Kötetlen beszélgetés céljából alakítom az amerikai polgárháború történetéről, haditechnikájáról, és egyéb vonatkozásairól ezt a topikot. Szeretnék ezen topik útján azonos érdeklődésű emberekre lelnem. Remélem nem vagyok egyedül és van olyan ember ebben az országban akit nem untat a fenti téma.
Akár egy kis polgárháborús hadijáték is szervezése sem lenne rossz! Az honvéd hagyományőrzőkhöz hasonló bemutatókkal. :) Nos van akit érdekel az amerikai polgárháború?
Értelek, de továbbra is úgy gondolom, hogy attól, hogy Brown-ra hivatkoztak, felhasználták politikusok, ő mega nem volt politikai tényező. Az, hogy most beszélünk róla, inkább köszönhető az akkori politikai körülményeknek, annak, hogy annyira kiélezett volt a helyzet, hogy mindkét oldal felhasználta JB nevét, mint JB politikai zsenialitásának vagy erős támogatottságának.
Bmeg, most szállt el egy húsz centi hosszúságú szövegem arról, amit most nincs erőm megint beírni.
Távirati stílusban: John Brown -> Barclay Coppock menekülése -> Samuel J. Kirkwood kormányzó -> War Governors' Conference -> Andrew Curtin, John Andrew, William Sprague, Richard Yates kormányzók -> északi kormányzók toborzásai Lincoln számára a háború kitörése előtt -> militáns, abolicionista politika -> John Brown politikai hagyatéka.
John Brown -> finanszírozó Secret Six -> befolyásos újságírók, tőkések, egyházfiak.
Igen, de az agrárdemokráciáról a 19. sz. végére bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem lehet megcsinálni:-)
Legalábbis a szabadversenyes kapitalizmus és a technokrácia felkent prófétái és apostolai ezt állítják:-)
De azért utána lehet nézni a neten az amish és hutterita közösségeknek, ill. az 1880-1910 közötti populista párti mozgalmaknak egyes gabonatermesztő középnyugati államokban (leginkább Kansas és Nebraska).
A te fogalmaiadat használva véleményem szerint az "eredeti WASP-elit" volt az, amely az USA-t a birodalmi korszak küszöbére elvezette.
A nemzetközi pénzoligarchia vagy Dr. Dr. Ábik szavaival élve a pénzhatalmi világelit az I. vh. végéig nem igazán volt elég erős ahhoz, hogy komolyan beleszóljon akár az USA, akár a fejlett európai országok életébe.
Talán az USA történelmében 1865, 1877 és 1898 után 1913 is egyfajta mérföldkőnek tekinthető, ez volt a FED, a szövetségi bank létrehozása, amelynek révén a gazdag bankházak áttételesen állítólag bele tudnak nyúlni az USA kormányzásába.
Igen, de az agrárdemokráciáról a 19. sz. végére bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem lehet megcsinálni:-)
Legalábbis a szabadversenyes kapitalizmus és a technokrácia felkent prófétái és apostolai ezt állítják:-)
De azért utána lehet nézni a neten az amish és hutterita közösségeknek, ill. az 1880-1910 közötti populista párti mozgalmaknak egyes gabonatermesztő középnyugati államokban (leginkább Kansas és Nebraska).
Annyi igaz, h mikor a nevelőapjával éltek, indonéziában, és ott járt suliba, a naplóban az szerepelt, h "muszlim", mert az apa (gondviselő) vallását szokták beírni. Amúgy protestáns (nem tom, melyik ág, a feketéknél a legnépszerűbb az AME = African Methodist Episcopal, de Obamánál a kever(ed)ések miatt ki tudja?), az indonéz suli meg katolikus volt.
(Karib tenger kalózai megvan? "És anglikán papnak adta ki magát!")
A XIX. sz. végéig az USA dominánsan protestáns ország volt és a katolikus íreknek, olaszoknak kezdetben sok ellenszenvvel kellett megküzdeniük.
Az 1880 - 1920 közötti időszakban aztán hihetetlen mennyiségű római katolikus bevándorló érkezett az országba, főleg írek, olaszok, lengyelek, németek (ezek egy része protestáns volt), az OMM (Monarchia)-ból érkezők (magyarok, szlovákok, osztrákok stb.), de érkeztek keleti ortodox vallású oroszok, ukránok és ruszinok is.
A mexikóiakról nem is beszélve, azok is mind katolikusok voltak.
Mindennek ellenére ismereteim szerint számszakilag a mai napig jóval több protestáns él az USA-ban, mint katolikus.
