Az örökké fiatal egyház titka c. vitatopic faliújsággá történt nyilvánítása miatt itt lehet tovább folytatni a politikával fűszerezett vallásról, egyházról, hitéletről szóló vitákat. Egyházi rendezvények reklámozása szigorúan tilos!
A HH-és a HHH-s nem feltétlenül hülye, idióta, lumpen ...
Kétségtelen, hogy a legegyszerűbb elvinni a gyereket az első útbaeső oskolába és ezzel le van a sora - de sokan vannak, akik nem is reszkíroznak: kistelepülésen köztudomású, kik járnak egyes iskolafajtákba.
Az én gyerekem járt (2 évig) egyháziba. Volt felvételi és elég sok személyes dologról is érdeklődtek, nem véletlenül. Az osztályban, ahova bekerült egyetlen hátrányos helyzetű sem volt. Az utolsó hat évet államiban végezte, az osztályban több problémás gyerek volt - pedig ez egy viszonylag nívós gimnázium. A bekerüléshez a hatodik évfolyam bizonyítványa kellett, illetve az elért eredmények alapján rangsoroltak. Felvételi nem volt.
Van rálátásom a szelektálásra is - a későbbiek folyamán lezajlókra is -, kb. az a tendencia, hogy a problémásaktól igykekeznek megszabadulni (még egyszer: nem állítom, hogy ez minden egyháziban így van, de a tapasztalataim szélesek: nem szeretik a problémás gyereket/szülőt. A cikk ennyiben igaz.)
Nem az ott dolgozók gonoszságával magyarázom: egyszerűen így kényelmesebb nekik, lehet hivatkozni a kiváló eredményekre...
Hát tippelgetni éppen tippelgethetek, bár igaz linket is adhatnék neked, de nem sok kedvem van kaparászni a netet a te kedvedért,. Elég nekem annyi, hogy évekig csináltam akár munkaidő beosztást árufeltöltőknek, eladóknak, stb. Volt épp elég rálátásom a dolgokra, úgyhogy pont emiatt mondom azt, hogy szerintem a kereskedelemben dolgozók cirka 80%-a dolgozik vasárnap. Tudod ez annyit tesz, hogy egy 40 órás dolgozó - mondjuk árufeltöltő - a törvényben meghatározott szabadnapok alapján heti 2 szabadnapot kell, hogy kapjon, ebből 1 napnak vasárnapra kell esnie, illetve legalább 1x két egymást követő napra kell essen a heti 2 szabadnapja. Következésképpen a 40 órás mindenképpen dolgozik nem egyszer vasárnap is. A vasárnapi pótlék pedig plusz 50%. Kivétel persze egy vezető, aki hivatalosan kötetlen munkaidőben dolgozik, és a gyakorlatban minden áldott hétvégén bent kell legyen, természetesen vasárnapi pótlék neki nuku. Az, hogy te ezekkel a dolgokkal nem vagy tisztában az téged minősít, és nem engem, hogy nem linkelek be minden szart neked. Ha érdekel járj utána, nem fogok a kedvedért lexikont játszani a linkelések kapcsán.
"Veled ellentétben én nem tudok olvasni a gondolataikban" A gondolatokban én sem, de a szavakat azokat megértem. Azt, hogy kivétel nélkül minden árufeltöltő akivel erről anno beszéltem - mert már 5-6-8 éve is volt erre igény részükről, vagy inkább vágy - kivétel nélkül támogatná a dolgot, tojnak a vasárnapi pótlékukra. Így van ez most is ha beszélek velük, meg a kereskedelem egyéb területein dolgozó ismerőseim akik beosztottak, mind-mind támogatják. Tehát én ezt hallom, ezt látom, ráadásul az ilyen irányú "mintavételem" igencsak széles körű, mert így vagy úgy, de mindig is a kereskedelemben dolgoztam. Érted, tapasztalat. Ezt tapasztaltam. Nem feltételezgetek, mint te.
Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag arra akarod ezt az egész témát kihegyezni, hogy egy általad nem sokra tartott politikus mekkora hülye.
