A topik célja, hogy összefogja azokat, aki házi villamosenergiatermeléssel szeretnének foglalkozni, (vagy már foglalkoznak) oly módon, hogy nem tárolják a megtermelt energiát, hanem az érvényben lévő rendeleteknek megfelelően kötelező átvétel reményében betennék azt a nagy közösbe. Legyen az napelem, szélerőmű, gázmotor, vagy bármi egyéb.
"szóval, megy a sűrítés, nálad a sűrítés végén a sűrített levegőt ki kell nyomni az égéstérbe, ez nincs a dízel motorban"
Igen.
"ez az égéstérbe való benyomás azt jelenti, hogy a dugyattyú állandó erővel mozog a maradék térfogaton, amíg az nullára nem csökken,"
Igen.
"itt munkát kell végezni, ez akkora lesz mint a 2->3 lenne, amennyiben a szelep a levegő benyomásakor, illetve az égéstermék kivételekor ugyanannál a fázisnál kapcsol ki be, tehát mondjuk a henger felső 20%ánál"
Nem. It szakadt meg a gondolat fonal.
A benyomás és kivétel nyomásban egyforma, de tértogatban nem. A benyomás kisebb, mert amikor a dugó nyomja a levegőt be, az jóval közelebb a felső holpontnál éri el azt a nyomást, hogy befelé menjen.
Egy gőzgépnél is a viz térfogata kicsi. PV az kicsi munka. A kazánban kitágul, az expanziónál is tovább tágul.
Az "PV" ami a vízt nyomja be sokkal kisebb, mint az a "PV" ami kijön. A "p" ugyanaz de a "V" nagyobb.
Egyébként a gázturbina ugyan ez. A kompresszor benyomja a levegőt, hozzámegy az üzemanyag, kitágul és a lapátokon tovább tágul.
A gázturbina és akközött amit én javasoltam az a különbség, hogy turbina helyett dugó, továbbá más az üzemanyag.
szóval, megy a sűrítés, nálad a sűrítés végén a sűrített levegőt ki kell nyomni az égéstérbe, ez nincs a dízel motorban
ez az égéstérbe való benyomás azt jelenti, hogy a dugyattyú állandó erővel mozog a maradék térfogaton, amíg az nullára nem csökken, itt munkát kell végezni, ez akkora lesz mint a 2->3 lenne, amennyiben a szelep a levegő benyomásakor, illetve az égéstermék kivételekor ugyanannál a fázisnál kapcsol ki be, tehát mondjuk a henger felső 20%ánál
az égéstermék és a levegő térfogata, azonos nyomáson, de eltérő hőmérsékleten, nem valószínű hogy megfelel az égés sztöchiometriai számainak, tehát ha annyi égésterméket akarsz kivenni, mint amennyi a benyomott levegő elégésekor keletkezett, és hát muszáj ezt tenni, ha nem akarjuk az égéstérben az anyagot halmozni,
akkor a benyomás és kieresztés szelep-fázisa nem fog megegyezni
ezzel lehet hogy megoldható a dolog, még nem látom át igazából
ha mondjuk tiszta szenet égetnél, akkor a bement levegő, és a kijött N2 CO2 keverék térfogata kémiai okból nem változik, mert egy o2 molekulából lesz egy co2 molekula, csak a kifelé jövő gáznak nagyobb a hőmérséklete, ezért azonos nyomáson, és térfogaton kevesebb molekulát tartalmaz, tehát a kémiai egyenlet teljesüléséhez nagyobb térfogatú gázt kell kiengedni, mint amennyit benyomtál
ez valóban képez egy eredő munkavégzést a 2->2' és a 2'->3 között, ez utóbbi hosszabb lesz a nagyobb térfogat miatt amit ki kell engedni, ez a gáz viszont nem a légköri nyomásra fog a 3->4 végére expandálni, mivel kisebb térbe tud expandálni, mint ahonnan a sűrítés történt
de ezt lehetne orvosolni a beszívási fázis rövidítésével, hogy az ne légköri nyomásról történjen
"tehát az égést olyan állapotváltozásként írja le, ahol miközben ég az üzemanyag, a dugattyú mozog, és a gáz tágul, de nem csökken a nyomása az égés miatt"
Igen.
