Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Emlékezz vissza a főiskolára! Ott az az antenna (igaz feje tetején állt) előállít egy 10o x 0,7o-os függőlegesen álló késnyalábot. Ezt mindig balról jobbra (mindig azonos irányban 20o-ban legyezte. Ezt tehát - ha nem veszed a 20o-os korlátot, - akkor a függőleges tengely körül mért szögelfordulást. Ez az oldalszög. Ezt a két indikátor közül a jobb oldali jelenítette meg.
Az az antenna, amelyik a kabin tetején függőlegesen állt, az előállított egy ugyanakkora, de vízszintesen elhelyezkedő késnyalábot, amit mindig felfelé legyezett. Ez a kabin középnek megfelelő vízszintes tengelyhez képest mért szöget, ez volt a helyszög.
Tehát fordítva, mint ahogy Te az előbb leírtad.
De ha szemből nézed, akkor az antennák elhelyezkedése alapján mindent fordítva látsz, mint egy tükörben. Próbáld meg hátulról, mintha Te is a lokátorral együtt néznél előre. A Jobb oldali (vízszintes) az oldalszög, - indikátorral együtt
- a bal oldali (függőleges) a helyszög - az indikátorral együtt. Ráadásul ugyanez a keskeny antennákra is érvényes.
Oldalszög: β, jobb oldali indikátor, a kabin tetején a vízszintesen lévő antenna, balról jobbra legyez.
Helyszög: ε, bal oldali indikátor, a kabin tetején a függőleges antenna, alulról fölfelé legyez.
Ne csak az indikátort nézd, hanem alatta a szögvisszajelző szelszineket is. Azokról eszedbe fog jutni.
Nem értem...
... egyértelműen a bal oldali van 0-90 -ig beskálázva, míg a jobb oldali van 360 fokban körbe.
Ez alapján a baloldali indikátorhoz tartozik a kabin tetején lévő vízszintes antenna, ami balról jobbra legyez (16x másodpercenként), és fel le lehet tekerni célzáskor...
Kiszúrtam én ezt a honlapot már régen, és valamikori szakmabeliként számtalan ismerős, volt kolléga van a mostani vezető állományban.
Ám most egyetlen dolog jut eszembe róluk. Az egyenruhájuk valamivel jobban néz ki, mint a régi, és ezek legalább megtartották a tányérsapkát, és nem rendszeresítették azt a bocskai sapka helyett kitalált "fost" amit Kéry Kálmán bácsi szedett elő a fiókból, és Fodor Lajos erőltetett rá a hadseregre. Ettől aztán ugárszerűen javult a hadsereg minősége.
Viszont még egy dolog eszembe jut róluk. Hogy ezek milyen büszkék tudnak lenni a semmire!
Akkor először is egy kis mikrohullámú kiképzés: Egy antenna bármilyen jól fel van építve, bármennyire is jók a reflektorok, csak léteznek úgynevezett oldalszirmok, vagy oldal és hátsó felharmonikus kisugárzások. Ezt az első ábrán megpróbáltam szemléltetni, persze csak erősen sematikusan. Ez azért kell, hogy megértsd az első gondolatomat.
A két indikátorképet a Velencei tó környéki domborzatra próbáltam sematikusan felépíteni, mert arról a területről találtam hirtelen szemléletes képet. Mindkét síkú metszetet megpróbáltam ábrázolni, először nézzük meg a helyszöget. Láthatod a nyaláb által lefedett terepmetszetet, benne pedig hozzávetőlegesen a metszősík által kimetszett domborzatot. Ezt a terepmetszetet kiterítettem, és ahogy megyünk lefelé az antennával, úgy ábrázoltam a következő képeket. Az indikátor nulla távolságához közel olyan világos foltot látsz, amit a terep metszete nem indokolna, hát ezért kellett az a sugárnyaláb kialakulás, ugyanis a kis távolságokon fellépő intenzív állócélok az oldalszirmok miatt látszanak.
Az oldalszög indikátor képét is hasonlóan kell elképzelni, nevezetesen van egy az antenna állásszögének megfelelő metszősík, és amit az a sík kihasít a hegyekből, az látszik az indikátoron. Ahogy megyünk lefelé az antennával, úgy növekszik a metszősík által kimetszett terület. Ezt már nem rajzoltam le, ez leginkább egy topográfiai térképről rajzolható le, azon jól látszanak a magassági szintvonalak, legpontosabban azok alapján lehet az indikátor képet lerajzolni. Ehhez még képzeld hozzá a föld görbületét, aminek hatására az egyenes vonalú sugárnyaláb a nagyobb távolságon lévő állócélokat már nem éri el, tehát annak hatására a távolabbi állócélok mérete csökken. Persze mennyivel egyszerűbb lenne bekapcsolni a berendezést és antennára kapcsolni. Ha most ez elszáll, engem a guta üt meg.
