Nehogy azt hidd! Én is azt gondoltam, amíg bele nem másztam a ,,Kama" történetébe. A közel 70 szovjet ,,végzősből" ,,mindössze" 25 került a lecsóba. A többiek nyugodtan túlélték a repressziókat, a háborút, meg Sztálint.
Már mint a ,,Kama" telepen oktatott/gyakorolt/tanult, 1929-től. Mellesleg Höpner is ott volt, meg még vagy 30 tiszt. Írtam róla már cikket (komolyan érdekelt a téma,, nem is kicsit; sikerült is sok mindent előkotorni), de most lusta vagyok kikeresni.
Amúgy, ha már ,,Kama": sokan ismerik a fotót, ahol Guderian Breszt-Litovszkban egy szovjet tiszt társaságában látható, 1939 szeptemberében. Szinte senki sem tudja, hogy ki a szovjet tiszt: Krivosein tábornok, jövendőbeli SzU Hőse és a II.VH alatti szovjet hadsereg egyik legeredményesebb harckocsizó parancsnoka. Guderian személyes jóbarátja és ,,diáktársa" a ,,Kama" időszakából. Még, ami érdeke, Guderian könyve, a ,,Figyelem! Harckocsik!" 1937-ben egy napon jelent meg németül és oroszul. A SzU-ban kiadott könyvnek a kurrátora és a kommentárok, illetve előszó szerzője... Krivosein volt.
Kész csoda, hogy miképen úszta meg a sztálini tisztogatásokat!
Midwaynél 8 japán és 4 amerikai repülőgéhordozó volt. Én úgy emlékszem, hogy havi egy volt az átlag a háború második felében, ezt ha jól emlékszem, Zicherman István könyvében olvastam, ha benéz ide, biztos pontosít/kijavít stb.
Az érdekes kérdés, hogy miben bíztak jobban a japánok, hogy amerika nem tud elég nagy erőt kifejteni a csendes óceánon (vagy legalábbis a keleti felén), vagy pedig abban, hogy lenyelik pearl harbourt és azt, hogy japáné a távol-kelet. Az biztos, hogy mindkettőben tévedtek:)
Ne haragudj, de tényleg nem értem, mire akarsz kilyukadni.
A dátumok tekintetében úgy érted, hogy először foglaltál el Délkelet-Ázsiát (Fülöp-szigetek, Szingapúr, Indonéz sigetvilág) és utána volt Pearl Harbour? :-O
> Hivatalosan még mindig az a verzió áll, hogy ugye Hitler támadta meg szegény ártatlan Szovjetuniót, csak úgy heccből, felkészületlenül, még Anglia küszöbönálló lerohanását is kidobva az ablakon.
Nemtom de meg angol es amerikai ismeretterjeszto irodalomban is eleg reszletessen szoktak irni arrol, hogy ki miert es vegulis melyik oldalon allt be a haboruba, hogy mit kerestek az angolok Norvegiaban, miert is volt olyan jo tank a T34s es hasonlokat... A "felkeszuletlenult" meg gondolom elirtad, en legalabbis ilyen verziot nem hallottam meg propagandabol sem.
> Illetve hogy amíg az USA a Pearl Harbour utáni sokkból nem ébred, addig meghódítják egész Délkelet-Ázsiát, amelynek a nyersanyagkészletével már nem lesznek kiszolgáltatottak (meg is szerezték a szükséges forrásokat - ha jól emlékszem, pld. a világ gumikészletének vagy 60 %-át).
Nezd egy picit jobban meg a datumokat. Japan azutan ment neki az USAnak, hogy a francia, holland es angol gyarmatokat gyakorlatilag meghoditotta. => forditva ment az ugy
Akkor most nezzuk mas oldarol a dolgot: A japanok meg bekeidoben sem tudjak magukat elelmiszerrel ellatni: a haboru utan vagy 5 evig az amerikaiak etettek oket (ok meg csak csipogtak, hogy japan rovidszemu rizs kell, nem hus meg liszt meg kukorica), most is kb 50% a kajanak import. A vilaghaboru alatt a kaja Taiwanrol es Koreabol jott (ugye joideje megszallt teruletek). A SZUval a hatukban csatazni legalabb akkora kockazat volt, mint 10 000 km-re levo USAval. Nem veletlenul volt jaltai szerzodes, es vannak olyan hangok, miszerint a kapitulacio a SZU belepesenek volt elsosorban koszonheto, nem Hiroshima-Nagasakinak. Ismerve a japan "leveltarakat" az utobbira mar sosem fogunk rajonni. :)
> Ezután - amint már írtam -, a Csendes-óceáni védvonallal akarták útját állni az USA-nak egy szupererős flottával. Anglia példája azt mutatta, hogy ebben van ráció.
