A WWF globális környezetvédő szervezet szerint 2030-2040 körül megáll a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások mértéktelen túlhasználata miatt az egész emberi civilizáció súlyos válságba kerül. Ha nem tesszük az egész civilizációnkat ökologikussá addig. Van még erre idő, pénz meg főleg elszántság?
a mars terraformálása előtt nem árta a földet nem deterraformálni. tudom elég fantaszta de pl. mi a véleményetek a szarhara öntözéséről: afrika atlanti óceán partvidékén párologtató öblökben sótlanítani a vizet, ár-apályerőművekkel megfelelő magasra emelve és onnan nagy átmérőjű csövekkel gravitációs eséssel a szahara megfelelő pontjaira vezetve tavaket képezni, ahonnan neperőművekkel öntözni lehetne a sivatogot. először megfelelő algákkal termőképsségét fokozni, majd klímatűrő fajokkal betelepíteni, biomassza lerakatokakal fűszerezve humuszt képezni. évtizedek alatt a szahara hőméséklete egyre csökkenne, a fehők egyre lassabban párolognának el, majd ki is csapódna, ami elöszőr időszakos folyók kialakulásához vezetne.. stb. (???)
,,hogy környezettudatos jövőbelátással rendezi be az életét."
Az emberek nagy része sem erről híres :( Mert például ha te autót használsz, akkor potenciálisan környezetszennyező vagy,..így a jövőben megszületendő unokád/dédunokád levegőjét,vizét, stb. már most beszennyezed :(
És persze ilyenkor jön az a "magyarázat, hogy: ,,de nekem kell az autó, azzal járok dolgozni, meg miegymás".
Az nem baj, hogy közben meg egyre többen halnak meg környezeti ártalmak miatt :(
Persze abban is igazad van, hogy sok fejlődő ország nem arról nevezetes, hogy környezettudatos jövőbelátással rendezi be az életét. Sokkal inkább arról, hogy vészes gyorsasággal élik föl a maradék természeti erőforrásaikat, tőkéjüket rövidtávú anyagi előnyök érdekében. Indonézia és Malájzia a legrosszabbak a maradék trópusi erdőségeik viharos gyorsaságú kiirtásával.
A magas szintű környezettudatosság egyenlőre - úgy tűnik - a dúsgazdag észak- és északnyugat-európai országok, plusz a német nyelvű országok "hobbija" marad.
A túlnépesedés és a.szűkülő erőforrások fölötti ellenőrzésért való küzdelem előbb-utóbb háborúkhoz fog vezetni.
A másik legsúlyosabb rizikófaktor a klímaváltozás. Nem tudjuk, hogy mit fog okozni, milyen következményekkel fog járni, az ellene való védekezésről nem is beszélve.
Hetesinek igaza van, a helyzet sokkal súlyosabb, mint azt az emberek 98%-a gondolja.
Az aktuális népességrobbanás a Száhel-övezetben zajlik. Ennek döntő következménye, hogy nem lesz elegendő víz és élelem...
Erről azért hosszasan lehetne elmélkedni, miért is van így? Azokon a területeken, ahol az éhínség és a betegségek szabályozták vissza a lélekszámot, nem arról volt nevezetes az ott élők kultúrája, hogy kemény munkával megművelik a földjüket, hogy átgondolt állattartással biztosítanák a megélhetésüket. Ha a sivatag szélén meglátnak három szál füvet, már viszik is a kecséjüket, hogy lelegelje lehetőleg úgy, hogy gökere sem maradjon. Az ilyen helyekre küldött élelmiszr segély csak az éhezők létszámát növeli, mert boldogan szaporodnak amíg van mit enni. Az ilyen sáskamód élő népek persze ácsingóznak most az európai jólétre, de tenni semmit sem akarnak érte, ha Európába jönnek, itt is lepusztítják amit lehet. A tengerpartokon hány olyan létesítményt találni Afrikában, ahol naperőművekkel sótalanítják a tengervizet? Segítek, egyetsem. Hány helyen látni olyat, hogy a még el nem sivatagosodott területre szárazságtűrő növényzetet telepítenének, hogy igy védjék meg magukat? Az a mértéktelen szeméthegy amit az európaiak, amerikaiak, ázsiaiak termelnek, valóban tarthatatlan, de nem az egyetlen környezet romboló tevékenység. A katasztrófa prognózisok pedig valamiért még nem kényszerítették ki, a racionális környezetgazdálkodást a világ nagyobbik részén. Ebből pedig előbb utóbb háború lesz az ivóvízért, az élelemért, az élhető területekért. Pedig nem kellene.
Ha Hetesi Zsolt félelmei itt-ott túlzónak is tűnhetnek, az biztos, hogy ha elszabadul a klímaváltozás, azaz egy magasabb fokozatba kapcsol, amire az évszázad derekára, második felére sajnos reális esély van, akkor a Jóisten legyen irgalmas hozzánk.
Egy újabb jelentős kihalási hullám a bioszférában az még a legkevesebb, ami jönni fog, de minket embereket nem ez fog akkor a leginkább izgatni, hanem a puszta túlélésünk kérdése.
