Szerencsére egyre többen fogadnak örökbe sintértelepről, menhelyről kutyákat.
Talán szükség lenne kezdő kutyásoknak ezzel kapcsolatos tanácsokra és tapasztaltabbaknak sem árt tapasztalatcsere. Főként ha felnőtt kutyát vesznek örökbe, akik a ki tudja milyen rossz múltjuk miatt problémásabbak, mint az ismert és kiegyensúlyozott környezetből vásárolt kölyökkutyák.
Az biztos, ha lenne kertes házunk, nálunk is lenne "állatkert". :-) A fiam is olyan, ha elviszi az ebeket sétálni, mindig tartok tőle, hogy emelkedett létszámmal jön haza. Sajnos, hogy annyi segítségre szoruló kis állat van. Kellene már valami szigorú törvény, ami szabályozná a szaporítást és ténylegesen büntetné azokat, akik elhanyagolják az állatukat. De sajnos egyelőre inkább azokat büntetik, akik befogadnak állatot. Nem tudom, hallottál-e Svecz Éva esetéről. Sajnos, ma is aktuális a segítségkérése. Érdemes elolvasni az esetét: klikk ide
Szép kis jószág. Nagyon sajnálom, hogy rossz helyre került. Milyen gazdi az, aki nem örül az elveszett-megkerült állatkájának? Nagyon rendesek vagytok, hogy ennyit foglalkoztok a más jószágával is. Nekem egyszer azt mondta a szomszéd asszonyom, hogy írjam ki a kapura, hogy zoo és szedjek belépti díjat. Nálunk is belépést nyer minden kóbor jószág, legyen az kutya, macska vagy vadkacsa. A csincsillát a buszmegállóban találta a fiam, hosszú évek alatt megörököltük a szomszéd macskáját, a kolléganőm megunt papagáját, külföldre távozó ismeretlen teknősét, szökött hörcsögöt. Már mondtam a gyerekeknek, hogy se fókát, se jegesmedvét nem szeretnék látni a hűtőben.:)
Ma befogtunk egy kis önsétáltató fiatal ebecskét. Volt rajta fojtó, de se biléta, se chip. A fiam elvitte állatorvoshoz megnézetni, meg is vizsgálták. Jó állapotban van, de az egyik heréje nem szállt le, szerinte műteni kellene, mert elrákosodhat. Közben én a környékünkön érdeklődtem a kutyások között, hogy nem ismeri-e valaki. Az egyik kutyás meg tudta mondani, hogy melyik utcában, melyik háztömbben lakik. Mikor a fiam hazajött, elmentünk a háztömb kapuiba érdeklődni. Az egyiknél meg tudták mondani, hogy melyik házban lakik. Odamentünk, tényleg ott lakott. A gazdija egy alkoholista nő, nem is kereste. :-( Azt mondta, mivel földszinten laknak, ki szokta engedni a kutyust, a kaput biztos valaki nyitva hagyta, azért tudott kimenni. Nem is nagyon örült nekünk, a kutyus inkább csóvált. :-( Most szomorúak vagyunk, mert nagyon aranyos, kedves, rendkívül értelmes és jó szándékú kutyuska. Olyan jó lenne neki egy igazán jó, törődő gazdit találni -- mert félek, nem ez volt az első alkalom, hogy találkoztunk vele. Mi nem tudjuk megtartani, a két kutyus éppen elég a lakásban, az Önkormányzat sem enged többet, meg Picúr is szétkapná. Hát, majd meglátjuk. Egy kép azért maradt róla, ami az orvosi rendelőben készült:
A PET Állat- és Környezetvédelmi Egyesület és az annak keretein belül működő Rottweiler S.O.S. csoport 2009. szeptember 12-én, szombaton, 14 órai kezdettel Dunakeszin az alagi lóversenypálya területén (Verseny u.) jótékonysági vásárral egybekötött örökbe fogadói napot szervez, melyre szeretettel várjuk az állatokat szerető embereket.
A rendezvény célja Egyesületünk és munkásságunk megismertetése a lakossággal, védenceink örökbe adása szerető, gondoskodó családokhoz, valamint adományok gyűjtése további munkánkhoz, céljaink megvalósításához.