A virágnyelven megfogalmazott pökhendi személyeskedéseidet meg befejezhetnéd, ugyanis nem attól leszel te faszagyerek ha csűröd csavarod a szavakat, hanem talán akkor ha utána jársz egy kicsit a dolgoknak pökhendi visszakérdezések helyett. Már ha egyáltalán érdekel a téma... ugyi...
Ja, és nyilván az egyház annyira hülye, hogy előtte ez az összefüggés rejtve marad, így mit van mit tenni, bele kell törődni abba, hogy a leginkább rászorulók a rászorultak segítését zászlaján hurcikálókhoz nem jutnak el. Széttárja a pispekúr az ő szentséges kacsóit, nem jönnek maguktól, nincs mit tenni.
Csak ugye bár érteném, hogy azt a csóringer dávodi megesett kislányt hogyan tudták mégiscsak megtalálni, és neki akarata ellenére is "segíteni".
Erről van szó, pszichésen is szükség van a fix napra. Akkor neked is:
18. § (1) A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.
Szóval én neked elhiszem, hogy szerinted szükség van, de a jogalkotáshoz ez nem elég, oda biza ezt illene alátámasztani a tudomány eredményeivel is. Nincs még eleged abból, hogy mindenféle vizionáriusok váltanak megfelé minket aszerint, hogy mit jósoltak csirkebélből vagy mit éreztek ki a reggeli első vizeletükből?
a munkaadóktól védeni kell a munkavállalót Ez most számomra kicsit úgy hangzik, mint amikor a cserkészek át akarják kísérni az úton az idős nénit. A jócselekedet vitathatatlan, a szándék tisztességes, azt meg, hogy a néni át akart-e menni egyáltalán, ne firtassuk. Fuck the details. :)
Egy épeszű társadalomban a munkavállaló eldönti, hogy akarja-e az adott kérdést illetően a védelmet, mint már háromszor is leírtam nekem azzal semmi bajom nem lenne, ha a munkavállalók kezdeményeznének ilyen védelmet, és nem rájuk hivatkozva egy olyan politikai formáció, amelyik ott kepeszt a parlamentben úgy, hogy a franc se szavazott rájuk.
Egyébként nem értem, ha a szoc.-ban bevált a szabad vasárnap, most az MSZP-nek miért probléma? Hol problémám nekem az, hogy az mszp-nek mi probléma és mi nem? :)
Jóval több az szvsz. Szerintem simán megvan a 80% is. Remélem annak a tudatában, hogy minden tiszteletem a tied elfogadod tőlem azt az óvatos opponálást, hogy szerintem az ilyesmit tudni kéne és nem megtippelni. De ha nem fogadod el tőlem, ám legyen, akkor inkább citálom a hatályos jogszabályt:
18. § (1) A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.
In: 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról
Havi bruttó 100.000 ft-os fizetést feltételezve, ez a "többletpénz" van vagy 1200-1300 ft. 6 sör. Mondom, én permanensen hajlok hétrét a te közgazdai tudásod és ismereteid előtt, de jobban örülnék, ha ezt a jogalkotási vágytól fűtött kdnp, vagy akárki vezetné elő, tudod, olyan prosztó, konzervatív módon, adatok, forrás, ahogyan azt szokás.
Egyébként... tudod a pénz nem minden, sokuknak nem ér ennyit meg az, hogy nincs egy fix pont az életükben. Veled ellentétben én nem tudok olvasni a gondolataikban, így azt sem tudom, hogy mi ér meg nekik mit, és veled ellentétben én úgy gondolnám, hogy adekvátabb módszer valakinek rákérdezni az attitűdjére, mint elfogadni azt, hogy a küldetéstudatos Semjén, vagy az orákulum Stingary azt jobban tudja.
"ezért nem keres neki iskolát, ahogy esik úgy puffan alapon felnő a gyerek, oszt jónapot." Így van, én is erre hajlok inkább, és nem arra, hogy elűznék a HHH gyermekeket, mert hiszen ha így lenne akkor egy HHH gyermek sem járna oda...