Éppen a minap figyelmeztetett arra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencia után, hogy évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt. Ez háromszor annyi földönfutó ember, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt menekülők száma.
.....
Az éghajlatváltozás Afrikában érinti a legnagyobb népességet. Az aktuális népességrobbanás a Száhel-övezetben zajlik. Ennek döntő következménye, hogy nem lesz elegendő víz és élelem, mert az éghajlat egyre szárazabb, egyre magasabb lesz a páratartalom, a sivatag pedig terjeszkedik. A Földet nagyon gyorsan ki lehet meríteni. Ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor onnan több százmillió ember menekülni fog, elviselhető, alkalmas éghajlat és gazdasági körülmények felé indul, amilyen Európában van.
– Magyarország szempontjából mi az, amire számítani lehet? Egyszerű nyelvezetre úgy szokás lefordítani, hogy 2050-re olyan lesz az időjárás nálunk, mint Olaszországban.
– Nem, ez nem így van. A tengereknek komoly éghajlat-kiegyenlítő hatásuk van.
Nekünk nincs tengerünk, tehát az várható, hogy átlagban melegszenek ugyan az évszakaink, de erőteljesen növekednek a szélsőségek is.
A tél megmarad, de enyhébb lesz, viszont későbbi és korábbi komoly fagyok is lehetnek. Gyakori 40-41 fokos hőhullámok lesznek nyáron, több mint amennyit eddig tapasztalhattunk. Ezt egészséges emberek is nehezen viselik.
...
Mondok mást: a mezőgazdaság is alig-alig tud alkalmazkodni: 2014 eléggé csapadékos év volt,
azok a gazdák jártak jól, akik gombabetegségeknek ellenálló gabonafajtákat vetettek, mert csapadékos időben az egy jellemző betegség.
Permetezni kell ellenük, csapadékos időben kétszer is. 2015 száraz év volt, ha valaki ilyenkor ugyanazt a gabonát vetette, nem járt jól. Egymást követő két évben két homlokegyenest eltérő stratégia vált volna be a gabonatermesztésben. Ha a legrosszabb forgatókönyvek válnak be és 4-5 fokos lesz a felmelegedés, az már azt jelentené, hogy Magyarországon lehetetlenné válna a hagyományos értelemben vett és most megszokott földművelés.
– Az, ha a felmelegedés olyan mértékűvé válik, hogy a kéreg alatti metántelepek felszabadulhatnak. A szibériai fagyott altalajban – amely nyáron sem enged fel –, illetve a tengerek kontinentális talapzatán jelentős metánlerakatok vannak. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha a fagyott vízmolekulák kosárkájában ülne a metánmolekula.
A tengerben pedig metánhidrát található, amely azért nem esik szét vízre és metánra, mert a tengervíz nyomása és az alacsony hőmérséklet egyben tartja. Ha azonban tíz-tizenkét fokra emelkedik a vízben a hőmérséklet, akkor a metán kiszabadul.
Napjainkban a levegő metántartalma két milliomodrész, de jelenléténél sokkal nagyobb mértékben felelős az üvegházhatásért. Ha a kötött állapotban – metánhidrát formájában – jelen lévő metán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező és a mostaninál sokkal nagyobb mértékű üvegházhatást fog kiváltani, amelyre már képtelen lesz válaszolni az emberiség, mert nincs hozzá eszköze.
...
Ha realista akarok lenni, és azt vesszük figyelembe, hogy nem teszünk semmit, akár már 2030-ra összejöhet az a kétfokos emelkedés. Sőt, vannak olyan vészforgatókönyvek is, amelyek szerint
2050-re akár öt fokkal nőhet az átlaghőmérséklet.
Ez pedig már az a tartomány, amivel az emberi civilizáció nem fog tudni mit kezdeni. Az élővilág is nehezen – kihalási hullám is elképzelhető –, de a társadalom semmiképp.
Alkalmazkodni kell, a szendipxidkibocsjtast nem tudjuk csokkenten, elvegre nem nden kinaimak es indiainak joga van ugyanannyit kibocsajtani mint az eropaiaknwo, es ezt meg is tudjak tenni. Egyszerubb ha meg balunk alkalmazkodni. Nalunk pl stadionok helyett evi parszaz milliardot kolthetnenk ontozorendszerekre, par milliardot uj vetomagok fejlesztesere, az erdokbe meg olyan fakat lehetne ultetni ami kibitja a kovetkezo otven evet. A bukkosok nyilvan nem birjak, de pl az uldozott akacok vidaman elvannak globalisan felmelegedve is.
Muszáj játszani az okosat, különben kihalunk. Sajnos tudomásul kell venni, hogy más viszonyok között éltünk 500-100 éve, amikor letaroltuk az európai erdőket, és a többi kontinens őserő volt, mint ma, amikor már az utolsó őserdőket irtják ki. Az a baj ezzel a még egy kicsit még szabadjon dumával, hogy ha még marad egy kicsi, amit szabad, hogy ez pont elég ahhoz, hogy mindenki magára értse ezt a kicsit még szabadot, vagyis mindenki nekiesik, a legnagyobb intenzitással irtani, hogy ő mondhassa, hogy én irtottam előbb, én nekem még szabad. Valójában már most is túl irtottuk a természetet, és legalább tízszer annyi ember él a Földön, mint kívánatos volna ahhoz, hogy békében éljünk a természettel.
