Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2021.01.07 -3 0 2100

A felvilágosodás előtt úgy képzelték, hogy az ókori bölcsek mindent tudnak. (Vagy amit nem, azt nem is érdemes tudni.) Aztán rádöbbentek, hogy még mennyi mindent nem tudnak. És az új ismereteket nem az ókori bölcsek szövegeiből kell kihámozni. A természet törvényeit a természet megfigyeléséből kell leszűrni.

A tudomány azonban letért erről az útról, amikor matematikai modelleket kezdett kidolgozni.

Előzmény: szabiku_ (2098)
jogértelmező Creative Commons License 2021.01.07 -3 0 2099

Fizikustól olvastam, hogy a fizika belegabalyodott a saját dzsungelébe.

szabiku_ Creative Commons License 2021.01.07 0 0 2098
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.07 0 0 2097

Nem. Az matematikailag forog csak, nem fizikailag.

 

Wieso?

 

A mező kinetikus energiájából kanonikus momentumot (πi) lehet számolni, akkor pedig van valamiféle (?kanonikus?) tehetetlensége is.

 

μi = (∂T/∂q.i)/q.i

Előzmény: szabiku_ (2070)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.07 0 0 2096

Az a baj, hogy az elektron számára a potenciál elektromos. És ha változik, akkor örvényes mágneses mező is keletkezik (ami már nem konzervatív). Persze ha jól emlékszem, akkor az elektromágneses hullámok esetén B=E/c2 (cgs).

Érdekes kísérlet az lenne, ha nagyfrekvencián meghintáztatnánk az elektront.

Előzmény: Törölt nick (2094)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.07 -1 0 2095
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.06 0 0 2094

Kész:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157010929&t=9241936

Rekonstruáltam a differenciálegyenlet alapján az időfüggő energia operátort. Lehet kalapozni...

Előzmény: szabiku_ (2093)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.06 -2 0 2093

hagyd abba ezt a borzalmat, mert semmi értelme. Totál kiégeti az agyad.

 

Még a klasszikus Hamilton-Lagrange formalizmus se használja az időfüggést a Lagrange- illetve Hamilton-függvényben. Az olyan benne, mint egy vakbél. Teljesen haszontalan. A rendszer zárt.

 

A kvantumelmélet pedig alapvetően a zárt Hamilton-formalizmussal szinkronizált. Az állapotok közti átmenetek mechanizmusa pluszba van adaptálva bele. Hasonló némileg, mint a gravitáció. Az alapvető specRel nem tudja, de a téridő szerkezetét alkalmasan megváltoztatva az áltRellel már igen. A kvantumelméletben a(z időfüggő) perturbáció (azaz a megfelelő nemátlós elemek a Hamilton-operátor mátrixában) csinál áthajlást a stacionárius állapotok között, és ezzel tudja leírni az állapotváltozást. A QED is erre épül.

Előzmény: Törölt nick (2092)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.06 0 0 2092

Van egy kandidátus az időfüggő potenciálra:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157007873&t=9241936

Még ellenőriznem kell...

Előzmény: szabiku_ (2089)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.05 0 0 2091

<Ψ|

   O

 

:D

Előzmény: szabiku_ (2087)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.05 0 0 2090

de egy bizonyos szint felett az olvasóról feltételezni szokás, hogy nem gyengeelméjű, és el tudja dönteni hogy mit jelent az adott kontextusban.

 

Használtsz esetleg Tex képletszerkesztőt?

Zárójelezés nélkül a művelet kizárólag a rákövetkező szimbólumra vonatkozik.

 

(Sajnos még így is vannak többértelműségek, például a hatványkitevő és a felső index. Ezért bátorkodtam javasolni, hogy az alsó-felső index ne mögötte, hanem előtte legyen.)

Előzmény: G.Á 0123 (2077)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.04 0 0 2089

Kommutatív szorzásnál mindegy, hogy a tagban az integráljel után (előtte nem) hol szerepel az integrálelem (ami ugye tényező).