A rendezvényen gyerek és felnőtt programok is szerepet kapnak. Lesz ugrálóvár, rajzverseny és állattartási ismeret teszt értékes nyereményekkel, fotókiállítás, könyvbemutató, agility és dogdancing bemutatók, fellépnek táncosok és együttesek (többek között: az Akinda Hastánc csoport és a Piliscsabai Néptáncegyüttes), 18 órától pedig a Core-okozók, a Farsett és az Orthent együttesek rockkoncertjei várhatók.
A rendezvény meghívott vendégei a Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány és a Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány.
Ezen a napon 14 és 18 óra között rottweilerek, német juhászkutyák, szebbnél szebb keverék kutyusok és cicák várnak gazdára.
A belépés gyerekeknek ingyenes, felnőtteknek jelképes 500 Ft adomány az Egyesület részére, melyhez távozáskor ajándék jár.
A jótékonysági vásárra várjuk felajánlásaikat megunt, használt játékok, plüssök, CD-k, DVD-k, könyvek, egyéb használati tárgyak tekintetében.
Kérjük, ne dobja ki, adja nekünk, hogy életet menthessünk belőle!
Tárgyi adományok bejelenthetők a 06/70-458-0051 telefonszámon, vagy a petakegyesulet@gmail.com e-mail címen. Az átvételről egyeztetünk. Pénzbeli adományaikat a 14100196-62009149-01000006 bankszámlaszámon várjuk.
Amennyiben módja van rá, kérjük terjessze szóróanyagunkat, mely pdf formátumban letölthető: http://www.shp.hu/hpc/userfiles/petak/plakat_090912.pdf http://www.shp.hu/hpc/userfiles/petak/szorolap090912.pdf
A tavaszig tartó kellemes időt én is el tudnám viselni. A fa még nyugodtan száradhat, nem baj az, ha jövőre nem kell egy százast kiszorítani a tüzelőre. Kutyáknak és gazdinak szép napos délutánokat kívánok, sétáljatok nagyokat, ha jön a rossz idő, úgyis beszorultok a lakásba. Reméljük, még sokáig alhatnak a kutyusok paplanka nélkül. Az enyémek is még kint szundikálnak, ha jön a rössz idő, kapnak egy szőnyeget a teraszra. Ott nem éri őket se szél, se hó. Nagy hidegben persze Kormi bejöhet az előszobába, mert a rövidke ritkás szőre nem nagyon védi meg a hideg ellen. Linduska, aki a múltkori képen szerepelt, akkor érezte magát a legjobban, ha legalább 10 centis jégen hasalhatott. Vastag bundát hordott, de könnyű volt neki, az ősök közt kaukázusi juhász is volt. Hiányzik a kis drágám. Ő is sokáig velünk volt. 12 évig őrzött bennünket hűségesen.
Szegény tyúkok, megérdemlik, hogy végre jó is érje őket. Biztos szép tojásokkal hálálják meg. :-) A kecskék meg biztos hegyi kecskék, akár cirkuszban is szerepelhetnének. ;-)
Picur és Pajti megvannak, élvezik a nekik sokkal jobb időt. Hatalmas az étvágyuk, a mozgásigényükkel együtt. Imádják a sétákat, a játékok a ligetben, szóval "elsanyarognak" itt körülöttünk. Felőlem tavaszig lehetne ilyen az idő, aztán jöhetne megint a nyár...
Hát, ezeket az "üzemi" pipiket rendesen megdolgoztatják. Majd itt észhez térnek. Kapnak minden földi jót. Most már kajálnak mindentfélét, Pötyi a kakas megtanította őket arra, hogy amit kapnak az ehető. Van köztük egy csoda aranyos leányzó, amikor felé nyúlok rögtön leül és hagyja magát megsimizni. Egyébként szépen tojnak még, így kezdik ledolgozni a beszerzési költségeket. Ma megérkezett a tüzelőnk, délután fahordás volt a program. A kiskecskék a felrakott fa tetején ugráltak, olyan ügyesen szaladtak fel a felső sor tetejére, hogy csak néztem.
Ez igen, ez kimondott állatparadicsom! :-)))) Hagynak valamit télire is? ;-)
Letojt tyúkok? Szegények, biztos ki lettek zsigerelve, de majd egy kicsit helyrejönnek nálad.
