hogy az mbh mint titokgazda egyes jk-k nyilt felhasznalasat engedelyezte, de az osszes ott van a rendorsegen titkos minositessel, es az iratatadas nem fizikai, hanem titokkezelesi modon zajlik, tehat ami kell, annak a titkositasat mexunteti, es azzal az irat atkerul nyilt felhasznalasuva, azaz a perben hasznalhatova...
Söt, ha a mondatot formálisan értelmezem, csak egyetlen módon lehet értelmezni:
egy részének titkosságát feloldották, és azokat átadták
Vagyis egy részt, nem az összeset adták át.
azokat átadták a nyomozó hatóságnak. Utóbbiak képviselője elmondta: náluk az összes dokumentum fellelhető
Vagyis mind megvan nekik, amit megkaptak. Csak arra vonatkozhat a mondat amit megkaptak, többre nem. tehát nincs meg nekik az összes, senkinek sincs meg, mert ledarálták.
...Érdekesség, hogy korábban egy ügyészségi körlevél alapján derült ki: Kulcsár Attila telefonlehallgatásának jegyzőkönyvei egyetlen, a brókerügyben jelenleg folyó büntetőeljárásban (pl: Bácskai János ügye) sem használhatóak fel bizonyítékként.A Legfőbb Ügyészség szerint ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal objektumvédelem céljából kérte a lehallgatások engedélyezését, így azok jegyzőkönyvei kizárólag az eredeti célhoz kapcsolódó ügyekben vehetők figyelembe. Kérdés tehát, hogy ha a lehallgatási jegyzőkönyvek alapjául szolgáló bírói engedély "objektumvédelemre" szólt, úgy az átadott és a most megsemmisített iratok egyáltalán bizonyítéként felhasználhatóak lettek volna, vagy lennének a bizonyítási eljárásban.
Szerettük volna megtudni az ügyészség álláspontját is arról, hogy szakmai véleményük szerint az NBH helyesen, vagy a szabályokkal szembemenve semmisítette meg az adott jegyzőkönyveket.
Szerettük volna azt is megtudni, hogy az ügyben minden releváns adattal bíró irathoz hozzájutottak -e, vagyis a megsemmisített dokumentumokra a jövőben szükségük lenne-e még vagy sem.
Szerettük volna azt is megtudni, hogy minden jegyzőkönyvhöz maradéktalanul hozzáférhettek-e korábban; a Fővárosi Főügyészség szóvivője azonban megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni.
A Népszava információi szerint - az érvényes gyakorlatot figyelembe véve - hasonló esetben az ügyészség képviselőjeként egy eljáró ügyész beletekinthet a titkos információgyűjtés során keletkezett iratokba és kijegyzetelheti az adatokat.Később ezek alapján kéri be hivatalosan az ügyészség a szakszolgálatoktól a számára fontos, releváns adattal bíró dokumentumokat, jegyzőkönyveket. Ennek alapján az eljáró ügyészség minden létező, a nyomozás során keletkezett irathoz hozzáférhetett.
[nepszava]
Tehat a fene se tudja, de Kover Laca hallgat, LU, NNYI hallgat, Toth meg t*k*nszurta magat, mert nem gyujtott be egy megsemmisiteshez torteno hozzajarulast irasban a 2 cegtol (NNYI,LU)
A tárgyaláson kiderült, hogy az 595 jegyzőkönyv egy részének titkosságát feloldották, és azokat átadták a nyomozó hatóságnak. Utóbbiak képviselője elmondta: náluk az összes dokumentum fellelhető
vs
A rendőrségtől származó információink szerint viszont ők már kész anyagokat kaptak az NBH-tól.
vs
Tóth András legutóbbi nyilatkozata amely szerint 515 + 27 jkv-et adtak át eddig, meg az a nyilatkozata, hogy 15-20 év tapasztalatú emberek el tudják dönteni, hogy mi az, ami irreleváns.
nem-nem. a megfigyelést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi. Ezek a műszakiak, ilyesmi.
A Nemzetbiztonsági Hivatal is lehet megrendelője az NBSz-nek, például akkor, ha nem bíróság rendeli el az operatív eszközök alkalmazását, hanem miniszter. Az adott esetben tehát az NBSz-re vonatkozott az, hogy átadás után megsemmisítendő.
Honnan tudod, h az NBH nem továbbította az adatokat? Mert két kivülálló senki (Jépássy és Co.) azt mondja???
Isten őrizz, hogy erre hagyatkozzak. Csak tiszta forrásból, Index cikkből idézve:
A rendőrségtől származó információink szerint viszont ők már kész anyagokat kaptak az NBH-tól.