Kisváros --> kistelepülés... igen. Bocsi. Arra értettem, hogy pl. Dunakeszin én nem tudok egyházi iskoláról, pedig elvileg város. Mit tesz a HHH? Elviszi államiba a gyermeket, mint ahogy én is. Nomármost, a lényeg, hogy ha mondjuk az egyházi iskolák aránya 8% az összes iskolán belül, ráadásul területileg sem homogén a "lefedettség" akkor nyilván kevesebb HHH jár oda. Nem értem, hogy miért kell mondjuk egy egyházi iskola dolgozóinak/tanárainak "gonoszságával" magyarázni azt, hogy alacsony a HHH gyermekek száma az egyházi iskolákban...
Mivel van némi tapasztatalom ezügyben, engedtessék meg, hogy fenntartsam: az egyházi iskolák jelentős része előzetesen szűri a jelentkezőket, ezáltal igyekszik elkerülni a problémás gyerekeket. Legyen az magatartászavaros, szegény, vagy egyéb módon hátrányos. Ha pedig menet közben derül ki ilyesmi, igen sok esetben megszabdulnak tőlük rövid úton.
Szerintem az egyháziba is - kivéve, ha előzetesen gondoskodnak arról, hogy legyen megfelelő szűrés - és gondoskodnak.
A HHH-s gyereke igen jelentős hányada városokban él - persze, nem zárom ki, hogy falun is létező probléma ez.
Nem ismerem Derdák Tibort Annyira, hogy akár a hülyeségét, akár az okosságát meg tudjam ítélni. Hallottam már róla, kb. ennyi. Viszont biztosan több tapasztalattal bír, mint néhány íróasztal mellett ülő "szakember".
Tehát van néhány kivételes foglalkozás (orvos, rendőr, tűzoltó stb...), akire nem vonatkozik.
Ezek közfeladatot ellátó személyek.
Mivel nem pihenhetnek pont vasárnap, nyilván jogszabályban meghatározott "kárpótlásban" kell őket részesíteni (magasabb óradíj stb...), amennyiben ez nekik nem megfelelő, annyiban tényleg mondhatjuk azt, hogy ne válasszák ezeket a hivatásokat -- mert ezek HIVATÁSOK, vagyis akik ilyen szakmában dolgoznak -- vasárnap is -- hivatástudattal rendelkeznek, és tudomásul veszik, hogy a vasárnap nem mindig az övék.
A hivatás nem "csak" munkavégzés, aki elhivatott, az elhivatott vasárnap is, és ennek tudatában vállalja a munkáját.
(A kereskedelemi dolgozóktól nem hinném, hogy bárki is elhivatottságot vár el, max. udvarias kiszolgálást).
Aztán vannak még olyan munkahelyek, ahol folyamatos a műszak pl. Nincsenek tekintettel a vasár- és ünnepnapokra.
Ápolók, nővérek.
Karbantartók, ügyeletben (vízmű, villamos szolgaltatók).
Ha már: papok ...:-)
Sok olyan meló létezik, ami kivághatná a biztosítékot ezer okból.
Ezért gondolom, hogy nem nagyon lehet erővel szabályozni, meg máról holnapra.
Biztosan el kell majd jutni egyszer oda agyilag, hogy mire való a pláza, meg mikor, meg hogyan, illetve, hogy vasárnap ne dolgozzon, akinek nem muszáj - de jelen pillanatban ettől még elég messze vagyunk. És ezzel a tiltással nem is leszünk hozzá közelebb.
Kutatásról én sem olvastam, csupán általános tapasztalatom, hogy hét napból egy pihenőnapra szüksége van az embernek, különben többet fizet a vámon, mint amit nyert....magyarul tönkremegy a szervezete, az egészsége, szvsz ezt minden orvos alátámasztja.
Evidens. lehet egy ideig hajtani magad nonstop, de tönkremész bele.
Ez teljesen független a tízparancsolattól - megjegyzem, nem alaptalanul került bele egy nap pihenő, ezzel már akkoriban tisztában volt egy bizonyos törzs.