Azt hiszem, ha ez az idő maradna, én egész évben el tudnám viselni. Nem kánikula, nem fagy, ez így pont jó lenne. Gondolom, az állatok is beleegyeznének. ;-)
Mind remekül vannak. A szomszédoktól talicskaszám kapjuk a finomságokat, úgy mint kukoricaszár, paprika és paradicsomszár, mindenféle kerti csoda, kivéve a dísznövényeket, azok ellen élénken tiltakozom. De jön répa, karalábé és káposztalevél, hát a fejősök úgy néznek, ki mintha mind viselős lenne. A kukoricaszárat ágdarálóval ledarálom, úgy eszik, mint aki egy hete nem kapott. Vettünk 20 letojt tyúkot a hétvégén. Szerencsétleneken alig van toll, a tarajuk majdnem fejér és a tökre úgy lestek, mintha szellemet látnának. Sebaj, hamar rendbejönnek. Szegénykéim még járni is alig tudnak. Eddigi életüket biztosan ketrecekben töltötték. Kutyukáimnak itt a kánaán, mert potyog a dió. Imádják. Ropogtatják is szorgalmasan. Csak azt tudnám, mit teszek karácsonykor a beiglibe? Ha marad pár szem a földön amit a kutya nem tud összeszedni, azt a kislányom töri szorgalmasan.
Végre, vége a kánikulának, remélem egy pár napig még szép idő lesz. Pajtinak az ilyen hűvösebb idő a remek, ilyenkor az országot bejárná, annyit sétálna szíve szerint. Remélem tudtál pihizni egy kicsit. Az állatkák meg biztosan élik világukat. :-)
Szia! Megvagyok, csak mostanában egy kicsit összetorlódott a meló, kevesebbet tudok a gépnél bogarászni. Csúcs, ahogy a blöki szunyókál a paplan alatt. Én is oda készülök, remélem hamarosan sikerül. Holnap reggel megint korán csörög a vekker, Addig jó lenne egy kicsit pihenni. Pici kecsóim nagyot nőttek, már nagyon ügyesen kajálnak mindenféle kecskének való eledelt. Egy hét múlva elkezdjük az elválasztást és fejni minden napi rendszerességgel a mamát. Kutyukák jól vannak, élvezik az enyhe időt. Velem együtt.
Igazad van, de szerencse dolga az is, hogy milyen "szakértőhöz" kerül az ember. Az első ebkénél még én is mazsola voltam, nem sikeredett nekünk sem a jó suliválasztás elsőre. Emlékszem, az első alkalommal, mikor a néhai német juhász keverék szukával voltam (kedves, csöndes, szelíd eb volt egyébként) a csibészelő megkérdezte tőlem, hogy puha, vagy kemény karral kezdjük. Mondtam, hogy mittudom én, ő a szaktudója. Akkor puha karral kezdte -- de akkorát ordított, mikor az eb ráharapott hogy a pályán a többi kutya-gazda mind összeszaladt. Mert ráharapott azonnal és nem tréfált. Nekem annak idején sokkal többet segítettek ezügyben is a kutyás ismerősök, mint a kutyasuli. Ott még tisztességgel végigcsináltuk, míg meglett az engedelmességi, aztán váltottunk. Szóval nem vitatom, az igazi egy jó szakember, de azért a kutyás ismerősök is tudnak segíteni olykor.
Mi is csak pihegünk és estefelé kezdenek az ebek is magukhoz térni, főleg Pajti. Picur változatlanul napelemmel működik, ő a déli rekkenőben is jól elvan. Én már várom a kicsit hűsebbet. A gyerekek gondolom repesnek az örömtől a sulikezdés miatt. ;-)
Mi is újrakezdenénk ősszel az ebekkel a kutyasulit, mert szeretném főleg Picurral az engedelmességit letenni. Pajtival nem lesz gond. Jó lenne a két kutyával együtt menni, a fiammal négyesben, de nem tudom előre, ha mind együtt vagyunk, az ebek hogy fognak ehhez viszonyulni. De meglehet, kipróbáljuk. Béla bácsi sem lesz fiatalabb, éveket nem szeretnék várni, hogy egyszer az egyik eb, utána a másik. Hát, majd meglátjuk.
Nagy újság nincs. Döglünk a melegtől megfele. Készülünk az iskolakezdésre, a legkisebb fiókám kezdi a harmadik osztályt. Barka és Kolbi holnap lesznek egy hónaposak, de már annyi rosszaságot csináltak, amennyit egy egész kecskenyáj sem képes. Amikor fejek, a hátamon ugrálnak, ha nem a hátamon, akkor a fűrészgép tetején egyensúlyoznak. Esetleg a favágó tőkén táncolnak egy polkát. Aranyosak, de piszok csibészek.
