Minden ami ehhez kapcsolódik.
Nem az Osztrák-Magyar Monarchia politikusainak tevékenysége. És ne szűküljön le a békeszerződésekre. Van ezekről topic elég, pörögnek is rendessen.
Viszont láttam itt érdekes vitákat a Monarchia haditengerészetének harcairól és esélyeiről, ott meg a rohamcsapatok kialakításáról. Szóval mindez legyen egy helyen.
Nyugati front hadseregei, felszereltségük, harceljárások, csaták, minden. Keleti front, balkáni front, olasz front, afrikai, ázsiai, tengeri front.
"Amint a Sankt Georg csoport elindult, a két Weichmann repülőcsónak , a K-195-ös és a K-152-es felderítésre szállt fel, és 11.41-kor, miközben a hajók teljes sebességgel haladtak, az egyik gép alacsonyra ereszkedve ledobott egy üzenetet tartalmazó tokot a cirkáló nyitott orrfedélzetére."
Nem nem olvastam, viszont a végleges határok szinte centire azok lettek mint ami már a '16-os dokumentumokban is szerepelnek.
Igazából nem is értem milyen tárgyalásról beszélsz. Tudsz mondani olyan Antant ígéretet vagy szerződést amit nem szegtek meg?
Nem tárgyaltak, diktáltak.
A vörös hadsereg éppen hogy javította a tárgyalási pozíciókat, csak Kunbéciék is - hiábba nem volt nagy ész - bedőltek az antant hitszegésnek, ahogy elődeik is.
Nézd, én itt hivatkoztam egy angolszász hadtörténészre, aki nyilvánvalóan nem lehet elfogult Horthyval kapcsolatban...
Ha télleg olvastad a könyvét (mely 2004-ben jelent +), akkor tudnál idézni az előszavaiból, melyet pl. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, és Halpern írt.....
Semmilyen érzelmi kapcsolódásom nincsen Horthy-hoz.
Természetesen pusztán intellektuális szinten elfogadhatatlannak tartom a tetteit, de érzelmek nem tapadnak hozzá. Kb. Kádár mellett helyezkedik el nálam, ő se tud különösebb érzelmeket kiváltani, de az ő hazaárulását is éppen úgy elítélem mint Horthyét.
És a Kun Béláét is...csak mert az Otrantoval folytatott vitátban az ő tetteit honvédelemként aposztrófáltad......?
Semmilyen érzelmi kapcsolódásom nincsen Horthy-hoz.
Természetesen pusztán intellektuális szinten elfogadhatatlannak tartom a tetteit, de érzelmek nem tapadnak hozzá. Kb. Kádár mellett helyezkedik el nálam, ő se tud különösebb érzelmeket kiváltani, de az ő hazaárulását is éppen úgy elítélem mint Horthyét. De mindezeknek semmi közük katonai teljesítményéhez. Azt az alapján ítélem meg, hogy kimerült a Novara majdnem, a Szent Istvánnak pedig tényleg megtörtént elvesztéséhez egy katonailag értelmetlen, huszadrangú prioritású műveletben.
Amúgy semmi köze Halpern könyvéhez. Alapvető katonai maximákat sértett meg az egész művelet. Ha a flotta megléte létfontosságú, akkor nem vonjuk össze egy tömegbe hogy az ellenség esetleg egy csapással megsemmisíthesse. Aztán ugye ott van az amit az angolszászok Economy of Force nak hívnak. A legnagyobb erőt mindig az elsődleges célra kell összpontosítani, sosem a másodlagosra. Az otrantoi tengerzár feltörése maximum harmadlagos cél lehetett a stratégiai tervezés során.
Magyarország, mely az 1. vh utáni Európában a legnehezebb, legkiszolgáltatottabb helyzetből (ez tény) hajtott végre sikeres reorganizációt, politikájának meghatározó államférfija Bethlen István volt, aki ugyanúgy lecsukatta a nácikat, mint a kommunistákat...
A Horthy-korszak (aminek elnevezése önmagában is baromság, hiszen nem tükrözi a valódi politikai viszonyokat) teljesítménye alapján Romsics szerint pozitív...
