látni hogy utas az nem látszik sok a kocsikban...
A többi nyaralós vonat is jellemzően nem jól kihasznált. A Kék Hullám is Bp-Székesfehérvár között volt teli, tehát nem a nyaraló célközönség használta, hanem elővárosi vonatként utaztak rajta. Plusz voltak azok az alacsony szociális helyzetű emberek aki Bp-ről vagy Fehérvárról utaztak le egynapos "nyaralásra" - de csak a Velencei-tóhoz.
Gárdony, Agárd után már lézengett a nép mire a Balatonhoz ért a vonat.
Visszaúton dettó, paradox módon Fehérváron kezdett megtelni.
A "vonattal megyünk nyaralni" már meghaladott, inkább szenvednek a dugóban a népek az M7-esen, minthogy vadidegenekkel együtt izzadjanak egy légkondi nélküli személykocsiban...
2012, 2013-ban mikor volt azóta kísértem kisebb-nagyobb figyelemmel a győri fürdőst.
Előtte hogyan volt nem tudom, nekem ez is újdonság volt, mivel nem igen fordultam arra elő, kivéve a 80-as évek közepe körül kóbor tehervonatokkal Cell, illetve Mór felől véletlenül, később néhány bécsi igen csak "vidám" vonatos kirándulást kivéve....
Nem tudom milyen állapotban leledzenek szegények, de a 235-ös párszor megdöglött és úgy 450 kW-ot mértem rajtuk, illetve érezni is lehetett. A nyamvadt 2 két kocsival is egy örökkévalóság volt mikor a síkon beleverte magát a 80-ba...Ha jól emlékszem akkor már 80-as volt...
A kocsiban utazva is elég harmatos volt a vonóereje, a dm pörgött, de villamosan egy szégyen volt. Gondolom a motor sem lehetett bajnok...
Az, hogy most milyen állapotban van nem tudom, mind villamosan mind motorikusan...
Az a "jajdehülyesosemvoltolyanzöld" állítólag mikor elkészült eléggé bikának számított, a 650 is megvolt benne állítólag....Aztán valamiért belenyúltak, és szétszéledt a ménes....
A 4-5 kocsi nem lehet neki nagy feladat ( már mint egy átlagos M 40-nek...), 80-100-ra ha a motor jó, és villamosan is van benne elég erő. Aztán a szigetelések, a főáramköri elemek állapota olyan akkor bírnia is kell.
Annak idején ( 80-as évek, illetve 90-es évek legeleje...) napi forgalomban 80-as, 4-5-6 kocsis személyvonatokat a Kn-Ps viszonylatban Gs-Sz. Lőrinc között 80-al, Lőrinc-Ps, illetve Fonyód-Gs 100-al mentek. 80/90-es vonatokkal 4-5 kocsival a 41-en Gs-Kaposvár között, illetve 4 kocsis "Kisgyors" 100-al. A 8216-827 vonatok meg 10-11 kocsival, igaz ott nem nagyon vitézkedett de a domborzati viszonyok kihasználásával azért a menetrendet tartottuk....
A mostani számba jöhető gépek állapotáról semmi ismeretem nincs...
Aztán lehet nagy szerencsével , kényelmesen el fog battyogni őkelme legyen úgy....
A Nohab tönkremenetele kamu. Soha, semmilyen hivatalos jelzés nem érkezett ebben a témában. A nohabos menetek leállításának legfőbb oka....mondjuk úgy, a csillagok másféle állása volt. De az is igaz, hogy a vonatra kitalált üzleti modell (ami csak arról szólt, hogy saját többletköltségeit termelje ki) nem működött. Ennek okairól nohab is írt az elébb.
A várakhoz el lehet jutni busszal is, nem egy nosztalgiás programnál van is kiegészítő program, ahová busszal viszik az utasokat. Megyeszékhely lévén van pár vendéglő is, de akár át is lehet menni a határon, Ragyolcig 2-3 magyar vendéglő is van.
Salgótarjánban azért működik egy bányamúzeum is, a tárnába be is lehet menni, működnek a gépek, stb. De lehet vártúrát is tartani a salgói, somosi mellett a füleki várat is megnézni. Salgói vár mellett egyébként geopark is van, szóval ha valaki szeretne Salgótarján környékére nosztalgiás programot szervezni 150-200 fő részérre, azért meg lehetne oldani. Esetleg a régi bányák, gyárakhoz is lehetne szervezni - már amelyik még megvan, ill. a tulajdonos hajlandó ehhez - túrát, ergo akkor egy technikatörténeti különvonatos program lenne.
A balatoni nohab mintájára menetrend szerint járatni egy púpos fordát viszont nem tartom túl jó ötletnek. Jól megvannak az usgyikkal a környékbeliek, és nem K-Nógrád az ország leggazdagabb része, hogy tele legyen utasokkal csak úgy - Budapestről meg elég ramaty a vasúti menetrend a vágányzár nélkül is, ide inkább busszal jönnek a fővárosból.
Én is szívesen látnék egy klasszikus púpos szerelvényt régi Bhv, vagy akár fülkés kocsikkal (nemzetközi gyorsok), de csak mint különvonat lehetne realitása.