Biztosan tudsz jópár dolgot a kutyakiképzésről, de hadd meséljek el valamit. Van egy öreg keverék szukám, ha visszaolvasol találsz róla egyet s mást. Kormi, aki még mindig vérmesen őriz és véd, fiatal hölgy korában megpróbálkozott a kutyasulival. (Nem ő volt aki feladta, hanem én.) A kiképző elkezdte neki kínálgatni a labdát és azzal a lendülettel el is kapta az orra elől. Majd közölte velem, hogy a kutyával nem is érdemes megpróblálni csibészelni, mert semmi fogáskészség nincs a kutyában. Mondtam, hogy próbálja valami mással. Kormi gyerekek közt él, és jól tudja, hogy a labda nem az övé! Elővett egy rongyot és a kutya felé csapott. Kormi olyan lendülettel fogott a rongyra és rántotta meg, hogy a kiképző jó darabig fájlalta a vállát utána. Utána sem csibészelt vele. Nem volt rá szükség. Kormi támad, harap és elenged, ha szólok. Soha nem tanította neki senki. Az "ereszd" is ment elsőre. Születetten baromi intelligens. Kőbányán laktunk egy darabig, akkor Kormi még kölyök volt. Begurult a labdánk egy jó még gödörbe. Nem értem el, hason fekve sem. Linda nem fért be férte, Kormikán meg látszott, hogy fél a sötét üregtől. Szépen kérleltem egy darabig, hogy hozza ki, legyőzte a félelmét, vagy az útálatát amit az üreggel szemben érzett és kihozta a labdát.
Főleg, hogy nem az a cél, hogy brutálvad kutyát neveljenek, hanem az a próba, hogy ön- és gazdivédésre megvan-e benne a hajlandóság. A félénk kutyák önmaguk védelme helyett inkább eliszkolnának, de a gazdi mellett, ha azt érzi bajban, ennek ellenére mégis ottmarad.
csak halkan jegyzem meg, hgy a "becsibészelés" egyrészt nem egy alkalom és "ismerőst megkérünk", hanem a képzés egy olyan stádiuma, amelyet megelőz sok minden más, mire a valódi hozzáértők azt mondják, szabad csibészeltetni az ebet, anélkül, hogy az rossz irányba forduljon...
A kutyából az ösztönlényt, az agresszióválaszt adót nem nehéz előhívni, azt levezetni, abbahagyatni, csak és kizárólag kontrollált és kívánatos szituációban alkalmaztani, az sok tapasztalat, abszolút hozzáértést kíván!
Ha minden igaz most el tudok küldeni előző kutyukáimról egy képet. A magasabb Gina a túlméretes németjuhász szuka, mellette Lindus a keverék szuka. Apus nyakában Bendegúz, akit mindenáron el akartak érni a csajok.
Köszi a tanácsot. Elgondolkodunk rajta, hogy ki lehetne a potenciális támadó. Hátha megjönne kicsi kutyám bátorsága. Ha sikerül a dolog, természetesen beszámolok. A videó aranyos. Jófej az a kis bohóc, ahogy brusztol a nagyokkal.
Esetleg szomszéd, vagy ismerős becsibészelhetné. Egy ronggyal előtte hadonásszon, aztán gyorsan fogja menekülőre. Persze, a kutya legyen pórázon. Vagy kikötni az ebet és ott állj mellette és a szomszéd, vagy ismerős tegyen úgy, mintha téged bántani akarna, vagy ütne. Ilyenkor a legfélénkebb kutya is átmegy védőbe. Néhány próbát megér.
Egyébként a fiam végre átküldte a videot, ahol Picur a ligetben a nagykutyákkal, cane sorsokkal játszik. Nem a legjobb minőség, de a telefonján csinálta. Ő az a kis stöpszli közöttük szájkosárban. Ha nem lenne rajta szájkosár megennék, mert azért ha beléjük harapna, azt nem viselnék. Igy viszont jól elbirkózgatnak. :-)
Hahó! Merre vagy? Képzeld el, mit veszek észre. Ügyes kezd félni az idegenektől. Az ismerősöket boldogan üdvözli, amúgy meg olyan gyáva lett, mint egy nyuszi. Senki nem bántotta, egyszerűen nem tudom, mi lelte a kutyát. Mi lehet az oka?