Kicsit masok voltak azert az eroviszonyok az angol / nemet flotta kozt, mint a japan es amerkai flotta kozt. Masreszt a tavolsagok is masok: szigeteket kell elfoglalni, hogy bombazni lehesen Japant, PHbol az nem ment.
Illetve hogy amíg az USA a Pearl Harbour utáni sokkból nem ébred, addig meghódítják egész Délkelet-Ázsiát, amelynek a nyersanyagkészletével már nem lesznek kiszolgáltatottak (meg is szerezték a szükséges forrásokat - ha jól emlékszem, pld. a világ gumikészletének vagy 60 %-át). Ezután - amint már írtam -, a Csendes-óceáni védvonallal akarták útját állni az USA-nak egy szupererős flottával. Anglia példája azt mutatta, hogy ebben van ráció.
Csak egy hiba csúszott a számításba, szerintem. Egy olyan hiba, amire senki nem számíthatott az újkori történelem addigi tapasztalataiból. Az USA - bár ezt akkor még ő maga sem tudta - nem nagyhatalalom, hanem szuperhatalom volt, mint ilyen (talán) első a történelemben. Vagyis olyan kapacitásokkal, potenciálal rendelkezett, hogy egyszerűen legyőzhetetlen volt. Bármekkora flottát épít, bármekkora hadsereget szerel fel Japán, csak egy darázscsípés lett volna az USA-nak.
Javítsatok ki, ha tévedek: Midwaynél mindkét oldalon 4-4 repülőgép-anyahajó volt, ez volt a flotta java. 1943-ban már havonta 5 repülőgép-anyhajót gyártott le az USA (és ezt a lakosság igazán meg sem érezte). Ez elég beszédes szám.
Jóval több és komolyabb támogatást nyújtottak a Kuomingtangnak a szovjetek (1923-31, majd 1938-43 között), a németek (1924-1936 között), mint az amerikaiak (és még jönnek ehhez az angolok, hollandok, portugálok és piciny részben a franciák), de azért tulzás összeesküvés-elméletet összehozni ebből.
Az USA olaj-embargót vetett ki Japánra, miután az megszálta francia-indokínát. A Japánok sehogyan sem juthattak olajhoz, amíg az USA nem engedett. A cél az volt, hogy az USA ne avatkozzon Japán dolgába, az elképzelés pedig tényleg az volt, hogy a demokráciában nevelkedett amcsiknak túl kellemetlen lesz egy véres csendes-óceáni háború. Ebbe a tervbe nem illett a partraszállás, sem a kizárólag az USA elleni totális háború. De az sem, hogy az USA-val a hátukban, egyre fogyó olajkészlettel nekáljanak háborúzni pl a szovjetekkel.
Az történelmi tény, hogy támogatta Csang Kaj Seket. A japán fölényt a Csendes-óceánon semmiképpen nem nézte volna tétlenül.
Ha Japán területeket akart szerezni Dél-Kelet-Ázsiában és Kínában, akkor nem kerülhette el az USA elleni háborút. Roosevelt nem volt akkora lúzer, mint Chamberlain.
Azért kellett nekimenni az USA-nak, mert nem akarták a hátukban tudni az amerikai flottát, amikor Dél-Ázsiát támadják.
Tudtommal ennél többet nem akartak, állítólag valami egész ócska marhaság miatt akarták kitolni a védvonalat a MIdway-szigetekig (ne tudjanak amerikai bombázók a császári palota fölött elrepülni vagy ilyesmi), de lehet, hogy ez hülyeség.
Minedenestre elképzelhetetlennek tartom, hogy Janpán az amerikai szárazföld elleni invázón gondolkodott volna.
Hát ez a lépés akkor is annyira logikátlan. Mondjuk a 21.századi kele-európai eszemmel az. A 20. század eleji japán eszemmel lehet hogy nem. Még a mostani japán életfelfogás is olyan idegen nekünk, mint pacalpörköltben a tejszínhab.
De mindezek tudatában, a puszta logikára alapozva, még mindig valószínűbb egy olyan megoldás, hogy volt rá okuk, csak már titok marad.
Hivatalosan még mindig az a verzió áll, hogy ugye Hitler támadta meg szegény ártatlan Szovjetuniót, csak úgy heccből, felkészületlenül, még Anglia küszöbönálló lerohanását is kidobva az ablakon.
