Különösen az ókorral-középkorral foglalkozók számára elengedhetetlen fontosságú az egykori földrajzi viszonyok, a vizsgált történelmi eseményekkel egykorú természeti adottságok ismerete, de a közelmúlt történései szempontjából sem közömbös olykor, gondoljunk csak a Tisza szabályozását megelőző helyzetre...
Hogy tisztábban láss: A földi általánosságba két dolog nem illik belée, egyik a víz, a másik az ember.
Pontosabban: a víz, mert ellenkezőleg viselkedik, mint az összes többi földi elem, azaz hűtve tágul,melegítve összehúzódik, majd ezután tágul ismét, valamint
az ember, mert nem tud megélni az általal belakott helyen segédeszköz nélkül (ruha kell neki, fűtenie kell, kuckó kell neki - az esőtől megfázik és elpusztul, stb.)
"Európa benépesülésének csak az egyik útvonala vezet a Km-en keresztül. A másik alternativa a Gibraltári szoros, a harmadik meg a tengerpart Görögország-Dalmácia"
A régészek nem tudnak ilyen "bűvös csomópontokról".
Így Ibériába főleg tengeri úton, nem pedig Afrikán át jutottak el a neolitikumtól kezdve. Az etruszkok pedig érinthették ugyan Dalmáciát vagy a mai albán partokat, de nincs bizonyítva, hogy etnogenezisük mindegyik résztvevője ezen az úton haladt volna. Nem említetted a kaukázusi átjárókat se, melyeket a név serint ismert népek közül a kimmerek, pontuszi szkíták és a szarmata médek is használtak. Az Ural vonalán történő vonulás lehetőségéről sem tettél említést (Európa a mi fogalmaink szerint ugyanis ott végződik, délkeleten pedig a Kaukázusnál, így a szkíták és a szarmaták a Kr. e. VII-VI. századtól már kőkeményen európai népeknek számítottak).
A KM volt a legkevésbbé huzatos. Csak rá kell nézni a kárpátkörkaréjra fentről. Amennyiben a meteorológia is idetatozik, (földrajz) akkor van még egy két ötletem, hogyan is működhettek itt a dolgok a legvadabb jégkorszak idején. Mert nem véletlen az sem, hogy a KM belseje nem jegesedett el. Igaz átment fagyos jéghideg tundrába.
Európa benépesülésének csak az egyik útvonala vezet a Km-en keresztül. A másik alternativa a Gibraltári szoros, a harmadik meg a tengerpart Görögország-Dalmácia.
A Km akkoriban elég huzatos helynek számíthatott (jégkor), kellemesebb lehetett a délebbre huzódó útvonal.
Hagyd már ezt a kötöcködésese ótckodást!! Nem tudok írni. Előadni valamennyire és próbálom jelekbe önteni, de nyilván nem sikerül. Szar farizeus vagyok.
Tehát, Tény az hogy onnan jött a mai európai ember? Akik ott maradtak, megmaradtak törzsi szinten gyakorlatilag ősközösségi technikai és technológiai szinten. Mi történt Eurázsiában? Én csak az evolucionistákat segítem....
Na most én arról beszéltem, hogy a négyévszakos hely a tél miatt valamit igényel az embertől. Mókus effektus. Gyűjt és tárol. Vagy tarol, aztán tárol. Miért? Hogy életben maradjon, viszonylag nagy létszámban is. Ha lemegyek délre a természet lágy melegebb égövére, akkor nincs ilyen alkalmazkodási kényszer. Mesztelen vagyok. Nem készítek ruhát sem és nem szégyellem a mesztelenségemet. (Eszedbe ne jusson a Biblia!! De! ;-))
Ha a természet egyenletes és csak kicsit változó feltételeket biztosít, akkor mi a ??????? alkalmazkodjak? Így jártak az állítólagos onnan jöttünk afrikai HSS (????!!!!!) elődök???
Pedig.... szeretném ha együtt továbbgondolnánk ezt a dolgot.
Pedig.... szeretném ha együtt továbbgondolnánk ezt a dolgot.
Bocsánat, slendrián voltam: arra gondoltam, itten, amiről beszélünk, az időben nem annyira lábjárás, mint lápjárás kellett dívjon, meg a folyókeresztezéseken is csak-csak..., itt-ott... Nomeg ez nem egy cserkészcsapat ez esetben, füttybe,nyakkendőbe, kulacsba meg uzsonnástáskába öltözve.
A Kaspi-kapu érdekesebben mutat, ha ezekre gondolunk.
A sztyeppe övezet az északi féltekén ugyanaz valahol, mint a szavanna délen. A nagy különbség az, hogy a szárazföldek szélességi kiterjedésének eltérése miatt (északon kicsit nagyon szélesebb a szárazföld) az egyik a déli terület kétévszakos (száraz - esős ez nyilván a hűvösebb)) a másik a temperáló óceán vízhőtömeg nagy távolsága miatt autómatice 4 (tél-tavasz-nyár-ősz). Szélsőséges szárazföldi. És bizony ennek az itt élők civillicációs fejlődésére is komoly hatása volt.
Ha a természet egyenletes és csak kicsit változó feltételeket biztosít, akkor mi a fasznak alkalmazkodjak? Így jártak az állítólagos onnan jöttünk afrikai HSS (????!!!!!) elődök???
Pedig.... szeretném ha együtt továbbgondolnánk ezt a dolgot.