Az egész diagramból az a lényeg, hogy a hengerben ugyanezek a nyomások és hozzá tartozó térfogatok lennének a dieselben is meg abban a gépben amit én javasoltam.
Csak kissé más folyamatok alakítják ugyanazt az állapotgörbét, körfolyamatot.
A dugattyú mit sem tud ebből csak csinálja a dolgát.
A dieselnél a vizszintes 2-3-at a folyamatos égés csinálja. Abban a gépben amit én javasoltam meg a kazánból való utánpótlás és a gyakorlatilag állandó nyomás.
Tehát, ha a P-V-diagram ugyanaz, akkor a munka mennyisége is ugyanaz.
megnéztem, itt a 2-3 lépés között a fajtérfogat, ami kb azonos a térfogattal, mert a tömeg nem változik jelentősen, vagy legalábbis nem ez a lényeg, növekszik
tehát az égést olyan állapotváltozásként írja le, ahol miközben ég az üzemanyag, a dugattyú mozog, és a gáz tágul, de nem csökken a nyomása az égés miatt
ez nálad nincs, itt a 2-3 pontok egybeesnek, és egyből az expanziós szakasz jön, mert az égés egy külön térben történt
viszont, azon a téren belül a gáz térfogata tényleg megnő, csak az ott nem végzett még munkát
én épp azt mondom, hogy a két p-V diagram nem lehet egymástól lejjebb vagy feljebb, mert a P1 nyomás, amire a komprimálás történik azonos a másik diagramm kiinduló P1 nyomásával
ha az expanzió nem ér le a légköri nyomásig, akkor még kevesebb munkát is fog végezni, mint amennyibe a sűrítés került
dízel motornál az égés a holtpont elérését követően megváltoztatja a hengerben a gáz nyomását,
ezért az expanzió magasabb nyomásról indul, a két grafikon egymás fölött van
ez a Helem-motornál nincs, ott a sűrítés ugyanarra a nyomásra sűrít, mint ahonnan az expanzió indít
lehet ebből haszons munkát kivenni, ha nagyobb térfogatú az expandálódó gáz
illetve még abban lehet különbség, hogy a kilépő gáz azonos nyomású, de forróbb, expanzió alatt adiabatikusan hűl, és lehet hogy több hőt adna le, de ahhoz is az kell hogy többet expandáljon
az elképzelhető hogy ezt el lehet érni szelepvezérléssel is az Atkinson ciklus mintájára
de a nyomás nőhet a delta T miatt is, úgy hogy a gáz térfogata, anyagmennyisége, és így a sűrűsége sem változik
1 ütem szív, második sűrit be a kazánba, harmadik, expandál, negyedik kipufog
Az nem lesz jó, mert a sűrítés végén pont akkor lesz a nyomásod, mint az expanzió elején, tehát a sűrítés pont annyi energiát vitt el, mint amennyit az expanzió hozott
vagy másképp nézve, van egy dugattyú ami épp sűrít, és benyom X nyomáson levegőt, és egy másik, ami egy tengelyen van ezzel, és épp expandál, X nyomásról
azon a ponton, ahol benyomná a dugó az X nyomású levegőt, azzal az erővel amit az X nyomásról expancióból nyer a másik dugó, nem keletkezik erő, mert a kettő pont egyforma nagyságú és ellentétes irányú
ezért kellene az expanziós dugónak vagy számban, vagy felületben, vagy fordulatszámban felülmúlni a sűrítő dugót, mert bent keletkezik többlet gáz, tehát térfogata lenne, de a nyomása nem lehet nagyobb mint X, mert ha nagyobb lenne, a sűrítő dugó nem tudná benyomni
"szerintem a nyomás nem befolyásolja lényegesen a hőátadást, bár ha gázról van szó, a sűrűsége az lehet hogy igen, nagyobb tömegáram érintkezik a hőátadó fallal"
Ha nagyobb a nyomás nagyobb a sűrűség. A falnak sokkal több molekula repül. De ez a hőátadás dolog gőzgépnél lenne lényeges. Ha mondjuk olyan gőzgépet akarna valaki építeni, aminek nagy az égésteri nyomása is. Sokkal kisenn hőátadó felületek kellenek, azaz kisebb a kazán. Előnye a gőzgépnek ahhoz amit én javasoltam, azaz a gázmotor, hogy nincs gond a gáz tisztításával. A gőz mehet a hengerbe. Hátránya a hőcserélő a kazánban, meg a hatásfok is kisebb szerintem.
