Az a középső csúcs egyébként nem szerepel azon a bizonyos ókori festményen. Pedig elég prominens, és mivel nem tudunk a újabb kitöréséről a Catal Hüyük-i erupció óta, biztos hogy nem azóta keletkezett. Ez esetben viszont megkérdőjeleződik az a teória, miszerint a festmény a Dagit ábrázolja.
Jó kis robbanás lehetett, amikor az a krátertó gőzzé vált.
Kicsit furának találom, hogy a Mauna Loa már milyen régóta hallgat. Utoljára a nyolcvanas években tört ki, pedig azelőtt 10 évente legalább egyszer beköszönt.
Vajon az, hogy a Hawaii vulkánok nem nagyon produkálnak légiközlekedést megbénító méretű füstfelhőt - ellentétben az izlandi vulkánokkal - annak köszönhető, hogy nincs a kráterükben jégdugó?
Nem hinném, ahhoz túl messze van. Szerintem inkább az van, hogy a hotspot miatt megborultak odalenn a dolgok, és az utóhatás még mindig vet hullámokat. Máshol is van arra példa, hogy ha kontinentális kérgen repedések keletkeznek, akkor alatta beindul a bazaltvulkanizmus, mert a lecsökkent nyomás kedvez az olvadásnak az asztenoszférában.
(pld. Balaton felvidék). Ez történik a hátságoknál is, ott sem a mélyből jön fel a szétterülő láva.
Szóval a lényegi különbség a Yellowstone és eközött, hogy ez sekély mélységből jön, a hotspot meg ugye a mag mellől.
Mindemellett Yellowstone nem bazaltos kőzetekből épül fel, mert a hosszú tárolási idő miatt az eredetileg bazaltnak indult magma beold magába egy csomó más dolgot, és riolit lesz belőle.
Nagyon érdekes hely. "A garden fit for the devil himself" Végigjártam a kijelölt ösvényt és nem léptem rá a lávára. (-:)
Tényleg furcsa, hogy viszonylag a közelmúltban történtek a lávafolyások, miközben a Yellowstone kb. 600.000 ? éve tört ki utoljára. Akkor ez egy "biztonsági szelep" a szupervulkánhoz?
Tulajdonképpen az van, hogy a hotspot helyének kihűlt maradékán gyakrabban van kitörés, mint a hotspot aktuális helyén. Ez azért elég fura, akárhogy is nézzük. Ráadásul azért nem is olyan kis volumenű kitörések ezek, elég sok magma folyik szét minden kitörésnél.
Kicsit utána olvasgattam a Yellowstone hotspotnak, hogy érintőlegesen szóba került, így akadt meg a szemem az Idahói Craters of Moon területen.
Nagyon érdekes a sztorija. Ez a hely ugyanis a Yellowstone hotspot egy korábbi kitörési centruma volt, de dacára annak, hogy már évmilliók óta nincs alatta a hotspot, még mindig vannak bazaltkitörések, a legutóbbi egy-két ezer éve történt.
Annyit sikerült kibogoznom, hogy annó a hotspot annyira megbolygatta a mélyben a dolgokat, hogy egy spontán riftesedés indult be, ami ugye a kéreg elvékonyodásával jár, és ez okozza a bazaltos kitöréseket.
Tény, hogy a Hawai hotspot esetében is megfigyelhető vulkanikus jelenség olyan helyeken, amelyek alól a hotspot már régóta odébbállt.
Another possible cause may be the impact that formed the Wilkes Land crater in Antarctica, which is estimated to have occurred around the same time and been nearly antipodal to the traps.[7]
A wikin egyébként az izlandi hotspothoz kötik a szibériai lávaömlést, de ez szerintem téves. Hawaii a Google earth-ön tök könnyen visszakövethető a lávaömlések helyéhez, egyszerűen a tengeralatti hegyek, majd a kontinensen Kamcsatkán keresztül az eltérő színű kőzet alapján (hasonlóan a Yellowstone hotspot nyomához, aminek az útja szintén lekövethető a Google Earth-ön az elszineződés alapján). Az izlandi hotspot virgonc korában szerintem sokkal inkább Grönlandért, a Ferröer szigetekért Írországért és Észak-Skóciáért felelős. És emellett nem követhető vissza Szibériába.
Nincs elég mélyen ahhoz, hogy elolvadjon, simán megállni meg nem tud, mert folyamatosan jön az utánpótlás a csendes óceán felől. Viszont ha épp a Bajkálnál van vége, akkor érthető, hogy ott feszíti szét az ázsiai lemezt.