Ddigitális dombortérképem van elég jó az egész földről (75m -enként egy magasságpont :), csak nemtudom elképzelni (leprogramozni) hogy kellene kinéznie.
Elég lenne csak egy skicc is a két indikátorról...
Éppen be tudnám rajzolni, de van egy egyszerűbb javaslatom. Képzelj Magad elé egy dombortérképet és csinálj rajta két metszetet. Egy függőleges sík metén nézd meg a metszetet és az ε (helyszög indikátor) képe. Annyival persze bonyolultabb a dolog, hogy a metszősík még az antenna állásától is függött, vagyis minél ki9sebb szögön állt az antenna, annál alacsonyabban volt a metszősík.
A β (oldalszög) indikátor képe egyszerűbb, mert ott egy függőleges síkra merőleges sík földfelszín felé közelítésekor szinte a hegyeket láthatod metszetben. És minél alacsonyabb az antenna szöge, annál nagyobb a metszetek területe.
Így, hogy még sose láttál ilyent, elég nehéz elképzelni, de megpróbálok egy valós dombortérkép alapján néhány indikátorképet megrajzolni.
Valóban majdnem valós idejű volt. Csak annyi volt a csúszás, amit az elektromos jel az Akármifalván lévő Rt. század PORI berendezése és a Valamifalván lévő rakétaosztály Vektor berendezése között mozgott. Ugye megközelítőleg fénysebességgel utazott, így sok hiba nem volt. Az elektronikus oda - visszaalakítás miatt persze volt egy kis csúszás, de sokat nem nyomott a latban. Az biztos, a célmegjelölés tisztázása után csak nagyon minimális kutatást kellett csinálni, és már ott is volt a cél.
Egy cél lehetett több repülőgép is. Az minősült egy célnak, ami a felderítő lokátoron egy kötegnek látszott, azonosak voltak a mozgásparaméterei, és feltehetően a feladata is. A célcsoport volt a már lokátoron elkülönült, de azonos mozgásparaméterekkel rendelkező, azonos feladatú célok összessége.
Egyébként amit a felderítő lokátorok egy célként értékeltek, azt a Volhov (a Nyeva meg pláne) általában már külön célnak értékelte. Ahhoz, hogy a Volhov indikátoron is egy cél legyen több gép, ahhoz egy dísszemlés formációban kellett repülni. Az meg ugye hülyeség lett volna, hiszen egy rakétával alájuk lehetett volna durrantani.
Az OLP, majd 1. Hlé. Hds. majd LRP HÁP (Szikla) rendeltetése békében a teljes magyar légtér irányítása volt, és ebbe beletartozott mindenféle repülő eszköz, mindenféle légvédelmi eszköz, még a csapatlégvédelem is, annak ellenére, hogy más haderőhöz tartoztak abban az időben. A "Szikla" figyelemmel kísérte a polgári légiforgalmat is, és bár nem szólt bele, de mindenről tudtak. Egyébként ott voltak egymás mellett. Tudomásom szerint most az egész objektum a polgári légiirányításé.
A hajdanán kialakult véleményem egyébként az volt, hogy valós irányítást nem is végzett, csak a magas beosztású embereknek csináltak egy külön vezetési szintet. Ahol már valóban irányítottak, az a Veszprémi "Szikla" volt.
A Volhov egy célcsatornás volt három rakétacsatornával. A Nyeva egy célcsatornájára két rakétacsatorna jutott. Tehát ez egy - egy. A Vega minálunk két tűzcsatornás volt, de erre nem lehetett azt mondani, hogy két célcsatorna, mert ahány cél a sugárnyalábjába belefért, arra mindegyikre önállóan tudott tevékenykedni. Tehát ez is egy - egy. Tehát a Szenyezs hetvenakárhány ilyent tudott irányítani, plusz hat önálló vadászköteléket is.
A Szenyezs-M1E változatról azt írja az orosz hogy 120 céllal foglakozik 17 párhuzamos csatornával, 77 tűzcsatornával és 6 vadászrávezető csatornával. A két utolsót érteni vélem csak az nem világos hogy ezek a csatornák a a rakétaosztályok és repülőkötelékek irányítását végezte vagy egyenként foglalkozott a rakétákkal és a vadászokkal? A párhuzamos csatorna egyáltalán nem világos.