> Én szerintem az USA megegyezett vagy a kínaiakkal, vagy az angolokkal, hogy dél-kínában segítség nyújt, és harapófogóba fogják a japánokat. Ezt megtudva kellett cselekedniük.
Nem tudom, miert erdekelte volna Kina az USAt, ha addig majd 10 evig nem erdekelte. Az angolok mar eselyesebbel, bar az angolok oldalan mar joparszor nem szallt be a vilaghaboruba, ezert nem vagyok benne biztos, hogy pont valami gyarmati konfliktus lett volna az, ami miatt elszanjak magukat.
> Ennek a támadásnak egyetlen reális oka lehetett, a védekezés. - A japik ritkan voltak realis terveik: sokszor bejott nekik, neha nem. A wwiiben nem. - A japik a korulottuk levo orszagokkal, nagyhatalmakkal kapcsolatban eleg paranoidok voltak, akar volt haboru, akar nem volt haboru, es a Meiji nyitas utan gyakrolatilag mindenkit megtamadtak, ha barmifele lehetoseguk volt ra.
Én szerintem az USA megegyezett vagy a kínaiakkal, vagy az angolokkal, hogy dél-kínában segítség nyújt, és harapófogóba fogják a japánokat. Ezt megtudva kellett cselekedniük. Ennek a támadásnak egyetlen reális oka lehetett, a védekezés.
> Egyébként innen a másik dolog, hogy Japánnak muszáj volt megtámadni az USÁ-t, pedig nemcsak nagyobb, de még két tűz közé is kerültek. Ha nem lett volna muszáj, 1000%, hogy ad-hoc nem lettek volna ilyen hülyék.
Miert is volt muszaj? Az USAnak nagyon nem akarodzott belepni a haboruba, es ha belep, akkor sem biztos, hogy olyan utemben kezdi el a fegyverkezest meg a vakarodzast, mint ahogy azt PH utan tette, marcsak pszichologiai okokbol. Az USA nagyon erzekeny az aldozatok szamara: ha o tamad, es nem vedekezik, valszeg meginkabb erzekeny ra. Biztos nincs okinawai partraszallas, meg hasonlok.
Es mi van, ha az USA belep a haboruba PH nelkul/elott? A Csendes-oceanon harcolni mindket iranybol szivas: eroditett szigetek ellen partraszallasok nagy eroforrasokat igenyelnek, viszont sokszor szukseg van rajuk az utanpotlas utvonalhoz, repuloterekhez stb. Mennyi idobe telett volna az USAnak, hogy valodi fenyegetes legyen? Biztos nem ment volna gyorsabban, mint igy. 2 millio amerikai partraszallasa Miyazakiban ugyanolyan eselytelen, mint 2 millio japan partraszallasa San Diegoban.
Ha mar mindenaron muszaj valakit megtamadni, pl a Szu nem lett volna jobb ellenfel, ha a megegyszer megtamadjak? - Szu-nak ketfrontos harc lenne: a nemeteknek nem kereszbe tennenek, hanem segitenenek - USA folyamatos utanpotlasutvonalait pillanat alatt el lehetett volna vagni: a Szu sokkal vedtelenebb es gyengebb lett volna (nem kellett volna Moszkvaig menetelni, hogy foganatja legyen a belepesnek) - Sziberia is szar hely, viszont sokkal kozelebb van Koreahoz, Mandzsuriahoz, a rizsszallito vonatokat meg nem sulyeszti el egy tengeralatjaro
Es mar elnezest, lehet, hogy naiv vagyok, de japanok relativ emberanyagbol jobban alltak, mint olaj/acel stb vonalon. A tengeren meg inkabb kell tekno, meg az x centi pancel, meg urmeret, a szarazfoldon viszont ezt lehet potolni banzai rohammal meg hasonlokkal. Persze matroznak lenni romantikusabb, mint bakanak. :)
Hát igen, csakhogy a történelem azt mutatja, hogyha a saját területen belül van az ellenség, akkor nem mennek ám olyan könnyedén ezek a fejlesztések. Akkor nem lett volna hipp-hopp mustang meg b-17 ha a gyár japán kézen van.
Még, ami érdeke, Guderian könyve, a ,,Figyelem! Harckocsik!" 1937-ben egy napon jelent meg németül és oroszul. A SzU-ban kiadott könyvnek a kurrátora és a kommentárok, illetve előszó szerzője... Krivosein volt.