"nyilván lehet úgy is dugós motorral energiát kivenni, hogy 1 ütem sűrít, 3 ütem engedi ki a benti nagy nyomású égésterméket"
1 ütem szív, második sűrit be a kazánba, harmadik, expandál, negyedik kipufog.
Nem valószínű, hogy mostanában nekiállok ilyesminek, mert van elég dolgom, de játszhatunk a gondolattal, hátha egyszer kiforja magát és lesz valakinek rá kedve. Talán nekem, talán másnak.
szerintem a nyomás nem befolyásolja lényegesen a hőátadást, bár ha gázról van szó, a sűrűsége az lehet hogy igen, nagyobb tömegáram érintkezik a hőátadó fallal
nyilván lehet úgy is dugós motorral energiát kivenni, hogy 1 ütem sűrít, 3 ütem engedi ki a benti nagy nyomású égésterméket
azt nehéz lenne biztosítani, hogy csak égéstermék jöjjön ki, ne legyen abban CO, ez kicsit olyan mint a kétütemű motorban, hogy az üzemanyag beporlasztása, és a kipufogás egyszerre megy, így a benzin egy része is kijön a kipufogással,itt a szűrő megfogja a szilárd darabokat, de nem fogja meg a gázhalmazállapotú félig égéstermékeket
"a gőzgépet leginkább az veti vissza, hogy konduktív hővezetés kell a külső égéstér és a munkaközeg között, és az lassú, tehát nagy méret kell hogy elfogadható teljesítménnyel menjen
+még a hatások is gyenge, bár azt gondolom lehetett volna tuningolni"
Pontosan. Kell egy hőcserélő, aminek az egyik oldalán ráadásul alacsony a nyomás, ettől kicsi a hőátadási teljesítmény.
"egy ilyen gépnél szükségképpen izobar állapotváltozás zajlik, vagyis az égéstérben a nyomás pontosan akkora (vagy kicsit kisebb) lehet mint amennyi a besajtolt levegő nyomása"
Igen.
"a mechanikai munka úgy nyerhető ki, hogy az égéstérből nagyobb térfogatú (forróbb) gáz lép ki, mint amennyit be kell sajtolni, tehát ehhez olyan gép kellene, amiben két asszimterikus dugattyú van, a kisebbik sűrít, a nagyobbik expandálja az égésterméket, a nagyobb dugó nyomatéka mozgatja a kisebbikét, és még marad külső munkavégzésre"
Lehet így is, hogy két dugó, de szerintem az egyszerűsíthetőség és könnyű megvalósíthatóság miatt inkább egy dugó, négy ütemmel. Szerintem.
"vagy lehetne kombinálni gázturbinával is, tehát a kilépő égéstermék egy gázturbinában expandál, és onnan hajtja a kompresszort"
Az lenne a fatüzelésű gázturbina :-) Hipermodern technika. :-) Komolyra fordítva a fagázas autók, gőzgépek ma már a vicc kategóriába tartoznak, de megújítva nem elvetendők. Sőt, fillérekkel üzemeltethetők. Csak nem a csühögős ősi verziókban kell gondolkodni. Modern motorok, nagy nyomás és elektronika, automatika hozzá, keményen.
Első lépcső szerintem egy dieselből átalakított stabil motor lenne. A vezérlést kell átvariálni.
a gőzgépet leginkább az veti vissza, hogy konduktív hővezetés kell a külső égéstér és a munkaközeg között, és az lassú, tehát nagy méret kell hogy elfogadható teljesítménnyel menjen
+még a hatások is gyenge, bár azt gondolom lehetett volna tuningolni
egy ilyen gépnél szükségképpen izobar állapotváltozás zajlik, vagyis az égéstérben a nyomás pontosan akkora (vagy kicsit kisebb) lehet mint amennyi a besajtolt levegő nyomása
a mechanikai munka úgy nyerhető ki, hogy az égéstérből nagyobb térfogatú (forróbb) gáz lép ki, mint amennyit be kell sajtolni, tehát ehhez olyan gép kellene, amiben két asszimterikus dugattyú van, a kisebbik sűrít, a nagyobbik expandálja az égésterméket, a nagyobb dugó nyomatéka mozgatja a kisebbikét, és még marad külső munkavégzésre
vagy lehetne kombinálni gázturbinával is, tehát a kilépő égéstermék egy gázturbinában expandál, és onnan hajtja a kompresszort
"Amit írtál, érdekesen hangzik, de nekem technikailag kissé nehézkesnek tűnne, és energetikailag is..."