...
Arra, hogy ki döntött a jegyzőkönyvekben található információk fontosságáról, arra Tóth államtitkár azt mondta, 15-20 éves tapasztalattal rendelkező szakemberekről van szó, akik el tudják dönteni, hogy egy beszélgetésnek van-e köze az ügyhöz.
Maga Tóth mondta: 15-20 év gyakorlattal rendelkező szakemberei válogattak...
A tárgyaláson kiderült, hogy az 595 jegyzőkönyv egy részének titkosságát feloldották, és azokat átadták a nyomozó hatóságnak. Utóbbiak képviselője elmondta: náluk az összes dokumentum fellelhető, de változatlanul titkos minősítéssel, s ezek egy része nincs kapcsolatban a brókerbotránnyal. Répássy felvetette, hogy miként lehet egy dokumentum egyszerre titkos is, meg nem is, ám erre nem kapott választ. Az NBH jogi képviselői azt firtatták, hogy Répássyék miért nem az ügyészségtől kérték a brókerüggyel összefüggő - már nem titkos - lehallgatási anyagokat.
Jól néznénk ki, ha a titkosszolgálat saját magát megbízhatná...
A korábbi sejtetéssel szemben most már elég biztosnak látszik, hogy nem az összes jegyzőkönyvet adták át, csak egy válogatást.
Az Index cikkböl:
A rendőrségtől származó információink szerint viszont ők már kész anyagokat kaptak az NBH-tól.
...
Arra, hogy ki döntött a jegyzőkönyvekben található információk fontosságáról, arra Tóth államtitkár azt mondta, 15-20 éves tapasztalattal rendelkező szakemberekről van szó, akik el tudják dönteni, hogy egy beszélgetésnek van-e köze az ügyhöz.
Nevezz gyanakvónak, de ilyen előzmények után nem idegen tőlem a gondolat, hogy nem csak pizzarendeléseket válogattak ki a 15-20 év (89-es darálás) gyakorlattal bíró NBH munkatársak... :-)
Egyébként akár egy pizzarendelés is lehet fontos. Ha pl. Kulcsár telefonjáról rendelik xy lakására, xy pedig azzal védekezik, sose találkozott Kulcsárral... :-)))
1. Honnan tudod, h az NBH nem továbbította az adatokat? Mert két kivülálló senki (Jépássy és Co.) azt mondja???
2. A Kulcsár-ügyben egyik jegyzőkönyvet sem lehet bizonyítékként felhasználni (ez valahogy eddig mindenkinek elkerülte a figyelmét - talán nem véletlenül...), mert a lehallgatást Szász megveretése és PSzÁF ügyben kezdemenyéztek, nem a K&H ügyben!
Erre mondtam, hogy tavaly juniusban azt nyilatkozta a nyomozo hatosag, hogy naluk ott a teljes garnitura titkositottkent, es ott vannak a kivalogatottak nem titkositottkent...
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés során nyert valamennyi adatot a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.
Nos, itt a baj. Nem továbbította a megrendelő számára (akárki is volt az) valamennyi adatot.
Előválogatta az adatokat, egyes jegyzőkönyveket nem adott át szerinte (vagyis az adatok beszerzésével és nem felhasználásával megbízott szerv szerint) érdektelen adatokat.
Ezt én nem nevezném valamennyi adatnak.
Tehát itt már megszegte a törvény szellemét és betűjét.
Ezután azt mondja az idézett cikkely: a továbbított adatokat törölni kell.
Még egyszer megsértette a cikkelyt, hiszen nem csak a továbbított, hanem minden adatot bedarált.
Egyetlen módon dönthetett 15-20 éves gyakorlata alapján: mit kérnek, milyen konkrét dologra kérdeznek a nyomozók. Na most,
1, a nyomozók nem látták mindet, tehát nem feltétlenül tudtak elkérni olyan anyagot, amely roppant érdekes lett volna, de eddig más forrásból nem tudtak róla, így kérni se tudták
2, a legérdektelenebb beszélgetés is fontossá válhat, pl. valaki állítja hogy sose beszélt xy-nal, az önmagában teljesen érdekteléen telefon meg egy banális találkozó megbeszélése akár csak 5 szóban azzal, aki állítólag sose...
3, később, a tárgyaláson is előjöhet ilyen ellentmondás, a bíró elrendeli további bizonyítékok begyűjtését, pl. lehallgatás ezzel kapcsolatban. Mire NBH: fájdalom jegyzőkönyv már ledarálva, azt hitük már nem kell
Nincs olyan jóindulatú megközelítés, amelyben ez az eljárás ne okozott volna kárt.
