Látod, ez nem csak számodra bajos:) A horvát jogfelfogást ugyanis már akkor senki nem vette komolyan. Szapolyai halála után ugyanis már semmi tétje nem volt annak, hogy a horvátok Ferdinándot, a magyarok egy része pedig Szapolyait választotta meg. A magyar és horvát maradék részek ugye mind Habsburg kézre kerültek. Így hát nagyjából ugyanúgy vitték tovább az ügyeket. Jogi szempontból ekkor már tényleg nincs semmi különös: a horvát király egyben magyar király is. Éppen úgy, mint Mohács előtt. Az 1574-es tc is éppen arról értekezik, hogy a horvát-szlavón ügyekben továbbra is az országbíró a feljebbviteli fórum. Azaz eddig is az volt (felteszem Mohács előtt is, ezt nem tudom biztosan). Mindenesetre az sem véletlen, hogy külön ki kell emelni ezt a dolgot. Valószínűleg ez nem volt annyira egyértelmű dolog...
Előtte választás? Nem kellett. A legtöbb esetben ugye öröklődött a trón. Más esetben a mindenkori magyar király ugye a horvát király. Na most a 16. század eleje speciális időszak. Ulászló és Lajos uralkodása alatt az egyre erősödő oszmán nyomás alatt álló horvát végek védelmét gyakorlatilag már a Habsburgok fizették. Most fejből nem tudom mikor, de valamikor 1510 körül a sabor egyenesen az osztrák rendekhez fordult, hogy pénzt és katonát küldjenek, mert a magyar király erre képtelen. Fura közjogi helyzet nem?:) Nem meglepő módon - küldtek is. Már az 1510-es éveg végén, 1520-as évek elején stájer és karintiai pénzből fizetett német zsoldosok védték a horvát területeek jó részét. Amikor Lajos eltűnt, felmerült a kérdés, hogy mi legyen. Miután a magyarok egy része Szapolyait választotta, nem nagyon volt más választása horvát szabornak: horvát királlyá kiáltották ki Ferdinándot. Így már érthetőbb?
Ha jól tudom a horvátok szerint azért nem tartoztak jogilag a magyar királysághoz, mert a horvát sabor külön választotta meg Ferdinándot. De előtte hogy zajlott a királyválasztás? a sabor már pár száz éve működött , lehet tudni hogy pl külön jóváhagyták e Mátyás megválasztását is? És volt külön horvát királlyá koronázás is?
Meg számomra az a bajos, hogy akkor miért voltak tagjai a magyar főrendiháznak a horvát sabor követei is (1608 k.u. I. tc.), ha jogilag függetlenek voltak? Vagy az igazságszolgáltatásban a horvát báni tábláról miért az országbíróhoz lehetett fellebbezni (1574. XVIII. tc.), aki ugye magyar országos méltóság volt?
Amúgy most épp nem működik az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum oldala, de ha épp elérhető, van ott egy érdekes írás ami kapcsolódik a topichoz:
Erről a horvát 5 kúnás jut eszembe, ahol Petr Zrin, és Francisko Frankepan (bocs, ha elírtam) néz vissza rám. Szerintem elég nagy volt az átfedés a két ország nemessége között, ha lehet ilyet mondani.
írtad, hogy 1526-tól megszűnt kvázi a perszonálunió. arról lehet valamit tudni, hogy az előtte meglevő kapcsolat a magyar és a horvát rendek között továbbélt e valamilyen intézményes formában? pl. hogy a 17. századi országgyűléseken jelen voltak e a horvátországi nemesek? (mármint az ottani birtokaik kapcsán).
Szapolyai érdekes kérdés. A horvát rendek ugyanis nem fogdták el horvát királynak. A szlavón rendek viszont igen. A horvátok szerint persze jogtalanul:) Bár sok jelentősége nincs, hiszen 1532 és 1541 között Szlavónia nagy része oszmán uralom alá került, a maradék része pedig betagozódott a Horvát Királyságba. Szapolyai halála után délen fel sem merült, hogy fiát egyáltalán királynak tekintsék.