A fejlesztéseket is taglalja, pl. Pzkpfw IV. nél az összes sorozat szerepel benne (A, B, C, D, F1 F2 stb.) egészen a motor hengerőrtartalomig és a változásokat is ismerteti ha nem is a legutolsó csavarig. Ezzel együtt is találtam már benne hibát. Hogy ez nyomdai sajtóhiba vagy a kézirat is hibás volt nem tudom.
Komoly német kiadványról nem feltételeznék téves adatot, sőt semmilyen komoly forrásról, de könnyen elképzelhető, hogy a löveg rendszeresítését követően módosításokat hajtottak rajta végre az idő múlásával, vagy a felhasznált lőszeren. Pusztán utóbbi is akár km-eket jelenthet nehézlövegek esetében... s lehet egyik forrás az alap belövési adatokat közli, a másik meg a módosítást követőt... sőt, azonos kalibernél akár több különböző ország több különböző lőszere is szóba jöhetett, eltérő adatokkal. Erre "jó példa" - vagyis sajnos rossz - a magyar tüzérség a 2. vh-ban... (mást produkált adott löveg német, magyar, vagy mondjuk olasz lőszerrel)
Nem, a Das Grosse Buch der Deutschen Heeren im 20. Jáhrhundert. A nevével ellentétben nem is olyan nagy, de rengeteg fegyver szerepel benne a karabélytól a zsákmányolt harckocsikig. Nagyon sok háromnézeti rajzzal. Látszik rajta az igyekezet, hogy szinvonalas könyv legyen, még szines kép sincs benne, de azért téves adat előfordulhat.
ahány forrás, annyi adat :) Egyébként nem tenném tűzbe a kezem, hogy a háború alatt nem hajtottak rajtuk végre lőtávolságot növelő fejlesztést (akár a lövegen, akár a lőszeren)
elméleti lőtávolság ideális viszonyok közt. Mint tudjuk a mesterlövészek pár száz méteresnél nagyobb távolság esetén a szél alapján korrigálják a célzást... tiszta matematika, röppályaszámítás :) a nehéztüzérségre ez hatványozottan igaz (152-es ágyútaracknál szolgáltam).
az akkori technika mellett nagy távolságba mozgó célpontot korrigálással sem tudtak pontként lőni szerintem, hanem mint említettem területet (több löveg folyamatosan lő egy zónát, s ha jól számoltak akkor előbb utóbb valamelyikbe beleszalad a hajó). Ennek két hátránya van:
1, lőszerpazarlás
2, erősen igénybe vette a csövek bélését
amennyire helytálló amit olvastam akkor 4-6 km távolság esetében mehettek "biztosra" a tüzérek a tengeren, megfelelő látási és időjárási viszonyok közt. utána a távolság növekedésével arányosan csökkent a találati valószínűség, illetve találat esetén a rombolóerő...
Az alábbi első világháborús német partvédő lövegek voltak:
15cm SK L/40 20000m
17cm SK L/40 27200m (1908)
24cm SK L/35 20200m (1910)
24cm SK L/40 26750m (1914)
28cm SK L/40 29500m (1901)
28cm SK L/45 36100m (1907)
28cm SK L/50 39100m (1910)
35cm SK L/52,5 50900m
38cm SK L/45 Max 47500m (1914-16)
28cm Küsten-Habitz L/11 11400m
Ezek persze csak a legnagyobb lőtávolságot jelentették, célzott lövést ilyen messze gykorlatilag nehéz volt leadni, még akkor is ha a figyelő korrigálta a lőelemeket. A Páris ágyúnak oldalirányban 300m, hossz irányban kb. 5000m volt a szórása. Ezzel egyűtt is nagyobb lőtáv az nagyobb pásztázott lőtávolságot is jelentett.
A Das grosse Buch der Deutschen Heere im 20. Jahrhundert a Kövér Bertára L/14 kaliberhosszt és 9375m max. lőtávolságot ad meg. Harci súlya 42,6 t illetve 43,3 t volt.