Bizalomvesztésben meg természetesen felmérhetetlen a kár. Tovább mérgezi az egyébként is rettenetes légkört.
(1) Ha a titkos információgyűjtésre a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés során nyert valamennyi adatot a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.
Be. 204. §
(4) A titkos adatszerzés befejezését követõ nyolc napon belül a titkos adatszerzést folytatott ügyész, illetõleg nyomozó hatóság megsemmisíti a titkos adatszerzés célja szempontjából érdektelen, rögzített adatot és az ügyben nem érintett személy rögzített adatait. A (3) bekezdés a) pontja esetében az addig rögzített adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni.
Az egyetlen név, amely felvetődött eddig mint megrendelő (Index cikkben) Medgyessy. Szerinted neki, mint megrendelőnek átadtak akár egy fél buszjegyet is?
Vagy Medgyessy, mint megrendelő szólt, hogy most már nem kell ez, hiszen most kezdődik a tárgyalás?
Esetleg nem Medgyessy volt a megrendelő - akkor ki? Tóth egy fél szóval sem említette, hogy azéert zúzták be, mert a megrendelő nem tartott rá igényt.
Amit említett: főosztályvezetői szintű döntéssel semmisítették meg a bizonyítékokat. Egy törvényhelyre hivatkozott még, mely "nyilvánvalóan érdektelen" bizonyitékok megsemmisítését lehetővé teszi. Nem kötelezővé, hanem lehetővé.
na most, egy darabig lehetett azzal érvelni, hogy a nyomozók látták valamennyit. Most kiderült, nem látták valamennyit. Tóth munkatársai, ahogy ő mondta, 15-20 éves gyakorlattal kiválogatták a nyomozók számára a jegyzőkönyveket. Kiválogatták. Az NBH döntött arról, mi fontos, mit láthatnak a nyomozók, és szintén az NBH döntött arról, hogy ledarálja azt is, amit csak ő látott.
Nem a megrendelő (akiről az se biztos, kicsoda) hanem az NBH.
Kiegészítem: nemcsak ellenzéki oldalról természetes a jegyzőkönyvek megsemmisítésének bírálata, bizony, normális országban a koalíción belülről is hallatszanának kritikus hangok.
ha van egy torveny, mely szerint a titokszolgalat celzottan es biroi engedellyel vegezhet meghatarozott ideig lehallgatast, majd az anyag megrendelonek torteno atadasa utan mindent ami nem az adott celhoz kapcsolodo, meg kell semmisiteni, akkor nem lehet "erkolcsi" kerdeseket felvetni. Ha aderral beszel, az nem szamit, ha szekeressel az igen, ha deutsch anyukaja leanykori neve derul ki akkor szamit, ha demszkie akkor nem satobbi. Torveny van, ha szar akkor modositani kell rajta. Nem szeretnem, ha az aktualis erdek felulirna a titkosszolgalatokrol szolo torvenyt. Volt itt eleg sokaig Nagy Testver, most nem szeretnem ha minden part letrehozna a sajat Kis-Nagy testvert a fejem fole.
Per pillanat nincs bebizonyitva, hogy nem volt torvenyes a zuzda, es most szamomra inkabb elfogadhato a Nemzetbiztonsagi Bizottsagi elnok hallgatasa, mint repassy es demeter vergodese.
Nem egészen. Az Index cikkböl, a rendörség és Tüth nyilatkozata alapján kiderül:
- a nyomozók az NBH által előválogatott jegyzőkönyveket kaptak csak meg
- a nyomozók nem látták az összes jegyzőkönyvet, ez csak Tóth szándékosan homályos fogalmazása miatt érteték így sokan
- a megsemmisítés miatt már a tárgyalás során nem lehet ezeket a bizonyítékokat felhasználni
- nem lehet ellenőrizni, Tóth válogatása valóban korrekt volt-e
A jegyzőkönyvek körüli furcsa események legalábbis gyanúsak. Felelős beosztású kormánypárti politikusokra vallott Kulcsár - így különösen furcsa, hogy a nyomozóhatóság elöl elzárnak, majd megsemmisítenek bizonyítékokat.
Csak első négyszázat olvastam. Nevetséges, hogy ezt védik emberek.
én nem nagyon tapasztaltam túl nagy "védést". egyáltalán mit kéne védeni? eddig az egyetlen ami ténynek tűnik, hogy az NBH ledarálta a náluk lévő példányokat.
minden más csak találgatás
az meg engedtessék meg , hogy várjak kicsit konkrétabb hírekre és ne háborodjak fel automatikusan mert Demeter vagy Répássy úr nehezményez valamit.