És az előbb leírtam, nem kell pont vasárnap, DE, a munkaadóktól védeni kell a munkavállalót, és ezt egy bizonyos nap jogszabályban meghatározásával lehet szvsz megtenni.
Felőlem lehet dobszerda, vagy szitaszita péntek, tökmindegy. (Bár az európai kultúra hagyományosan a vasárnapot nevezné meg).
A lényeg, a dolgozó ember tudatában legyen, hogy van egy bizonyos nap, ami BIZTOS az övé, amikor nem bacctatják, amikor pihenhet aktívan vagy inaktívan...
A HIVATÁSról meg leírtam az előbb.
CÉL : a lelki és testi egészség megőrzése, a munkavállalók munkaadókkal szembeni kiszolgáltatottságának megszüntetésével együtt.
Eszköz: jogszabály.
Egyébként nem értem, ha a szoc.-ban bevált a szabad vasárnap, most az MSZP-nek miért probléma?
"Ha a munkavállalók közül ez csak mintegy 15%-ot érint" Jóval több az szvsz. Szerintem simán megvan a 80% is.
"a vasárnapi többletpénzek miatt a kereskedelmi dolgozók nagyobbik hányada biza egyáltalán nem ellenezné a vasárnapi nyitvatartást." Havi bruttó 100.000 ft-os fizetést feltételezve, ez a "többletpénz" van vagy 1200-1300 ft. 6 sör.
Egyébként... tudod a pénz nem minden, sokuknak nem ér ennyit meg az, hogy nincs egy fix pont az életükben.
Figyeljünk arra, hogy ezt ne a fogyasztó, hanem a munkavállaló szempontjából vizsgáljuk, mert nem igazán vannak olyan jogok, amelyek egy fogyasztónak biztosítanák azt a lehetőséget, hogy ők bármikor, kedvükre fogyaszthassanak, ezzel szemben a munkavállalókat védő jogok már inkább elő-előfordulnak.
Lássuk be, ha a kereskedelemben dolgozók többsége nem akar vasárnap dolgozni, akkor ez egy lényeges és mérlegelendő szempont, egy valós probléma, aminek egyik megoldása lehet akár a vasárnapi kötelező zárvatartás is, de hát ehhez talán nem ártana előbb látni, hogy valójában mafaszt akarnak a kereskedelemben dolgozók? Ezt ma nem tudjuk. Mint ahogyan azt sem, hogy mennyien vannak a kereskedelemben dolgozók közül olyanok, akiket ez egyáltalán érint, tehát akik dolgoznak vasárnap is. Ha a munkavállalók közül ez csak mintegy 15%-ot érint, akkor a többi véleménye számomra afféle kibicelésnek tűnik, tehát újfent boldogítás folyik, és nem az, amit az érintettek szeretnének.
Én biza el tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet is, hogy a vasárnapi többletpénzek miatt a kereskedelmi dolgozók nagyobbik hányada biza egyáltalán nem ellenezné a vasárnapi nyitvatartást. Ha Semjén kibaszik velük, akkor picit valahol ők is a katolikusokat fogják utálni, de hát ez már nem az én bajom. :)
Mondom: én nem vásárolok hétvégén - még szombaton sem, igyekszünk pénteken lebonyolítani -, de el sem vitatnám senki jogát arra, ha ő (bármilyen okból) akkor akar. Annál is inkább, mert indoka bőven lehet sokaknak erre (előfordult nálunk is, hogy több okból sem voltunk fizikailag képesek megoldani a hétvégi bevásárlást pénteken. Elhiszem, hogy ezzel vannak így mások is. Akkor mi /akiket érint ilyen hétvégéken ne együnk-igyunk, stb.?)
Én ezt nem korlátoznám ilyen módon.
Akik a hétvégén - azért írom ezt, mert ez a hivatkozási alap a legtöbb esetben - eddig nem éltek (olyan) családi életet (amilyet Semjén elvár), azok ettől a korlátozástól sem fognak!