Europaban es eszakamerikaban kiirtottuk a termeszetes kornyezet tobb mint otven szazalekat, erdok csa eszakon es a hegyekben maradta, ahol nem lehet mezogazdasagi termelest folytatni. Most meg jatszuk az okosat a tropusi oserdokkel. Ha a felet kiirtjak meg mindig marad eleg a biodiverzitashoz. Kulonben meg ha adunk oserdohektaronkent par tonna buzat vagy kukoricat a braziloknak, indonezekne meg az afrikaiaknak ingyen, akkor le lehet beszelni oket az erdoirzasrol. Kulonben ok se lesznekkulonbek mint mi. Egyebkent azottani nepesseg megtobbszorozese indokolja a szantofoldek tobbszorozeset, es ezt nem a Szaharaban hanem esosebbvidekeken fogjak vegrehajtani.
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában, A vörös mókus, a vadmacska, a szürke hosszúfülű-denevér is szerepel a 12 faj között, melyek a vadon élő emlősök első brit "vörös listájára" kerültek.
Ezeknek az élőhelyeknek a megőrzése igazából a biodiverzitás megőrzése miatt fontos. A trópusi esőerdők ökológiai hotspotok hihetetlen fajgazdagsággal.
Egyre több tudós vallja és hangoztatja, hogy legalább a szárazföldek területének 50%-át természetvédelmi oltalom alá kellene helyezni, hogy a közelgő ökológiai katasztrófát, a fajok tömeges kihalását és ezzel a jelenlegi ökoszisztémák összeomlását elkerüljük.
Ha egy oserdo egy ev alatt egy tonna szendioxidot kot meg hektaronkent, akkor a egy millio ev alatt egy millio tonna, azaz ev tenkent tiz tonna. Devez valahogy nem latszk hogy ott lenne. Ha mereseket vegeznek, akkor az derul ki, hogy a teruleten levo szervesansag mennyisege nem valtozik, tehat nek millio t meg plussz szendioxidot. Ha kiirtjak az erdot es bevetik kukoricaval, akkor hektaronken kb evi tiz tonna szejdioxidot kot meg, ami aztan felhasznalhato.
Az egy baromsag, hogy az oserdok vedik a kornyezetet. Egy normalis erintetlen oserdo egyensulyban van annyi szendioxidot kot meg, amennyit kibocajt, illetve van minimalis szendioxid megkotese a folyokon keresztul a tengerbe juto szerves anyagokkal. Ezzel szemben a kiirtott oserdo helyen letesitett cukornad ultetveny hektaronkent evi tizegynehany tonna szendioxidot kot meg, amit aztan pl.biouzemanyagkent ereszthetunk vissza a legkorbe. Ettol fuggetlenul persze meg kell orizni valamennyi oserdot, az europaiak kiirtottak erdeik hetven szazalekat, a tropusokon nem kene otven szazaleknal tobbet kiirtani.
a Mexikói-öbölben fekvő Belizei Korralzátonyok (Belize Barrier Reefs) világörökségi helyszín lekerült a veszélyben lévő helyszínek listájáról, köszönhetően a kormányzati és civil természetvédelmi szervezetek több éves erőfeszítésének:
"Did you know that over 11 million people living in and near World Heritage sites depend on them for food, water, medicine, and jobs? Protection and preservation are vital and we are proud to announce that Belize is now OFF the UNESCO in danger list!
The site was added to the In Danger list almost a decade ago due to the threat of irreversible damage from coastal construction and oil exploration.
When seismic testing for oil was permitted just 10km from the site, public outcry from Belizeans followed. Local efforts were supported by a coalition that included WWF, Oceana, and the Belize Tourism Industry Association. Over the last 18 months, Belize’s government has put in place protections to secure the Belize Barrier Reef from immediate threats.
This achievement for our shared home wouldn’t have been possible without your continuous support and the collective effort of the Belize coalition. World Heritage sites belong to all of us, and we must continue to play our part to protect them."
Immár nem Brazíliában, hanem Kolumbiában található a világ legnagyobb védett státuszú trópusi esőerdője, a Serranía del Chiribiquete Nemzeti Park.
Amellett elnyerte az UNESCO Világörökségi Helyszín státuszt is!
"Chiribiquete is home to thousands of species, dozens of them endemic and several threatened, including the lowland tapir, giant otter, the giant anteater, the woolly monkey, and the jaguar. It is also of vital importance to local indigenous communities, many of whom live in voluntary isolation.This announcement marks the culmination of decades of efforts by environmental authorities and an alliance for the conservation of new protected areas in Colombia, supported by WWF.
And that’s not all: this past weekend, Chiribiquete was also declared a UNESCO World Heritage site!"