Ez egy külső égésű motor lenne, de nem gőzgép, mert az is az. De maga a gép kialakítása egy tipikus gőzgép. A vezérlése is ugyanaz csak nem gőz menne be a hengerbe, hanen gáz. A külső égés azért kell, mert fát nem lehet egy dugattyú-henger párba adagolni.
"ötlet szinten amúgy lehet nem lenne rossz, de tovább kellene gondolnod minimum energiamérleg (állandó magas hőigény, kompresszor)"
Egy zárt nyomásálló kemence lenne az égéstér. Fém ház, kerámia bélés.
Energiamérleg. A benyomott levegő sokkal kevesebb munkát igényel. Ugyanaz, mint egy diesel. Az égés nem a motorban, hanem egy kis kemencében. Ilyen nyomáson és hőfokon nagyon intenzív az égés. Sokszorosan sűrűbben vannak a forró gázmolekulák, amik gyorsan párologtatják a fát.
A mási k fórumban is leírtam. Kompesszor helyett lehet a dugattyú sűrítési ütemét felhasználni. A dugó lenne a kompresszor. Egy dieselből megcsinálható szerintem, csak a vezérlést kell módosítani.
"és kivitelezhetőség (adagolás, égéstermékelvezetés, tisztítás, forró motorba vezetett gáz alacsony térfogatra eső energiája stb.)... ha addig nem bukik el, akkor még jó is lehet! :)"
A befúvó gázt tisztítani kell. Talán ciklon. Az égéstermék szerintem tiszta, akár a fagáz.
"Szerintem... :) Amúgy ez a legegyszerűbb faelgázosítási mód elvén működik már, csak magas nyomás nélkül: végy egy nagy hordót, tegyél rá kéményt, vágd ki a tetejét, a lyukba illessz egy csatos fedelű, kisebb hordót, arra egy csövet! A felsőbe tegyél fát, az alsóban gyújts alá "nagy gázzal" ... hamarosan igen ömleni fog a fagáz a kis hordó csövén (sajnos elég koszos) ... ;)"
A nyomás az fontos. Ettől lenne kicsi, igen intenzív égésű, akár egy autóba is beépíthető. Gondold el mekkora poén fával, aprítékkal menni. A gőzautó legnagyobb hátránya a kis égéstéri nyomás. Nagy a gőznyomás, de kicsi az égéstéri. Emiatt kell akkora kazán. A kazán atmoszférikus nyomású égésterű, attól ekkora.
Az apró forgácsot (fűrészport, hasonlót) nehéz gázosítani... nagy a felület, kevés a térfogatra eső súly... nem lesz belőle rendesen izzó parazsas fázis, ami az igazi, jó működéshez kell... pedig itt oxigénszegény égetés (is) zajlik, oda kellene... nemhiába óv tőle a FEMA leírás is! Ha nincs elég oxigén, nincs hő, ha van akkor elég mielőtt lejutna az alsó részekig.. :(
Amit írtál, érdekesen hangzik, de nekem technikailag kissé nehézkesnek tűnne, és energetikailag is... ötlet szinten amúgy lehet nem lenne rossz, de tovább kellene gondolnod minimum energiamérleg (állandó magas hőigény, kompresszor) és kivitelezhetőség (adagolás, égéstermékelvezetés, tisztítás, forró motorba vezetett gáz alacsony térfogatra eső energiája stb.)... ha addig nem bukik el, akkor még jó is lehet! :) Szerintem... :) Amúgy ez a legegyszerűbb faelgázosítási mód elvén működik már, csak magas nyomás nélkül: végy egy nagy hordót, tegyél rá kéményt, vágd ki a tetejét, a lyukba illessz egy csatos fedelű, kisebb hordót, arra egy csövet! A felsőbe tegyél fát, az alsóban gyújts alá "nagy gázzal" ... hamarosan igen ömleni fog a fagáz a kis hordó csövén (sajnos elég koszos) ... ;)
Fagáz helyett valami ilyesmit is lehetne csinálni. Ezt leírtam az alternatív energiás fórumba, de ott kevesebb szerintem a gyakorlatiasság. Szerintem ilyen átfogó, elméleti sikon pörögnek az ottaniak.
