Nem kell, sőt tilos a PE fólia. A beton alatt lévő szivárgó lemez feladata a betonon átszivárgó nedvesség levezetése a lejtés irányába. Ha raksz még oda fóliát, azzal elbacod az egészet.
Fagyálló attól a beton, ha jól van tömöritve, és legalább C16-os a minősége. De minél vékonyabb, annál jobban fennáll a repedés veszélye, ezért szokás 6 cm-nél vastagabbra rakni.
A lejtést adó réteg lehet bármiből, akár csemperagasztóval is kihúzhatod. Viz és hőszigetelés alatt lesz, tehát ha szarrá töredezik a rétegek berakása után, az sem gond.
Most szigetelnek nálam és szeretném az erkélyt is leszigeteltetni (30 cm
kilóg a fal síkjából, 1m a nappali felett van).
Alul 10 cm XPS, a tetején 5 cm beton + járólap lesz. A kérdésem, hogyha rugalmas szigetelőhabarcsot használok (Soriflex 2K), akkor ezt a vízzáró réteget az alapbeton
és az XPS, vagy az XPS és a felső betonréteg közé érdemes tenni?
Mert anno ez volt a divat. A lakó épület hőszigetelés nem egy régi tevékenység.
Nálunk kb. 35 éve kezdődött. Maga a ragasztott szerves hab szigetelés még fiatalabb.
kezdetekben volt a perlit szigetelés. Födém szigetelésnek még csal elmegy - úgy elehet készíteni 15 -35 cm vastagságban. na de a vakolatnál , Max. 3 -4 cm. Az meg semmi.
A Terranova márka volt ilyen. Különféle nemes vakolatokat gyártottak Azok jók voltak. na de a hőszigetelő vakolatuk ? Az a vastagság semmi...
Én már túl vagyok a szigetelésen, csak passzióbol vagyok itt, levezetni a feszültséget amit a mesterekkel való egyeztetés okoz. Meg hátva van olyan akinek hasznosak a tippjeim. :)
Én csak megtérülésre írtam ezt. A falára mindenki annyit tesz, amennyit akar/pénze van rá/rábeszélik...
A családunkban is van, aki 3 (három) cm-t rakott fel, nem tudtam meggyőzni, pedig megtehették volna. Én meg hülyének voltam/vagyok nézve a 24 centimmel (eps :)).
Ha már van fent valamennyi akkor nem nagyon lehet variálni, de persze egy megtérülés számítást megér, mert ki tudja meddig tart mikor emelik a gáz árát az oroszok...
Egyébként a nalamszigetelnek.hu -n olvastam, hogy abban az összehasonlító tesztben, amiről még a Financial Times is írt, 20 cm kőzetgyapotot tettek fel, ugyanis ez a 2018-ban életbe lépő eu-s sztenderdnek megfelelő. Ezzel gyakorlatilag lefelezték a gázfogyasztást és a fűtésköltséget. Most meg valami akció van, hogy visszanyerheted az anyag árát, vagy mi.
"már az első 4 cm megtérülése is kérdéses, minden további cm-é meg végképp
leginkább a potenciális penészesedés miatt kell, szerintem, nem annyira az így megspórolt fűtési milliók végett"
Tudom, hogy nehéz számszerűsíteni, de azért a penészesedés elkerülése (ha megjelenik, az általa okozott bosszúság, ráfordítás az eltűntetésére), hideg padló megszűnése azért rendesen megtérül.
Abban igazad van, hogy minden plusz cm egyre kevesebb haszonnal jár, de hosszú távon jó jön az a plusz vastagság...