Előzmény: Törölt nick (2088)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.04 0 1 2088

Nekem úgy tanították, hogy az integráljel van elől, és a végén van az összegzés.

∫ f(x) dx

Számomra ez egyfajta keret, vagy implicit zárójelezés. Összegzendő ettől-eddig. Mármint a képlet, folyóméterben.

( f(x) ) dx

Viszont a fejlett vadnyugaton a differenciális összegzés "operátorát" gyakran előre írják, közvetlenül az integráljel után. Habár nem mindig.

∫ dx f(x)

 

 

Jobbra hat az operátor. Nem balra.

 

Legtisztább lenne ezt is zárójelezni, mint a függvények esetében a programozók. A végén kötelező pontosvesszővel.

y = sin(x);

z = p(Ψ);

A matematika és a fizika nem egzakt tudomány - a jelölések szempontjából. Hebehurgya.

Ha egy programozó ilyen trehány módon írná le, cifra hibaüzenetet káromkodna a számítógép.

Előzmény: szabiku_ (2087)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.03 0 0 2087

 <ΨO†| 

 <ΨO

 <Ψ|O 

 

<OΨ|

<OΨ|

O<Ψ|

 

Jobbra hat az operátor. Nem balra.

Előzmény: Törölt nick (2085)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.03 0 0 2086

dr GA vs. r Szabiku :D

Előzmény: szabiku_ (2083)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.03 0 0 2085

Tőr†

 

csak nem volt kedvem kikeresni tegnap.

 

Ha nem önadjungált:

O†|Ψ> =/= <Ψ|OΨ>

 

Önadjungált operátornál

<Ψ|O|Ψ>

mert mindegy, hogy az operátor a mögötte lévőre hat, vagy az előtte lévőre hat.

Egyébként meg az a definíciója, hogy ugyanaz legyen az eredmény.

 

 

Fussunk neki megint.

Ezt ismerjük:

O|Ψ>

de ezt is merjük:

<Ψ|O

Viszont az a kérdés, hogy ezt hogyan kell kiszámolni.

Hát úgy, hogy adjungáljuk az operátort, és azzal hatunk rá

O†<Ψ|

Tudom, syntax error, system halted.

Összezavarodtam.

Előzmény: szabiku_ (2082)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.02 0 0 2084

>És ilyenkor mi van L2-ben az integrállal?

 

#Skalárszorzatnál az operátort át lehet hárítani az egyik tényezőről a másikra. konjugálás+transzponálás=adjungálás átalakítással megy át.

Előzmény: Törölt nick (2081)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.02 0 0 2083

>Katt a képre, mert túl széles:

 

dotΨ az még elmegy a ∂Ψ/∂t helyett, mert ez még elég egyértelmű.

 

De  dotO  a  ∂O/∂t  helyett nem, mert itt totál mást jelent.

Előzmény: Törölt nick (2080)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.02 0 0 2082

O*|Ψ>

 

Ilyet nem írunk. Ez hibás szintaxis.

Előzmény: Törölt nick (2081)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.02 0 0 2081

 

 

Na?

Kórusban kellene üvölteni...

<Ψ|OΨ> =/= <ΨO*|Ψ>

https://youtu.be/Hh2ulwwhbfo?list=PL09142AAB4801E077&t=1691

Ha az operátor nem önadjungált.

 

Szóval ezt tisztáztuk.

És ilyenkor mi van L2-ben az integrállal?

(Ez lett volna az eredendő kérdésem.)

Előzmény: szabiku_ (2076)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.02 0 0 2080

Nézd csak, néha következetesen nem teszi oda a | vonalat:

 

 

Katt a képre, mert túl széles:

Előzmény: szabiku_ (2076)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.02 0 0 2079

O|a> = |Oa>

 

Hát éppen ezt magyarázta, hogy nem így van.