De jó és ezt mi mind kidobtuk... Egyébként akkor így megközelítettük a valós idejű vezetést vagy azért ennél nagyobb volt a csúszás?
A másik kérdésem az lenne hogy a célcsoport a berepülő köteléket jelenti mérettől függetlenül vagy több egy irányból érkező köteléket?
Ha dolgoztál rövid ideig a Sziklában akkor talán tudsz arról is mesélni valamit hogy mekkora szervezetet és milyen munkát kell ezen a vezetői szinten elképzelni?
Alul az új linkhez írd be amit be akarsz szúrni aztán felvesz gomb és várd meg amíg megjelenik a szövegben. ha ehhez nincs türelmed, írd be magad a szövegbe és átváltozik hiperhivatkozássá.
..ajánlom ezt az oldalt mindazoknak, akik kíváncsiak arra, mivé "fejlődött" a légvédelmünk, a rádiótechnikánk az elmúlt évtizedekben, s hol tart most a "töretlen felívelés"..
Érden a 11. dandár vezetési pontján Vektor-2 VME automatizált vezetési rendszer volt 1980 - 81-től. Sárbogárd Szarvaspusztán Szenyezs-VME automatizált vezetési rendszer szolgálta ki a 104. ezred vezetési pontját. Tulajdonképpen mindkét eszköz hasonló rendeltetésű, nagyjából hasonló teljesítményű eszköz volt. Azt most ne várja el tőlem senki, hogy pontosan fel tudjam sorolni, hogy melyik eszköz hány célcsoportban hány cél ellen hány kis és közepes, hány nagyhatótávolságú komplexumot, illetve hány saját vadász köteléket tudott kiszolgálni. Az biztos, hogy a Szenyezs a maga fiatalabb mivoltában kissé jobb paraméterekkel rendelkezett.
Mindkét eszköz alkalmas volt arra, hogy lényegében emberi beavatkozás nélkül vezetni tudja az alárendelt légvédelmi alegységeket, azokat úgy irányította, hogy mindig a céloknak legjobban megfelelő alegységeket jelölte ki tevékenységre. Ám érdekes, egyik sem foglalkozott a rakéta fogyással. Úgy tűnik, az oroszt ez nem nagyon nérdekelte.
Rubezs-ME eszközről nem hallottam. Lehet, hogy a csapatlégvédelem valamilyen vezetési eszköze volt, az biztos, a honi légvédelemnél az én ismereteim szerint ilyen nem volt.
Pályám kezdetén egy rövid ideig (szerencsére csak két hónap) dolgoztam a "Sziklában" ahol akkor ha jól emlékszem, Almaz-1 vezetési eszköz volt. Őszintén megmondom, bennem azóta csak az maradt meg, hogy az egy speciális vetítőgép, amivel a tervtáblát, és a tervtábla mögött rajzolgató felírókat lehetett helyettesíteni. Nem vitatom, hogy esetleg mást is tudott, de bennem csak ez maradt meg majdnem harminc év távlatából.
Automatizált vezetési eszközökről én csak annyit tudtam - tudok, amennyit volt módom megismerni. Az RT. alakulatoknál volt a PORI rendszer, ami az ott poláris koordináták (oldalszög, távolság, magasság) szerint szereplő célinformációkat összegyüjtötte, Az adatokat átszámolta földrajzi (északi szélesség, keleti hosszúság, magasság) koordinátákra, majd ez az adatsor vándorolt a különféle szinteken elektronikus információk formájában. Mindegyik felhasználó a saját számára visszaalakította poláris koordinátának, és így dolgozták fel tovább, míg végül a rakéta osztálynál valós oldalszög - helyszög - távolság kombinációként jelentkezett, mindek hatására a tűzvezető lokátort a meghatározott cél irányba lehetett fordítani. És valóban működött a dolog, mert némi kis kutatás után az esetek többségében valóban megvolt a cél, míg a hagyományos vezetés esetén az első felderítés és a felhasználás között a céladat utazott 5 - 10 percet, a repülő meg 200 kilométert.
Zárójelben megjegyzem hogy jobb helyeken az ilyen felszerelést a szállító helikopterekre is felpakolják és itt nem csak az MH-60, MH-47 vagy az angol Chinookra gondolok. Az orosz ugyanis a Mi-8AMTS és Mi-17 újabb felfegyverzett változataira szintén kínálja az Iszpankát. Ennek állítólag van egy alternatívája amit SzOEP-V1A Lipa néven említenek. Hogy az utóbbi eszköz újabb fejlesztés-e vagy az Iszpanka váltotta le, arról fogalmam sincs.