Én azt tippelem, hogy csak megindul lefele ott, aztán szépen megolvad.
Egyébként tény és való, hogy Szibériában és Mongóliában van néhány - jellemzően bazaltos vulkáni mező, aminek a működésére nem igazán van magyarázat. Bazaltos működés három forrásból jöhet:
- Forró pont, ami a legtöbbször egykori bazaltárömlések maradéka, mint pld. a Reunion hotspot a Dekkán trap-é, vagy Hawaii a szibériai lávaömlésé.
- riftesedés, lásd Kelet Afrikai árokrendszer melletti vulkánok
- nyírás, vagy egyéb okok miatt elvékonyodott, töredezett kőzetlemez, mint pld. a Kamerun vulkán, és a környékén levő más vulkánok. De a hazai bazaltvulkanizmus is ide tartozik.
Aztán meg van az Etna, aminél nem teljesen világos, hogy melyik kategóriába esik.
A mantle plume elmélet számol az üstökös becsapódással, és a lesüllyedt óceáni lemezek újraolvadásával is.
A szibériai bazaltár antipodális üstökösbecsapódása a déli sarkon volt, a kráter azonosítva lett. A Dekkán esetében meg ugyan a hotspot korábban kialakult kb. egymillió évvel a yucatáni üstökösbecsapódás előtt, de a becsapódás annyira felerősítette a folyamatot, hogy a teljes lávaömlés 80%-a rögtön a becsapódás után indult be. Ez egy érdekes egybeesés, hogy a becsapódás pont antipodális volt egy meglevő hotspottal.
A valószínű folyamat szerintem az, hogy a lesüllyedt lemezek a mag körül megolvadnak, de egy üstökös becsapódás kell ahhoz, hogy kialakuljon egy csatorna, amin elkezdhet a megolvadt anyag felfelé áradni. É azért főleg a szárazföldek alatt történik ez (kivéve az ontong platót), mert ott a hőleadás gátolt, és ezért melegebb az asztenoszféra, puhább, kevésbé fékezi a feláramlást. Ez az én egyesített elméletem, ami magában foglalja a Wilson ciklust, a Mantle plume elméletet, meg az impact elméletet is.
E szerint az ábra szerint a kéreglemez egyszer csak véget ér, és nem bukik lejjebb.
Elolvadt, vagy valami nagyobb ellenállással találkozott? Ázsia nyilván több darabból állt össze - a Bajkál környéke olyan, mintha egy mélytengeri árkot szorított volna össze két darab szárazföld. Mongólia, a Tárim-medence valaha lehetett különálló. Sőt, a domborzati viszonyokat nézve, Korea lehetett valamikor egy sziget.
A Jalu határfolyó egy törésvonalat talált magának. A Pektutól keletre pedig látszik még néhány vulkán-gyanús hegy. Volna még ott bőven kutatnivaló.
Szibériát és a bazaltömléseket én sem értettem, miért vette hozzá. (Ha van időd, az ezzel kapcsolatos logikus elméletekről írhatnál.)
A dolog érdekessége, hogy simán lehet, az eggyel lejjebb berakott hozzászólásod vulkánja szintén hasonló eredetű.
Azt mindenesetre furcsának találom, hogy miért csak itt ilyen irányú a szubdukciós kéreglemez mozgása. mitől akadt be ez két réteg közé?
A másik dolog, amire kíváncsi lennék, hogy hol érhet véget a kéreglemez pályafutása? Normál esetben ugye lefelé megy, és végül elolvad valahol a mag felett. (simán lehet, hogy ebből lesznek aztán a bazaltlávaárak).
De itt mi lesz a sorsa? Egyszercsak mégis irány vesz lefelé? Mondjuk pld. a Bajkál környékén?
A szibériai bazaltömlést szerintem felesleges ezzel a jelenséggel magyarázni. Arra vannak jóval logikusabb elméletek. Nem mellesleg, a Pektu sem egy bazaltvulkán, ennek a jelenségnek a víz az egyik hajtóereje, az meg ugye nem játszik szerepet a bazaltáraknál.
Szép szabályos és magányos hegy, a közelében nem látszanak vulkánok, és "a másik (elmélet) egy millió évvel ezelőtti vulkánkitörést tart valószínűnek, amely több mint 8 ezer km-es magmahullámot lövellt ki" elég furcsa fogalmazás. A magma legfeljebb indulhatott 8 ezer km mélységből.
Jobban hasonlít egy holdbéli kráterre, mint egy lekopott vulkánra.
A környéket elnézve a titokzatos kincsek kitermelése javában folyik, nyilván nem lehet csak úgy arrafelé túrázni.