Elfelejtettem. Utána kell néznem.

Előzmény: szabiku_ (2076)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.02 -1 0 2078

Ez nem szint felettiséget, hanem szint alatti gyengeelméjűséget jelent, ha valaki (mint Klaus Kassner) dO/dt és ∂O/∂t kifejezésekre egyaránt dotO kifejezést használ egy egyenleten belül, ami pont arról szól, hogy ezek nem ugyanazok.

 

dO/dt = i[H,O]+∂O/∂t

 

és mivel  HH = H  ezért:

 

(dO/dt)H = i[H,OH] + (∂O/∂t)H

 

valamint:

 

dOH/dt = i[H,OH] + ∂OH/∂t

 

és mivel:

 

(∂O/∂t)H = ∂O/∂t = ∂OH/∂t

 

ezért:

 

(dO/dt)H = dOH/dt = i[H,OH] + ∂O/∂t

 

(a hivatalos kvantummechanika szerint)

 

Egyébként a kvantummechanikai időderiválást a mátrixmechanika formalizmusában lehet tisztábban látni, csakúgy a Hamilton-féle kanonikus párhuzamosságot, és nem a Schrödinger-féle hullámmechanikában.

Előzmény: G.Á 0123 (2077)
G.Á 0123 Creative Commons License 2021.01.02 0 1 2077

Számos ország szakirodalmában elterjedt gyakorlat, hogy a differenciálás Newton-féle jelölése, ha ez biztosan nem okoz félreértést (tehát pl nem termodinamikában), jelölhet parciális és teljes deriválást is.

Ez nem szerencsés, de egy bizonyos szint felett az olvasóról feltételezni szokás, hogy nem gyengeelméjű, és el tudja dönteni hogy mit jelent az adott kontextusban.

Előzmény: szabiku_ (2071)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.01 0 0 2076

Az első hiányos szintaxis, azaz rossz. Ilyenek vannak:

 

|a>   ket-vektor

<b|   bra-vektor

<b,a>   bra(c)ket, ami a skalárszorzatuk.

 

O|a> = |Oa> = |c>

O<b| = <Ob| = <d|

Előzmény: Törölt nick (2075)
Törölt nick Creative Commons License 2021.01.01 0 0 2075

Valami rémlik Orosz előadásából.

Nem mindegy, hogy

O Ψ>

vagy pedig

O|Ψ>

 

Szóval valamit magyarázott, hogy a függőleges vonalat nem mindig lehet kitenni közé, de most nem ugrik be.

Pedig úgy rémlik, hogy akkor még értettem.

 

Na de, habár, merugye...

hogy is van ez az L2 térben az integrálokkal?

Előzmény: szabiku_ (2070)
szabiku_ Creative Commons License 2021.01.01 -1 0 2074

Ebben a könyvben nagyon fontos publikációk vannak a kvantumelmélet megalkotóitól:

 

https://www.antikvarium.hu/konyv/janossy-lajos-kvantummechanika-14737-0

 

Klaus Kassner a hülyeségével együtt pedig egy nagy kókler. Ez az igazság.

Előzmény: szabiku_ (2071)
őszszakál Creative Commons License 2020.12.31 0 0 2073

Sajnos ez a beszólásod nem ér egy kalap sz..t sem.

Előzmény: JimmyQ (2072)
JimmyQ Creative Commons License 2020.12.31 -1 1 2072
Előzmény: szabiku_ (2071)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.31 -2 0 2071

K.K nem tudja, hol kell d/dt szimbólumot használni, és hol ∂/∂t szimbólumot.

 

K.K doksi (24), (25), (30), (36) utolsó tagjai (is) mind rosszak.

Nem érti a kvantummechanikai időderiválást.

És (19)-ben is nem pontozott Ψ az, hanem inkább ∂Ψ/∂t

 

Ezeket a hibákat se látod, G.Á?

Előzmény: szabiku_ (2004)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!