Mindenkiről van topic / kazárok,szkiták,vikingek,szarmaták stb... azt hiszem az avarok is megérdemelnek pár szót, ha másért nem a kengyel megismertetéséért, és a sok szép műtárgy
miatt...
Tehát egy távoli vulkán hatására nem volt éppen muszáj az egész lóállományt elveszíteni. Kiálltak azok a félvad nomád lovak pár szűk esztendőt, ha volt is köztük veszteség.
A gond az, hogy bár a Magyarország történetében Bóna ír a Krum kán vezette hadjáratról, erre konkrét írott adat sehol nincsen, csak jóval későbbi utalások vannak az egészre.
Attól még lovat tartottak és tartanak ott. Arra föl írtam, hogy akármilyen szélsőséges időjárás mellett nem is, de nagyon kemény helyen mégiscsak tartanak lovat az emberek. A jakut ló -60 fokot is kibir télen, pedig nem él vastagfalú istállóban...
Ez is egy ötlet, de nem hiszem, hogy annyi lovat veszítettek volna rövid idő alatt. Ma is tartanak lovat, több millió db-ot Mongóliában, Jakutiában, a mienknél rosszabb időjárás mellett is. Mármint annál, amit a vulkán okozhatott akkor pár esztendőre.Azaz télen -40-45 fok van, a pár hónap nyár meg igencsak hűvös...
David Keys Katasztrófa Vince Kiadó 2002 -ben ír az avarok és a türkök hatalmi cseréjéről, egy érdekes feltételezést, hogy az avarok erősen lótartásra koncentráltak és az indonéziai vulkán kitörést követő éghajlati rosszabodás miatti szárazabb hidegebb éghajlat miatt (elvesztették a lovaik nagy részét), az erdősebb sztyeppén élő északabbi türkök, akik vadásztak, kisebb mértékben de földműveltek, marhát is tartottak, ezért amikor az avarok lovaikat vesztették akkor vazallusból előléptek.
Inkább csak Avaria keleti felének a vége tehető 804-805-re, a Tisza egyik oldalán. Mindkét oldal felett a fia, Omurtag bolgár kán (814-831) terjesztette ki a befolyását. Erről egy márvány emlékmű is maradt görög felirattal, mely szerint a Kubiar nemzetségbeli "zera tarkan" rangú főembere a Tiszába fulladt a hadjárat közben.
Regino említésén túl ('a magyarok bekóborolták a pannonok ás avarok pusztaságait") csak a régészeti leletekre lehet támaszkodni. A Kárpátokon túl nincsenek ilyen esetleges támpontok, semmi nem igazolja, hogy oda valamikor nagy tömegű népesség költözött volna át.
Kérdés így szól, mi lett Krum által szétzúzott avarokkal. Oké a frank Pannoniából van írásos adat 871 ből, hogy adóztak, de, milyen sűrűségben maradtak Omurtag frank ellenes KM beli hadjárata után 830 után?
Kniezsa szerint száv, a nyugati határon néhány német, besenyő és többségében magyar nyelvből származó földrajzi nevek vannak a korai középkorból a KM ben. Ezt színezi a volt bolgár uralom területén lévő török nyelvből származó néhány földrajzi név (Krassó).
Érdekes formátumúra sikeredett ez a hozzászólás, itt a vége:
"Meggyõzõdésem szerint ez a kétszeres hiány (mindkét esetben: a Kárpátoktól Keletre és közvetlenül a honfoglalások után) nem magyarázható mással, mint hogy mind az ava rok, mind a honfoglaló magyarok jellegzetes régészeti kultúrája a Kárpát-medencében, mégpedig csak bizonyos idõ elteltével alakult ki."
"A magyar õstörténet régészeti kutatásában minden következtetés — bárminemû, elõzetes módszertani megalapozások és indoklások nélkül — arra a megkérdõjelezhetetlennek tûnõ felfogásra épül(t), hogy a régészeti kultúrák valójában népek, népcsoportok történetének a tükrözõdései, s így a folyamatosságuk ethnikai folyamatosságnak, a rokon vagy éppen azonos kulturális elemek elterjedése pedig népvándorlásnak, „ethnikai kapcsolatnak” tekinthetõ. Meg lehet tenni, hogy figyelmen kívül hagyjuk az õskor régészetében a kultúra terjedésével kapcsolatban bõ fél évszázada zajló hatalmas vitát, de az elõbbi téves volta azonnal élesen szembeötlik, ha a várhatólag legkönnyebben megragadható oldalt, a magyar honfoglalást közvetlenül megelõzõ idõszakot próbáljuk vizsgálat alá vetni."
"Mi sem természetesebb ugyanis azt várni, hogy a Kárpátoktól keletre, a közvetlenül a honfogalást megelõzõ régióban és korszakban föllelhet jük a magyarországi leletek közvet len elõzményeit, rokonait, csakhogy ehelyett a szó szoros értelmében is mindössze egy-két sír van, amelyet a honfoglalókkal egyáltalán viszonylag nagyobb eséllyel kapcsolatba hozhatunk. (...)"
Róna Tas András A honfoglaló magyar nép Balassi Kiadó 1996 104 oldalon van ábra az eddig magyarokhoz köthető leletekről a KM-től keletre. Nyilván más leletek is vannak, és eltelt több mint 10 év.
Matolcsi János Állattartás őseink korában Gondolat 1982 238 oldal Itt van egy összehasonlító táblázat a KM X századi és Etelköz erdős sztyepp és sztyepp területek állatcsontjaiból számolt állatszám megoszlásról. Számomra a meglepő, hogy Etelköz sztyeppei övezetében 15% sertés, erdős sztyeppén meg 26% sertés volt.