"az eurázsiai sztyeppe az Ural déli részén Orenburg tartománynál nem terjed tovább észak felé"
Itt szemlélteti a térkép: áthaladni igazán csak a középzölddel jelölt részeken lehetett lovas csapatoknak, vagyis itt volt igazán optimális, bár éppen az azzal közvetlenül határos átmeneti zónák (rózsaszínnel és sötétzölddel) sem lehette járhatatlanok számukra. Északra lila színnel az erdős sztyepp, sötétebb barnával egy dombokkal és völgyekkel szabdalt rész, egészen világos barnával pedig a csapadéktalan, sivatagos vidékek.
Ez a térképrészlet sajnos csak Oroszország vonatkozásában tünteti fel az éghajlati zónákat, de jól látható rajta a Kaszpi-tavat északnyugat-észak-északkelet felől körülölelő, kifejezetten sivatagi, majd félsivatagi sáv, amely kelet felé fokozatosan szélesedik (csak azt már nem mutatja a térkép). Az ábrázolás Szamaránál vonja meg a sztyepp északi határát.
Életkép a sivatagos-félsivatagos területektől övezett Mugodzsár hegységből: nyírfaligetecske lehel némi életet a kopár terep egyhangúságába (1 híján száz évvel későbbi felvétel, mint Prokugyin-Gorszkij előbbi képe :) )
Nem kapcsolódik szorosan az előbbi témához, de Prokugyin-Gorszkijtól megint találtam egy kitűnő fotót, ezúttal 1910-ből Baskírföldről, egy ottani vasbánya munkásairól (ha jól értem, Bakalü falu, Ufától 173 km-re)
Mugodzhar Hills (Mugojar, Russian: Мугоджары, Мугоджарский хребет, Kazakh: Mughalzhar, Mugalzhar) is a series of mountain ranges in Northwestern Kazakhstan 275 miles (440 km) long. Latitude (DMS): 48° 38' 38 N Longitude (DMS): 58° 32' 47 E. They are considered to be a continuation of Ural Mountains and connected with Southern Ural by Guberlinskiy hillocks (Губерлинские горы). They form the divide between the Caspian Sea and Aral Sea basins.
The Mughodzhary proper are of length about 200 km with width up to 30 km. They start at the Or River (река Орь) as a narrow range that further splits in two: Eastern Mugodzhary and Western Mugodzhary. The highest place (657 metres) is at Eastern Mygodzhars, Mount Boktybay (Boqtybay, Боктыбай). Major rivers that run from Mughodzhary are Or River, Emba River and Irgiz River.
In a wider sense, Mughodzhary also include a number of other highlands and hillocks, in particular, Ural-Tobolsk Plateau, and the Northern Mughodzhary, which actually connect with Guberlinskiy hillocks.
Nézd, ha csak 10 kilométerekkel dobálózunk, már akkor is akadhat, én ezt nem vontam kétségbe. Az egésznek annyi a haszna, hogy kiderült: nem olyan egyszerű az átjutás, mint ahogyan azt a legtöbben képzelik.
The Southern Urals, extends some 340 miles to the westward bend of the Ural River and consists of several parallel ridges rising to 3,900 feet and culminating in Mount Yamantau, 5,380 feet; the section terminates in the wide uplands (less than 2,000 feet) of the Mughalzhar Hills. In the Mughalzhar Hills and the Southern Urals there are summer winds of hot, dry air from Central Asia. The Urals ... south is the steppe, culminating in semidesert around the Mughalzhar Hills.
"persze az is, honnan indult el egy-egy népcsoport. Mongóliából nézve lehet, hogy az Ural déli hegyein át vezető út nem jelentett akkora kerülőt. Az Aral vagy akár Taskent vidékéről nézve pl. más a helyzet."
Nagyjából így képzelem én is.
Az Araltól én már az északi utat részesíteném előnyben, de ez itt lényegtelen.
Ide helyezem a bennünket legjobban érdeklő részt
Ez a térképrészlet sajnos csak Oroszország vonatkozásában tünteti fel az éghajlati zónákat, de jól látható rajta a Kaszpi-tavat északnyugat-észak-északkelet felől körülölelő, kifejezetten sivatagi, majd félsivatagi sáv, amely kelet felé fokozatosan szélesedik (csak azt már nem mutatja a térkép). Az ábrázolás Szamaránál vonja meg a sztyepp északi határát.
Délről-délkeletről a Mugodzsár és az Ural felé közeledve... Errefelé haladtak el a XIV. században Ibn Battútáék.
Sziklakarc ugyanonnan. A ló mellett elkelt a teve is...
Életkép a sivatagos-félsivatagos területektől övezett Mugodzsár hegységből: nyírfaligetecske lehel némi életet a kopár terep egyhangúságába (1 híján száz évvel későbbi felvétel, mint Prokugyin-Gorszkij előbbi képe :) )
Nem kapcsolódik szorosan az előbbi témához, de Prokugyin-Gorszkijtól megint találtam egy kitűnő 
The Southern Urals, extends some 340 miles to the westward bend of the Ural River and consists of several parallel ridges rising to 3,900 feet and culminating in Mount Yamantau, 5,380 feet; the section terminates in the wide uplands (less than 2,000 feet) of the Mughalzhar Hills. In the Mughalzhar Hills and the Southern Urals there are summer winds of hot, dry air from Central Asia. The Urals ... south is the steppe, culminating in semidesert around the Mughalzhar Hills.
