Érdekes nézőpontról van fényképezve a város, valahol a X.-es akna fölötti adótorony környékéről készülhetett mert a távvezeték is látszik rajta. Ezt meg kell néznem :)
Nem ez egy murvával leszórt körpálya volt. közben eszembe jutott talán a teherautóknak lehetett valami forduló mert ide hordták a salakot (közvetlen mellette salakhányó van most is ami a bánhidai Penny mellett kezdődik és a Réhling Konrád útig terjed ki).
Betonpálya volt magas drótkerítéssel? A Zsdanovban lévő repülőmodellezők használták reptetésre, de indább körrepülésre. Szakközép iskolában Esztergomban volt egy évfolyamtársam aki szintén repülőmodellezett mint a faterja. Ő mesélte, hogy kicsi gyerek korában sokat jártak ide az itteni modellezőkhöz Veszprém mellől.
Hm... ezt valamikor Groznij-lakótelepnek hívták, mert Groznij, csecsenföld fővárosa Tatabánya testvérvárosa (volt...?) Groznij jelentése oroszul rettenetes, szörnyű...
Kicsit más téma, ma eszembe jutott régen sokszor labdáztunk a Ságvári út mögött az autós mozi mellett egy kör alakú pályán (már nincs meg). Ez a pálya eredetileg mire szolgált? Kik építették oda? Valakinek esetleg van róla képe?
Istenbizony, hogy láttam valamelyik tatabányai oldalon, de fogalmam nincs, melyiken és hol. Ha időm lenne, megkeresném, de ennél több most, sajnos, nincsen. Akár ezen is lehet, érdemes visszafelé átlapozni.
Néhány tatabányai oldal, csak lesz közte olyan is, amit nem ismertek:
Újbánhida. Ez nem Bánhida összes új részét jelenti, hanem a századforduló után, főkép a két világháború közt betelepült bányászok által épített kertes negyedet, a régi falu szomszédságában, ahol az akkori önkormányzat, a MÁK RT. vagy mind a kettő parcellázott ki telkeket erre a célra.
Örülnék, ha valaki tudná, ki volt Borbély Sándor, Skrován Imre, Moravcsik, vagy a Dubnyik.
Na...csoda történt. Tegnap szét voltak dobva a szárligeti fotókk, ma úgy sorban állnak, mint a parancsolat. Sikerült összeszednem térképeket erről is, arról is. Aránylag prosztó minőség, mert csak hirtelen lekaptam fényképezőgéppel, de remélem, azért használható.
A vasútnyomokat manapság már feltüntetik a turistatérképek. Ha minden igaz, egy, azután még egy kattintással egészen felnagyíthatók lesznek a képek, legalábbis remélem.
Tatabánya különböző részeinek keletkezéséről/ építéséről eddig ennyit sikerült összegyűjtenem. Később ha az összes városrészről elegendő információ lesz egy animáción szemléltethető lenne a város átalakulása.
Felsőgalla - A település első említése a 13. századból való.
VI-os telep: régi bányász lakótelep 6 ajtós épületei 1902-1909, a négy lakásos un. gangos házak 1922-43 között épültek.
Mésztelep az 1. számú út keleti oldalán található lakóterületre, amely a 4-6 lakásos épületekkel kolóniaszerűen, 1907-ben beépült területet jelenti.
Alsógalla A legrégebben kialakult, városalapító település. A település nevét 1251-ben említették először az oklevelekben.
Bánhida Az oklevelekben Bánhida néven 1288-ban említik először.
Az Erőmű lakótelep Az 1930-as években épült.
Dózsakert A 70-es években intenzíven beépült lakótelep.
A Bánhidai lakótelep intenzíven beépített nagyvárosias lakóterület az 1980-as évekből.
Újváros Az 1950-es évek végétől, az 1970-es évek elejéig folyamatosan, szomszédsági egységenként épült be. Elsőként a városközponttól északra esőterület alakult ki, melynek egyedi karakterét az 50-es évekre jellemző épületek és a keretes beépítés határozzák meg. A következőütemben épült fel a városközpont és Ifjúmunkás út közötti terület, és külön ütemben, az Ifjúmunkás és Március 15. utak által határolt terület beépítése következet. A tömbbelsőkben elhelyezett 10 emeletes házak építésével fejeződött be az újvárosi rész kiépülése. Az Álmos vezértutca, Komáromi út, Győri út által határol terület, Újváros városrész, mai formájában lakótelepekkel intenzíven beépített, nagyvárosias lakóterület. Sárberek 1975-től 1985-ig.
Óváros???
A Gál István lakótelep az ótelepi 6 ajtós kolónia helyén épült fel az 1980-as években.
Kertváros építése az 50-es években kezdődött és több szakaszban valósult meg. 1952-60 között épült be a Tárna-Kölcsey-Alkotmány és Diófa utcák menti területek, a Kertváros középső része. Az ettől északra esőterület, a következőlépcsőben 1960-70 között, lapos tetős kis társasházas beépítéssel valósult meg. Végül a Szent György utcától délre levőterületen 1970 -1990 között alakult ki az intenzíven beépített, nagyvárosias lakóterület. 1979-ben épült Kertvárosi-lakótelep.
Tulajdonképpen a városban majdnem a Galla-patak mentén ment végig. A városon kívüli szakasz egy része ma útként bejárható de vannak olyan részek is amik helyén ma erdő van. Kíváncsi lennék, hogy a Vértestolna melletti végállomás helyén még látható e valami nyoma az egykori vasútnak?
Kicsit más téma, ma eszembe jutott régen sokszor ladáztunk a Ságvári út mögött az autós mozi mellett egy kör alakú pályán (már nincs meg). Ez a pálya eredetileg mire szolgált? Kik építették oda? Valakinek esetleg van róla képe?
A vonat itt körülbelül háromnegyed kört írt le egy hegytető körül, és úgy haladt tovább, ezt talán szintkülönbség leküzdésére használták. Ehhez hasonló mozdonya lehetett. Ha nem lenne rajta a Vértes-térképen, sose találtam volna meg ezt a helyet, de ott volt a "régi vasút" felirat. Ilyen van a Gerecse-térkép egyes helyein a koldusszállási kisvasútról.
Hogy egy kisvasútból mennyi marad, az elég esetleges. Itta régi szárligeti kisvasúthoz hasonló lóvontatású kocsi, amely a mozdonyos "fővonalra" hordta ki a fát:
A kisvasút végállomásának a helye ma. 