A rokon és más topicokban időnként meg szoktam kérdezni, hogy a Dontól nyugatra milyen régészeti emlékek vannak a IX századból Ukrajnában, a Moldvai Köztársaságban és Románia Moldvai részén? Sajnos se románul se ukránul nem beszélek?
Tehát ott hagytuk abba, hogy 804 Avária vége. A bolgárok nem szállják meg a KM déli részét, szövetségeseik a harcban a dél szláv timocsánok (Szerémség vidéke) és szintén szláv abodritek (Temesköz) telepednek ide be, akik el is szakadnak a bolgároktól és frank vazallusok lesznek. Omurtag bolgár uralkodó először diplomáciai úton próbál a frankoknál interveniálni, de Jámbor Lajos nem enged. Omurtág váratlanul megtámadja a frank vazallus szlávokat elfoglalja földjeiket és hajón még a Dráván is felhatol és pusztítja a frank Pannoniát 827 ben a harcok során amiben avarok abodrit szlávok frankok oriens szlávjai (frank vazallusok) harcolnak a bolgárok ellen pld a bolgár hadvezér Onegabon a Tiszába fullad. 832 ben Omurtag fia váratlanul a státuszquo alapján, Malamir a frankokkal békét köt (Szerémség, Temesköz, Dél Erdély (sóbányák) bolgár uralom alá kerül). És szerintem ekkor érkeznek a magyar törzsek a Dnyepertől nyugatra, a bolgárok le vannak kötve nyugaton a frankokkal. A frankok a menekült timocsánokat a mai Dunántúlra telepítik az avar maradékok közé, a harcok miatt kiürül a Dunától nyugatra kb 50 km-es sáv.
Omurtag harcai alatt alakul meg Etelköz és a harcok során a menekülő maradék avarok kelet felé is tudtak menni kiürítve a KM-et. Az itt maradt avarok elszlávosodtak, lsd Kniezsa Istvánt.
A Nagy Károly avar hadjárata döntetlen volt 791 és 794 között. (az avarok megvédték országukat), de polgár háború tört ki a kagán és a jugurrus között 795 ben és ennek a kagán és a jugurrus is áldozatúl esett. A frank háború fő terhét viselő Nyugat Aváriát irányító tudun (nem tudjuk, hogy a polgárháborúban kinek a pártján volt) hűbéres esküt tett Nagy Károlynak Aachenben meg is keresztelkedik. Dél szláv (szlovén vagy karantán?) hűbérese a tudunnak Wonomyr megnyitja 796 januárjában a dél nyugati határt Erik friauli herceg frang-langobárd seregének 795 novemberében és valószínűleg kalauzálásával a polgárháborúban meghalt kagán székhelyéig behatol és kirabolja azt. A kagán kincsei 796 áprilisában már Aachenben vannak. 796 ban Nagy Károly fiát Pippint a birodalmi sereggel Aváriába küldi, ott az újonnan választott kagán és felesége a katun átkell a Dunán és hódolatot tesz. Pippin avar előkelőket visz haza tuszként akiket Alcuin a frank kulturális újjászületés atyjának közbenjárására hazaengednek. 796 ban bizánci háttérrel a frank uralom ellen fellázad Grádo Istria és Észak Dalmácia (titkon a tudun is támogatja a felkelést, a hispániai arabok is támadják a frankokat és kitör a felkelés Szászországban is 797 ben. A rosszul kezelt (missziós püspök bajor katonai csapatokkal, ostoba adoztatási módszerek) tudun is csatlakozik a frank ellenes általános támadáshoz. Alcuin levele tanusítja, hogy a rosszul kezelt helyzet kergeti lázadásba a tudunt 799 ben. Az arabokkal, szászokkal megbírkozó karoling hatalom rázúdul a tudun Nyugat Avariájára, a nemesek jelentős részét és a tudunt kardélre hányják. De a megmaradt avarok 802 ben még újra Pannoniát még elszakítják a Frank birodalomtól a mai Ausztria területén létesült határgrófságok vereséget szenvednek az avaroktól egy Guntio nevű erőd közelében. És ekkor úgy tűnik Avária újra egyesülhet, de 803 ban bolgár és délszláv erők támadják meg Kelet Avariát, Nyugat Avaria békét köt a frankokkal, mivel élethalál harc kezdődik a bolgárokkal 804 ben döntő csatában az avarok vesztenek és aki teheti és életben maradt a vezető rétegből a kagán vezetésével a frankokhoz menekült és ezzel vége az önálló Aváriának.
Tehát a frankok megrogyasztották az avarokat, de a bolgárok Krum vezetésével szüntetik meg az avar államot.
Egy kis érdekesség térképek ( a szövegben írják, hogy az avarok hódoltatnak a Balti tengerig).
A fizika és a biológia eldöntötte már a kitalált történelem kérdést. Tehát C 14 datálás és a dendrokronológia kéz a kézben bizonyítja nem esett ki semmilyen 300 év.
SZVSZ a mindkét dolog egyszerre játszódhatódott le.
A Krum bolgár támadása éa a 830 körüli keleti frank bolgár harcok után egy részük a frank pannoniában maradt, egy része a morva, keleti frank bolgár senkiföldjén a szlávokkal keveredett és mégegyszer SZVSZ, a 830 tájékán a Dnyeperől nyugatra érkező eleinkhez csatlakozott. Így nem kettős honfoglalás, hanem avar menekültek csatlakoztak hozzánk a kabarok előtt (mire a kabarok hozzánk csatlakoztak, már részben el is magyarosodtak). És megint szigorúan SZVSZ így érthető az írott források két nyelvűsége, a turkok toposz a bizánci krónikákban, és hogy elsőként 862 ben megjelentünk a KM ben még csak szövetségesként, de voltak akik ismerték a KM et.
