Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Az energia általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a munkavégzőképességet jelöli. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munka-mennyiséggel (W) adható meg, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható. A kezdeti állapotot referencia állapotnak, vagy referenciaszintnek hívjuk.
Venni kell egy dobozt, ahogy leírtad, esetleg a tetejét kicsit lejtősre kialakítani, beletenni néhány vízcseppet, és várni a csodát, vagyis hogy vizcseppek spontán elpárolgnak, felül lecsapódnak, oldalt lefolynak.
Ehhez nem kell mérni hőfokot sem.
Azt egyébként honnan lehet tudni, hogy a gőzmolekulákra nem hat a gravitáció?
Nem az ellenkezőjét! Azzal Hogy 10 000 vagy 20 000 méteres oszlop
magasságnál azt találjuk, hogy az oszlop alján nagyobb valószínűséggel vannak a molekulák, nem állítottam egyben azt is, hogy az oszlop felső végén nem lennének.
Nézz fel az égre! A felhők hol vannak gyakrabban? Lent vagy fent?
1. Ha ez egy elszigetelt rendszer és csak energiát veszünk ki belőle pl. a cseppek lefolyásakor és nem történik a gáz-folyadék közeg állapotában semmilyen változás akkor ez egy elsőfajú ppm. Ez nem valószínű.
2.Ha az egész hűl, mivel energiát vonunk ki belőle akkor ez egy másodfajú ppm. Akkor viszont meg kell magyaráznunk mitől hűl.
3. Ha nem hűl és nincs is ilyen közegáramlás lentről fel, a cseppek se dagadnak fent és nem potyognak le akkor tévedésben vagy, vagyunk csak még nem értjük.
Ezzel szemben a helyzet az, hogy stabil nyugalomban levő légkörben felfelé csökken a hőmérséklet. Ezért vesznek kabátot a Himalájára mászók még nyáron is.
Ha a kondenzálódáskor felszabaduló energia elegendő a párolgás fenntartásához, mint az megfigyelhető, és a középiskolai valamint az egyetemi tankönyvekben is így áll, akkor ezen vitáznunk felesleges lenne.. mert tényként elfogadható.
A gáztérbe került molekulák számára a gáztér minden egyes pontja "egyforma"..
az egyenletes kitöltés során nem érdekli őket a gravitáció sem, azaz
a gravitációval szemben nem végeznek munkát a gőztér kitöltése során.
Vagyis ha nem végeznek munkát a gravitációval szemben, a göztér kitőltése során, akkor a helyzeti energia, amit a vízcsepp a fenti kondenzálással bírtokol,
elvonható hűlés nélkül.
Ill. ha nem vonnánk el, akkor a fentről leérkező vízcsepp kinetikai energiátja, hő formájában adódna át a lenti résznek, ezzel "hevítve" a lenti részt.. ill. a rendszert.
Ami pedig ütközne a termodinamikai ismereteiddel.. Tehát muszály elvonni ezt a plussz energiát a rendszerből.
Értsük ez úgy, hogy nem kell munka ahhoz, hogy a lent elpárolgott molekulák legyőzve a grav erőteret, felmennek oda, ahol kondenzálódnak? Akkor ez ez tényleg egy remek erőmű. Amikor visszafolynak a falon, egy kis kereket hajtva 1fajú ppm.
Ha az egészet egy zárt szigetelt dobozba teszed, akkor hűlnie kéne, ha a lecsöpögő csepből egy kis "erőművel" energiát vonnál ki. Az a hő ami a párolgáskor kell a kondenzálódáskor visszaadódik. Nem látom mitől hűlne az egész, mert ha nem hűl akkor az elsőfajú ppm, az meg végképp kizárt.
Ha lentről elpárolog, és fent kondenzálódik, akkor a fenti csepp mérete olyan nagy lesz, hogy a rá ható gravitációs erő nagyobb lesz, mint a lapos csepp és a felszín
közötti tapadóerő.. és hopp lefolyik, lecseppen, stb. alulra..
Különben becsatoltam egy klassz részletes egyetemi jegyzet linkjét. Olvasd el!
A nedvesedő felszínre kondenzálódik a folyadék, és a dolyamat elején létrejövő folyadékfilm fenntartását a gőztérből kondenzálódó molekulák és a "szint beállításról gondoskodó alaki méretezés" egymáshoz viszonyított aránya határozza meg.
A felesleges folyadék lefolyik alulra és ott újra rákerül arra a nem nedvesedő
anyagú felszínre ahol gömb alakú cseppeket képez.
De ezt már többször leírtam. Miért nem olvastad el figyelmesen?
Egyszerű a válasz, cseréljük le a gázteret egy az asztalon lévő csepp felett..
Hahat-e a gáztér cserére a csepp, az asztal olyan módon, hogy a gáztérben
lévő molekulák mindegyikére közvetlenül hathat-e?
Nos, nem.. A gázteret lecserélhetjük az asztal és a csepp nem fog energetiakailag "beleavatkozni a cserébe"..
Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy a felületi feszültség a Van der Vaals erők családjába tartozik. Tetejében ez esetben három anyag: a gáztér, az "asztaé" és
a csepp kölcsönös egymásra hatásáról van szó, így a jelenséget, - mint ahogyan azt az idézett egyetemi jegyzetben is olvashattad- energetikai szempontból nem befolyásolja.
Az igaz, hogy ha a "lenti" gömbölyű cseppből a kilépő molekulák a párolgás közben energiát vonnak el, -- ill. a fenti kondenzálódáskor adnak le -- akkor a rendszerben
kialakul egy "melegebb" és egy "hidegebb" hely.. amely helyek közötti hővisszavezetést meg kell oldani a folyamat fenntartásához. De mint ahogy olvashattad korábban, éppen erre a célra szolgál a hőelem, amely a hő
visszavezetése közben még további plussz energiát is "termel".
"A felületi feszültség anygai jellemző, nem kíván energiabefektetést."
Biztos vagy te ebben? Mármint az energia tekintetében?
Nem lehet hogy emiatt a feltevés miatt rossz az összes levezetésed?
Mert itt ugye mikro-energiaszintekről beszélünk, de megmérte-e valaki, hogy ha pl. 2 vizcsepp "spontán" (energiabevitel nélkül) egyesül, és ezáltal megváltozik a felület görbülete, szóval ilyen folyamatnál nem szabadul fel energia? (vagy nem vonódik el)
Mert szerintem az én kapilláris szivattyúm (Hőszivattyú #3732) is valami ilyen miatt nem működhet !