Ez a születési arisztokrácia érdekes kérdés. Rögtön a Kennedy család jut eszembe. Ők mennyire képesség, és mennyire a hírnév miatt jutnak (jutottak) pozícióhoz?
A My Old Kentucky Home c. dal nincs meg véletlenül?
Egy a "vad" Nyugatról szóló könyvben olvastam, hogy az 1850-es, 1860-as években nagyon népszerű volt a szekérkaravánokkal nyugatra vándorló telepesek körében.
Gondolom, hogy leginkább azok körében, akik tényleg Kentuckyból származtak:-)))
Most azt hirtelen nem tudom, hogy ez egy country műfajú amerikai népdal volt vagy pedig műdal, de majd próbálok utánanézni.
A linkeket köszi, majd meghallgatom őket, de most mennem kell:-)
Ez nem tudom, milyen gyorsan alakult ki, a 19. sz. első felében mondjuk Thaddeus Stevens még simán járhatott a Dartmouth-ra, ami azért az elit egyetemek közt is az egyik legelitebb, az Ivy Leage 7 egyetemének egyike. És ha valaki hendikeppel indult... Farmergyerek, az apja alkoholista volt, és elhagyta a családját, az anyja egyedül nevelte és taníttatta a 4 gyereket, a legidősebb, Joshua bíró lett (dupla dongalábbal), Thaddeus (dongalábbal) szintén jogi pályát választott, a 3. Abner orvos lett, az ő gyerekeit vette gyámsága alá TS, a 4. Alanson viszonylag fiatalon, gyermektelenül halt meg. A következő generációból aztán egy elismert virológus is kikerült, tán Joshua fia, Abner Morrill.
Azért az 1800as évek elején, Vermontban, nőként egyedül eltartani 4 gyereket, meg még taníttatni is őket, nem semmi. Le a kalappal Sarah Morrill előtt!
We're coming father Abraham Stephen Foster szerzeménye, aki akkoriban nagyon népszerű volt, a könnyűzene egyik előfutárának is tekinthető. Érdekes módon, a legtöbb szerzeménye az "Old South" dícsérete, ahol mindössze 2 hetet töltött, hajóúton. Oké, a szöveget nem ős szerezte, hanem valószínűleg James Sloan Gibbons. A szöveget sztem ugorjátok át, kb 1:40től kezdődik, de a vonós verzió sztem kinyírták a dal induló-jellegét. Mondjuk Foster legtöbb szerzeménye ma már hallgathatatlan, azért van egy igazi gyöngyszeme, ha jól emlékszek, 1851ből, a Beautifull Dreamer. Akit érdekel, megtalálja a YT-on még egy csomó dalát.
Az Alapító Atyák, ill. az első időszak vezető amerikai politikusai és gondolkodói, mint pl. Thomas Jefferson még az egyenlőségben és a keresztény (pontosabban protestáns) agrárdemokráciában hittek, azt hirdették.
Azt is olvastam az USA-spanyol háború kapcsán, hogy 1895-ben a kubai spanyolellenes felkelés már a végső stádiumába ért.
Az USA vezetés már leste az alkalmat, hogy beavatkozhasson, mertb félő volt, hogy ha a kubaiak önerőből megverik a spanyol hadsereget és felszabadítják szigetüket, akkor a jenkiknek nem marad jogalapjuk beavatkozni a kubai és azon túl a karibi ügyekbe.
A Maine hadihajó pl. miért robbant föl Havanna kikötőjében?
Elég nehezen hihető verzió, hogy a spanyolok robbantották volna föl, sokkal valószínűbb, hogy maguk a jenkik, esetleg egy pont jókor bekövetkezett kazánrobbanásnak álcázva.
Aztán már megvolt az ürügy, hogy mehettek lövöldözni Kubába.:-)
Mellesleg azt is mondják, hogy pont ez volt az a háború, amikor az északiak és a déliek, no meg a vadnyugatiak ismét igazából egymásra találtak, köszönhetően Th. Roosevelt alezredes (később 1901-től 1909-ig elnök) erőfeszítéseinek is.
Met olyat is olvastam, hogy még a hagyományosan erősen demokratikus hagyományokkal bíró új-angliai államokban is kialakult egyfajta elit réteg, főként gazdag kereskedők, hajósgazdák és gyárosok, akik azért a politikából azért kicsit több részt követeltek, mint ami az "egy ember - egy szavazat" klasszikus elve alapján jutott volna nekik.