Viszont így van egy kakukktojás: az 1711-től 1740-ig uralkodó III.Károly német-római császárként VI.Károly volt, mégis III-ként, azaz magyar sorszámával szerepel. Úgy látszik, ők maguk sem tudnak kiigazodni... :)
Viszont 1867-től kezdve már a Magyar Királysághoz tartoztak.
A bán a magyar miniszterelnöknek volt felelős, a magyar kormányban volt tárca nélküli horvát miniszter, a közlekedési és közmunkaügyi, a földművelési, ipari és kereskedelmi, a pénzügy- és a honvédelmi minisztériumon belül működött horvát osztály, a horvát sabor delegált képviselőket a magyar Országgyűlésbe. Ez alapján az uralkodó a magyar király volt, tehát az utolsó királyt IV.Károlyként kellene jegyezni.
Elvileg nem anomália a Habsburg számozás eltérése. Mint említettem volt, 1526-tól jogilag a horvát területek nem tartoztak a Magyar Királysághoz. A mindenkori Habsburg uralkodó mint horvát király gyakorolta a hatalmat. Azaz a horvát jogfelfogás szerint semmi köze nem volta magyar királyi poszthoz, így a sorszámozáshoz sem.
Érdekes módon viszonta XVIII. sz. végén már osztrák számozás volt, így aki nekük I.Ferenc, nekik 1806-ig II. Ferenc (mint ném.-róm. császár), utána csak utána I.Ferenc.
Tovább folytatva az anomáliákat:
az osztrák számozásra való átállás miatt két I.Ferdinánd van (a másik "mi" V.Ferdinándunk) és két I.Károly (az egyik Károly Róber, aki nekünk is I.Károly, a másik nekünk IV.Károly).
Utóbbi azért is fura, mert 1867-től a Monarchia magyar részéhez tartoztak...
hogyan szabadult fel horvátország a török uralom alól?
a wiki ennyit ír:
"After the Bihać fort finally fell in 1592, only small parts of Croatia remained unconquered. The remaining 16,800 km² were referred to as the remnants of the remnants of the once great Croatian kingdom. The Ottoman army was successfully repelled for the first time on the territory of Croatia following the battle of Sisak in 1593. The lost territory was mostly restored,"
ez is egy érdekes mondat:
"The Croats have participated in the Thirty Years' War. They were remembered by brutality throughout the Protestant world. One Protestant church in Aachen still has a saying about Croats as they were remembered in common prayers of German people from that time: "God save us from hunger, Croats and plague!"."
meg ez is:
"By the 1700s, the Ottoman Empire was driven out of Hungary and Croatia, and Austria brought the empire under central control. Empress Maria Theresia was supported by the Croatians in the War of Austrian Succession of 1741–1748 and subsequently made significant contributions to Croatian matters."
érdekes lehet elolvasni a wikin a horvát történelemről szóló cikket:
http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Croatia
pl. a Krbavai csatát horvát csatának írják le (1493-ban történt): http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Krbava_field a horvátok hadvezére Mirko Derecin (Derecsény Imre magyarul ) volt. kikaptak. legalábbis a cikk szerint.
A közelmúlt egyik foci-VB-jén indult Szerbia és Horvátország is. A horvátok megverték a németeket, a szerbek kikaptak tőlük. Gondolom, az átlag-ember keverte őket, mindkettőt valamiféle "Kis-Jugoszláviának" tartotta, tán ezért született a következő mondás:
szuper. egy ideig azt hittem hogy az enyém is, de kiderült hogy nem. sőt, vagy egy horvát haverom is. :-)
komolyra fordítva: megdöbbenve tapasztaltam, hogy a horvát történelemről mennyire kevés magyar nyelvű forrás található neten. azt gyanítom, hogy a magyar történetírás nagyjából úgy gondolta/gondolja, hogy a horvát történelem 1102-1918 között = a magyar történelemmel, holott ez nem így van. egyrészt a horvátok lakta területek összessége az esetek nagy részében nem tartozott Magyarországhoz, másrészt az idetartozó területek is sokszor nagyfokú önállóságot élveztek.
