Nemzeti jelképeknek nevezhetjük azokat a szimbólumokat, melyek csak egy bizonyos állami közösségre jellemzőek. „Nemzet” alatt ebben az esetben tehát az államnemzetet értjük, nem vitatva el az említett konglomerátum részeinek autonómiához, önálló jelképek használatához való jogát. Az 1868:44. tc. szavaival: „Magyarország összes honpolgárai …politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja”.
Az a kereszt ott a griff feje búbján bizony nem Krisztus szenvedéseinek a jelképe, de nem is rádióantenna, hanem a mesebeli szárnyas alak égi voltát hivatott kifejezni. Miként a keresztmotívummal kapcsolatban a Mikó család címerén is látható:
A holdsarló és a csillag a szarvast egyszerűen mennyei magasságokba emeli
60+60+60. Egyenlő oldalú 3szög. Ez hány szög. (Boccs, de így is hívjuk :-))))
De én csak kérdezni akartam, hogy mit jelképezhet a szimbólum maga? Mégha ez itt nyilván offtopik is, hisz itt (sajnos - pedig rengeteg ám a közös) "csak" rólunk van szó. De mivel érdekes ráugrottam. Elnézést. :-(((
Meg még a -ra, -re aggregaciós agressziós helyhatározós ragok??? (ráró, rajta, rajt, rag, rak, ránt, rend..... rabol ravasz rávesz (kedvencem a 'racktrack' masina a sípálíákon elnevezése az ősforrásból a mai korban és van vagy 20 éves)
Mindegyik (C(M,F,T)átra és az egyik a mamaország, a másik már az apaország (fatra, fater, fája faja, fasza, (rassza - rossza - rasszisták) családfája és a sok fája az első kirajzásnak) a harmadik meg már mindennek a táta, tata, tatja, tető, teteje?? :-)))))))))
Az ősszláv nyelv hazája észak-kelet Kárpátok és ászak-kelet Kárpátmedence környék. Rárántok a szláv nyelvekre és láss csodát, sokkal ragozóbb, sokkal képzősebb és a hangállománya szinte magyar. Sőt egy csomó közös nyelvtani elem.
Na persze könnyű nekem, mert nekem azért van egy eszmei vezércsillagom mi mutatja az utat. :-))) Másnak ez teljesen követhetetlen. Hála istennek!!! Mi is lenne velem nélkülük!? És mi lenne velük csak velem. Jajj!!! :-(((
Ui: Szigorúan szerintem, nagyon jó és ősi címert választottak. Amolyan ősi tudatalatti tudattalant. A palócok egy spéci őshonos nép és szláv-""magyar"" érintkezés eredménye mai tájnyelvük is.
Ami a Dáviscsillagot illeti ne csak a körvonalait nézzétek, hanem a két egymásbahatoló és egymást mintegy kölcsönösen körbefoglaló egyenlőoldalú háromszöget. Az mit szimbólizálM Az egységét a kettőnek, avagy megintcsak a hármasságot?
Altalàban a Tatra-Fatra-Matra -hegyekröl azt mondjàk, hogy indo-europai nyelv elnevezései. Mi a véleményetek? Ez is egy fontos probléma. Azt hiszem, hogy azért hasznàljàk a szlovàkok is a hàrmas halmot, mint jelképet, hogy ez a 3 hegy lenne az értelme (viszont tudtommal ök a Màtrànàl sosem laktak) Hm...
(kicsit "elkéstem", ezért hozom fel mindenestől)
...elvitathatalan, hogy a Mátrában laknak tótok is, s autentikusabban, mint békésben, de nem ez a lényeg...
Trivialitás, hogy a földrajzi neveket leginkább az őslakosság adja, illetve az ősi nevek nagyon makacs dolgok - mint tények is.
Kíváncsian várom, hogy valamely szlovák denta levezesse a szlovák nyelv szabályi alapján e három földrajzi név a.) eredetét/jelentését, de komolyan, b.) a gyökök végződéseinek egyezését komoly okfejtéssel bemutassa.
...vagy legalább így szóljon: nálunk tömegével végződnek/képződtek úgy a névszók, mint nálatok -ra végződéssel, mint a csíra,búra,ara,dara,ábra,apra,bíra,
éra,gera,hara,mustra,kápra,mara,mura,péra...unom már sorolni.
Még ma is laknak. Igaz "csak" a 18. sz. elejétől. Mátraszentimrén lakom félig-meddig ugyanis. Idetartozik közigilag Fallóskút, Bagolyirtás, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Galyatető is. Mátraszentimre volt Alkár (ki is van táblázva) és a többiek ilyen hutások, azaz Alsóhuta, Ötházhuta, Felsőhuta....
Ismét bebizonyítom neked, hogy a csillag és napkorong alakú jelek a megfelelő helyen kompatibilisek egymással, azaz felcserélhetők:
A Kanizsai család címere
Igazából még a csillag ágainak a száma is közömbös, sőt az említett szimbólum olykor virággá torzul, ahol a szirmok flelnek meg a csillag egy-egy ágának vagy pedig a napsugaraknak
The small, five pointed, star embracing the crescent moon refers to the "morning star", which can be identified here as either Venus or Mars. The amount of "points" presented on this star has evolved over time. This evolution started with the Sumerians extending through the collapses of the Ottoman Empire and ending with the emblems used today. Presently we are left with the current five-pointed star that is now commonly used. This graphic symbol which is used on Islamic flags evolved right out of ancient Mesopotamian iconography. This archetypal emblem can be found on many Sumerian seals where a main crescent symbol can be seen embracing a six pointed star...
"a hold és a a hat ágú csillag elősször az istenségek jelképei, majd később az uralkodó isteni mivoltát jelezték. Először a sumereknél majd később az egész Közel-Keleten. Fontos motívuma az összes Közel Keleti vagy onnan származó országnak és népnek"
A holdsarló és a csillag a szarvast egyszerűen mennyei magasságokba emeli
Állatküzdelmi jelenet az egyik pazürüki nemezszőnyegről
A Werbőczy család címere Dürertől
A Kanizsai család címere
The small, five pointed, star embracing the crescent moon refers to the "morning star", which can be identified here as either Venus or Mars. The amount of "points" presented on this star has evolved over time. This evolution started with the Sumerians extending through the collapses of the Ottoman Empire and ending with the emblems used today. Presently we are left with the current five-pointed star that is now commonly used. This graphic symbol which is used on Islamic flags evolved right out of ancient Mesopotamian iconography. This archetypal emblem can be found on many Sumerian seals where a main crescent symbol can be seen embracing a six pointed star...
A Bucsányi, Fancsikai és Vajday család címere
Szumír pecséthenger lenyomata
Az osgyáni Bakos család címere
A Csányi család címere
A Hahóti család címere
Bárczay Oszkár