Meghogy már a 19. sz. második felében, végén is nagyon jellemző volt az amerikai, főleg a keleti parti elitre, hogy gyermekeiket ugyanazokra az egyetemekre járatták, ahová persze egyszerű farmergyereknek nem volt belépési lehetősége, továbbá hogy ezeken az egyetemeken, főiskolákon az eliten belüli elit különféle szabadkőműves titkos társaságokba tömörült, ahol aztán arra készítették fel őket, hogy felnőve hogyan kell majd irányítani az egyre erősebbé és aggresszívebbé váló USA-t.
Én arra is kíváncsi lennék a 19. sz. végi és 20 sz. eleji USA rendkívül gyors gazdasági, katonai és politikai fejlődését, a birodalommá válás illetően, hogy gyakorlatilag melyik volt az a politikai és gazdasági elit, amelyik ezt levezérelte?
Az eredeti protestáns angol (-szász) gyökerű, fehér bőrű hagyományos amerikai politikai és gazdasági elit vagy pedig már inkább a pénzhatalmi világelit, az egyre inkább megerősödő nemzetközi fináncoligarchia, a milliárdos bankárdinasztiák.
Mert olyat ovastam egy könyvben, hogy a tradicionális protestáns angolszász elitnek a 19. sz. végére meg kelltt osztania a hatalmát ezzel a hirtelen nagy befolyáshoz jutó, feltörekvő financista elittel.
Egyáltalában mit értünk eliten egy olyan országban, ahol nincs és nem is volt születési arisztokrácia?
Vagy mégiscsak van egyfajta "titkos" vagy "rejtett" arisztokrácia, amely azt jelentené, hogy a hatalom lényegében ugyanazon családok és érdekcsoportok között öröklődik?
Lehet, hogy a White House az eredetileg amolyan félhivatalos elnevezés volt, míg az Executorial Mansion vagy a Presidential mansion lehetett a hivatalos.
Én csak azt ismerem, h "They swung John Brown to a sour apple tree", ezt John Williams is feldolgozta a Lincoln zenéjében, amikor a végső szavazás előtt a cetlivel kell átrohanni a Fehér Házba.
https://www.youtube.com/watch?v=0f7E6S01z0E
BTW. Több helyen olvastam, hogy nem is úgy hívták akkoriban, hogy Fehér Ház, hanem Executorial Mansion, vagy Presidential Mansion. De aztán szembejött velem egy adóbevallás? Minek nevezzem. Illeték- és pénzbírság befizetését összeíró nyilvántartás 1864ből. 5. név, és ott White House szerepel. (Még egy érdekesség, találhattok a listán még egy érdekes nevet.)
John Brow az alapján, amit olvastam róla, konkrétan elmebeteg lehetett és terrorista. És még hülye is. Azért aki 17(!)* emberrel akar kormányt megdönteni, azt ne próbáljuk meg politikai tényezőként beállítani.
* T Stevens: "... mikor mindenki tudja, hogy ehhez legalább 25 ember kell"
Detroit volt elvileg a KKK egyik, ha nem a legészakibb fellegvára. Thomas A. Mesereau Jr. ügyvéd Clarence Darrow legendás védőügyvédről (Loeb és Leopold védőügyvédje, még a fiatal Krúdy is említi egyik újságcikkében, sajnos nem név szerint, de egyértelműen beazonosíthatóan) szóló cikkében azt írja, hogy Detroit fekete lakossága az 1910es 6 000 főről a tárgyalás idejére (Ppl vs Sweet, 1925) az autógyártás fellendülése és az ott nyíló munkalehetőségek miatt 70 000 főre nőtt. 15 év alatt!
Nagy mítosza/támogatottsága volt arrafelé az Unió egységének. Az első konvención még csak két kelet-tennessee-i megye szavazott az elszakadásra, de a másodikon már hat. De a régió többi része továbbra is ellenezte. Viszont Tennessee középső és nyugati része meg túlnyomórészt a CAS-hez húzott, úgyhogy Tennessee-ben nem volt kérdés az elszakadás.
Más államokban is volt megosztottság, pl. Marylandben. Ott is nagyjából kelet és nyugat között húzódott a törésvonal. Itt a korai északi megszállás után a déliek hitték Lee első északi hadjárata idején, hogy majd Maryland felkel és átáll a déliekhez. Nem kelt, mert addigra a Konföderáció támogatói már elmenekültek onnan délre. Kelet-Tennessee-ből meg a CSA-t nem lehetett kiverni jó sokáig, holott pont az volt uniópárti.