Ezt írtam oda, most meg ide:
"Ha már szilárd tüzelőanyagról beszélünk mondok egy másik őrültséget a gőzgéphez hasonlót a gőz helyett.
Egyfajta gázmotor.
A gőzautók egyik legnagyobb gondja a kazán méret. Van más is.
Vegyünk egy erős, nyomásálló kis méretű hengert. Ezt szigeteljük le. Ezt tartsuk állandóan jól leszigetelve igen forrón. Ez a tűztér. Ezen egy kis zsilipelős adagoló megoldás, amin nyomással betolnánk a fát, pellettet stb. Mint egy diesen adagoló. Legalábbis csak emlékeztetőül. Ebbe a kis méretű, nagy nyomású térbe adnánk még egy erős kompresszorral levegőt. Ott belül a kis méretű nagy nyomású, forró térben intenzíven elégne az anyag. Valami szűrőn(?) keresztül beengednénk a forró gázt a hengerbe.
Tehát egy külső égésű motor, de nem gőzgép. Nincs hőcserélő, de van kompresszor."
Na, senki sem tevékenykedik? (én is mondjuk pecázom 3 napja... :) ... )
Ma nekiestem, és csinálok egy jó ventit.. amik vannak és mechanikusan jók (mármint felépítésben, tartósságban), mind 230AC-k... az egyikre teszek egy DC motort, és egy Collos kivezetést, hogy szuper legyen...
köszi, ezek egészen jónak tűnnek.... bár nálam nem lesz szerpe a gyári fordulatszámstabnak, mert alacsonyabb fordulaton jár majd. De a zászlós dolog is tetszik... illetve a relés is, ha teszek rá késleltetést...
Cipo,
az egzakt gen. feszre én is gondoltam, de az mikroelektronika nélkül valóban felejtős... analóg elektronika most nekem az első irány, ha azzal beválik, lehet majd a vezérlést digitálisra váltani... :)
Ami még eszembe jutott, hogy esetleg azt meg lehetne-e próbálni, hogy analóg módon figyelek fordulatszámot... vagyis a fordulat->frekvencia vagy fordulat->feszültség értéket figyelem egy komparátorral, hiszen ha tudom, hogy az önindító max. mennyivel tudja megtekerni "csak magától" akkor van mihez hasonlítani...
Nálam a rendszer ugye nem szinkrongenerátorral megy majd, hanem az "inverteres aggregátorok" működési módszere alapján... ez is módosít picit a dolgon (ad plussz lehetőséget)...
Ha rajta van a generátor, akkor egy relével, ha nincs akkor a fordulat szabályzó karjáról, vagy mint az én Victa fűnyírómon, a hűtőlevegő útjába helyezett kis zászló elmozdulásából.
Vagyis ha arra kíváncsi a vezérlés, hogy beindult a motor vagy sem ezekből a paraméterekből érzékelheti.
Hogyan érzékelnétek egy (ön)indítási fázis után, hogy az sikeres volt-e a 4T motoron? Automatizálás miatt... lehetőség szerint mindenféle programozható mikroelektronika (PIC, PLC, AVR) nélkül... :)
Na, 95%-osan elkészült az adapter... a legidegőrlőbb a kukucska ablak (hőálló üveg körlap) kivágása volt, az első kettő az utolsó finomításoknál adta meg magát... :) De a harmadik már jó lett... :) MOst nem tudok vele foglakozni 2-3 napig a meló miatt, de utána összeállítom a rendszer egy rendes tesztre - ha sikerül addig kielégítő ventit összapátyolgatnom hozzá... szereztem régi vasalót is, így ha odajutok, megcsinálom a nyákot, panlelt az adagoló elektronikához, és elküldöm majd!