Aki azt hiszi, hogy ha bezár a tecsó, akkor a részeges Bubernyákné nem ott lóg délelőtt és veszi meg a napi betevőt, hanem helyette töltöttkáposztát főz és novellákat olvas a gyerekeivel, azt nagyon sajnálom, nincsen képben e témában, szerintem.
Ez annyiban árnyaltabb, hogy ha az ilyen igény szakszervezeti irányból jön, akkor azzal komolyan kell foglalkozni, mert vannak erős érvek mellette, zárójel nyit ellene is zárójel csuk, de az számomra nem kicsit vicceske, amit Harrach mondott, hogy minek itt megvárni a szakszervezeti aláírásgyűjtés végét, sőt, ha az eredménytelen is lenne, ők akkor is. Mert ők jobban tudják, hiszen nekik küldetésük van.
Esk, hogy veszek egy bótot, csak azért, hogy kiírhassam rá: "Isten nevében vasárnap zárva, relamációt kéretik a katolikus egyház képviselőjének címezni, Semjén Zsolt, Magyar Országgyűlés, félemelet, jobbra". :)
Én úgy hallottam, hogy a munkavállaló szakszervezet gyűjtenek aláírást a dolgozók körében. Ezzel szemben: "Ha a szakszervezet aláírásgyűjtése sikertelen lesz, a párt akkor is törvényben írná elő a vasárnapi zárva tartást.". Szóval addig oké, ha a szakszervezet a munkavállalókkal való konzultációja után előjön egy ilyen igénnyel, mert ez egy olyan munkavállalói óhaj, amelyik megérthető akceptálható, ezzel nekem vitám nincs is.
De mi van akkor, ha a munkavállalók mégsem óhajtják ezt annyira? Nem olvastad, hogy Harrach meg se akarja várni ennek az aláírásgyűjtésnek a végét, hanem ő már most, de azonnal boldogítani akar? Nem tartod te ezt egy kicsit visszásnak?
Felteszem az orvostudomány bebizonyította már, hogy egy héten egy nap pihenőidőre SZÜKSÉGE VAN az emberi szervezetnek, amit jogszabállyal a munkaadó kiiktatása nélkül lehet biztosítani. Nyilván igazad lehet, én nem olvastam sehol ilyen kutatásról, pláne olyanról nem, amelyik szerint az orvostudomány azt is megállapította, hogy az emberi szervezet pihenési igénye kizárólag csak a vasárnapi nemdolgozással abszolválható, se a kedd, se a csütörtök nem jó, a szombat pedig halálosan veszélyes.
És ez nem okozott gondot a szocializmus utolsó éveiben sem... A mobiltelefonálás vasárnapi tiltása sem okozott gondot a szocializmus utolsó éveiben, nem?
A fekete szegénység kapcsán viszont az egyházi aktivitás igencsak gyöngének nevezhető. Alsószentmártonban és Hodászon van két pap, akik ezt fontosnak tartják, de másutt ez nem igazán jellemző. Bármilyen meglepő, a magyar egyházaknak nincsenek olyan hagyományaik, mint amilyenek a délamerikaiakét jellemzik. Ha Magyarországon pénz kerül az egyházakhoz, ilyen indíttatású munkákba nem igazán vágnak bele. Ahhoz ugyanis – ha az elkötelezettség meg is lenne – képzettség is szükséges.
Derdák Tibornak sok mindenről van "tapasztalata" ezt tudjuk, kár, hogy összességében nagyobb hülye mint Semlyén. Node ami a lényeg. Egyrészt az egyházi iskola az nem állami. Egy állami iskolába csak simán be kell íratni a gyermeket és passz. Az egyházinak már utána kell járni, hogy hol van merre van, mik a feltételek, satöbbi. A harmadik dolog pedig az, hogy a HHH gyermek nagy része kistelepülésen, faluban él, ahol nincs is egyházi iskola. Szóval nem kicsit ferdítenek ezek a számok, ezt tudnia kéne annak az okostóni Derdáknak is.
Node, ami a legfontosabb. Az egyházi iskolák kapui ugyanúgy nyitva állnak bárkinek mint egy állami iskola kapui. Csak be kell menni a kapun annak akinek van erre igénye, vagy lehetősége.
Tehát van néhány kivételes foglalkozás (orvos, rendőr, tűzoltó stb...), akire nem vonatkozik.
Ezek közfeladatot ellátó személyek.
Mivel nem pihenhetnek pont vasárnap, nyilván jogszabályban meghatározott "kárpótlásban" kell őket részesíteni (magasabb óradíj stb...), amennyiben ez nekik nem megfelelő, annyiban tényleg mondhatjuk azt, hogy ne válasszák ezeket a hivatásokat -- mert ezek HIVATÁSOK, vagyis akik ilyen szakmában dolgoznak -- vasárnap is -- hivatástudattal rendelkeznek, és tudomásul veszik, hogy a vasárnap nem mindig az övék.
A hivatás nem "csak" munkavégzés, aki elhivatott, az elhivatott vasárnap is, és ennek tudatában vállalja a munkáját.
(A kereskedelemi dolgozóktól nem hinném, hogy bárki is elhivatottságot vár el, max. udvarias kiszolgálást).
És azért még vannak rajtuk kívül is olyanok, akiknek a munkájából adódóan ez sosem fog menni.
Joggal mondhatja akkor elég sok ember, hogy ha nekik kell - és mondjuk akár ők is alkothatnak egy olyan réteget, amelyik egyszerűen nem tud máskor bevásárolni, mint a hétvégén -, akkor másra meg miért legyenek tekintettel?
HH-sok és HHH-sok nemigen tanulnak egyházi iskolákban
Az interjúban Demján Sándor példának hozza fel az egyházakat a szegénység kezelésében, illetve az esélyegyenlőség növelésében. Valóban, bizonyos, hogy vannak olyan személyiségek, akik élen járnak e tekintetben, de a nagyvállalkozó általánosítása nem helytálló. Állításunk igazolásához segítségül hívtuk az oktatási minisztérium statisztikáit.
E szerint az általános iskolai tanulók mindössze 5,92 százalékát oktatják egyházi iskolákban. Az általános iskolások harmada szegény családból származik, szüleik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapnak. Az egyházi iskolákban viszont az összes HH-tanulónak (HH: hátrányos helyzetű) csupán 3,55 százaléka tanul.Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) pedig ennél is kevesebben járnak egyházi iskolákba: az egyházi tanulók mindössze 1,9 százaléka kerül ki a körükből.
Derdák Tibornak, a sajókazai Ámbédkár Gimnázium vezetőjének számos tapasztalata van arról, hogy az egyházak milyen mélységben foglalkoznak a szegénységgel.
– Nagyon változatos a kép – mondja –, vannak olyan területek, ahol sok segítővel találkoztam, a nagy- és a kisegyházak képviselőivel egyaránt. Kelet-Európában két jól megkülönböztethető szegénység figyelhető meg.
Az egyik az öregek szegénysége, amit nevezzünk talán fehérnek. Ezek az emberek kétségbeejtő helyzetben vannak, de általában van kihez fordulniuk.
A másik fajta, a nagycsaládosok, az etnikai kisebbségek szegénysége olyan embereket érint, akiknek nincs kihez fordulniuk. Hasonlatosak az amerikai fekete gettók világához, ezért talán nevezzük fekete szegénységnek.
Az egyházi aktivitás jellemzően az előbbit érinti, ami leginkább az öregek megsegítéséből áll, ami valóban nagyon fontos. A fekete szegénység kapcsán viszont az egyházi aktivitás igencsak gyöngének nevezhető. Alsószentmártonban és Hodászon van két pap, akik ezt fontosnak tartják, de másutt ez nem igazán jellemző. Bármilyen meglepő, a magyar egyházaknak nincsenek olyan hagyományaik, mint amilyenek a délamerikaiakét jellemzik. Ha Magyarországon pénz kerül az egyházakhoz, ilyen indíttatású munkákba nem igazán vágnak bele. Ahhoz ugyanis – ha az elkötelezettség meg is lenne – képzettség is szükséges.
