Két visszatérő tévés személyiség erősíti az RTL Klubot jövőre. Kepes András két műsorban is feltűnik, de a Heti hetesben egyre gyakrabban felbukkanó Hajós András is állandó műsort kapott: a Benne leszek a tévében című "tehetségkutató - ki mit tud" hetente lesz látható a képernyőn. Lehet indulni tánccal, szavalással, énekléssel, állatidomítással, bármivel - lényeg, hogy lekösse a nézők figyelmét.
"Nem kell a népszerűség és a nézettség (fizettség) érdekében minden szart elvállalni."
Hajós már többször is említette itt a fórumon, hogy hány millás tartozást csinált az előző műsorával. Ha neked azon kéne egyfolytában fillóznod, hogy hogyan fizesd ki úgy, hogy ne vegyék el a házad és el tudd tartani a családodat, akkor szerintem te is minden sz@rt elvállalnál. (Bár nem hiszem, hogy Hajós szarnak gondolja a műsorát.)
A "magát elveszettnek érző, belső erkölcsi támaszték nélküli gyerek/fiatal" pedig majd kinövi ezt. Tizen-húszonévesen mindenki elveszettnek érzi magát, ez a kamaszkor lényege. Amióta világ a világ az idősebb korosztály mindig üresnek és érték nélkülinek tekintette az ifjabb generációt, aztán ez az ifjabb generáció mindig felnőtt, családot alapított, megtalálta a helyét a társadalomban. Nem kell itt mindjárt a világ végét jósolni. Azt meg végképp nem értem, hogy mitől gondolsz egy művészt értékesebb embernek, mint egy civilt. Akik ilyenekkel jönnek, azokat szokták előítéletesnek és korlátolt gondolkodásúnak nevezni.
Abszolút megértelek, és talán mondanom sem kell, az utolsó szóig egyet értek veled. Pedig a korom alapján abba a táborba kéne hogy tartozzak, aki tapsikol és védelmébe veszi ezt a fertőt... Szerencsére nem így van. Paradoxul érzek, hiszen egyfelől a legnagyobb nyugalom és jóérzés tölt el annak tudatában, hogy MEGGYŐZŐDÉSEM, hogy helyesen ítélem meg Hajós műsorát (és úgy a züllő erkölcsi nívójú média világát), másfelől ugyanazt a szorongást és elveszettséget, idegenséget élem át, amit Te is, és még páran - nevezzük nevén, hiszen nem túlzás -, a szűk értelmiségnek még szűkebb szelete.
Jómagam különben kedvelem Tóta W. Árpád írásait, mert lényeglátók, irónikusak, célratörők - minden sommásságuk és öncélúságuk ellenére. Viszont az általad idézet "holdas" kijelentése végtelenül cinkossá teszi őt, amiért most sokat süllyedt a szememben (nem mintha ennek különösebb jelentősége volna). Csatlakozom, én sem fecsegek többet, se a Megasztárral (azaz inkább Megaszarral), sem a Hajós műsorral kapcsolatban.
Matyika, offolok egyet, aztán azt hiszem végleg ki is szállok ezekről a vitafórumokról. Ugyanis most olvastam el az ÉS-ben Tóta W. Árpád, György Péternek címzett írását, ( az esztéta médiakritikáira vonatkoztatva ) és abszolút abban erősített meg, amit az előző oldalon írtam neked a válasz elején. Más nyelvet beszélünk, más világban élünk. Mi, az én- és a györgypéter félék talán egyre kisebbre zsugorodott világban, lehet, hogy így van rendjén. Tóta, az Index szellemes és vitriolos tollú, ámde - György Péterrel ellentétben, aki a "világot" szeretné jobbá tenni kritikáival - öncélú - kritikusa azt írja az éltesebb korú esztétának: "Ez a hold megugatása, semmi több, a holdra viszont nincs hatással az ugatás."
Nos jól van gyerekek. Előbb-utóbb elhallgatnak valóban ezek a "holdat ugatók" és akkor csak ti maradtok. Mondanám, hogy magatoknak csináljátok a világot, de a dolog sajnos nem ilyen egyszerű. Már ebben a mostaniban is nagyon nagyon sok magát elveszettnek érző, belső erkölcsi támaszték nélküli gyerek/fiatal van, és jönnek majd a ti gyerekeitek, akik pedig ennek a "holdat ugató" generációnak az unokái lesznek, és ez azért felelősség a javából. Másfelől meg a te és a Tóta generációjában nem csak Hajósok (hm....ő mondjuk idősebb....) és a médiát minden felelősségérzet nélkül használók, hanem művészek is vannak, ajánlom figyelmetekbe a fiatalok által készített filmeket, zenéket, irodalmat.stb. És kívánom, hogy amikor szorongok miattatok (és az unokáimért, ha majd lesznek) abszolút ne legyenek igazak az aggodalmaim arról a világról, amilyet építetek magatoknak. Ennyi. Kiszálltam.
Heló, ja. Régen. (vitatkoztunk) És nincs is nagy erőm hozzá, alighanem valamiféle generációs értékrend-különbség lehet, talán más nyelvet is beszélünk már.
A hóhérra ne is fecséreljünk sokat: ha valaki hóhér (munkát vállal) lehet mellette humoros, meg az is lehet, hogy amúgy jó ember és nem veri a galambokat, de mindez indiferens. Hogy úgy mondjam egy magasabb rendű erkölcsi mérce ( a hóhérség válallása) kioltja a többit. Ez akár analógia lehet a Hajós kapcsán feltett kérdésedre is. Nem kell a népszerűség és a nézettség (fizettség) érdekében minden szart elvállalni.
Ami pedig a liberálisnál is liberálisabb elveket illeti. Ja, persze.
"Vagy nekik ez jó, élvezik, hogy életük során először (és utoljára) megkapták azt a figyelmet, ami ilyen-olyan okból nem adatott meg nekik, de kurvára vágytak rá? Ártani nem ártanak vele senkinek, a közízlés formálása meg nem rajtukmúlik..."
Ez például annyira szép volt, hogy még el is szégyelltem magam, hogy miket nem írok én a "bálna nőről" és társairól.....
Nade: a figyelem (amiben talán soha nem volt részük hüp-hüp) minősége mindegy? Neked tökmindegy, hogy azért kerülsz a figyelem központjába, mert létrehoztál valami értéket (akár produktum formájában) vagy letolod a gatyád és az akármidet mutogatod? Tudod, az az érzésem, hogy Te, akárcsak Hajós, vagy akik "védelmükbe veszik" ezeket az embereket, valójában mélységesen lenézik őket. TE (vagy a Hajós) ugyebár soha nem állnál ki a plénum elé egy ilyenfajta produkcióval, közröhely tárgyává alacsonyítva magadat. És annak sem örülnél, ha a szülőd, szerelmed, barátod, gyereked megtenné. De NEKIK ugye lehet. Nektek meg lehet rajtuk jókat mulatni. Hát itt nem stimmelünk. Aztán nem is kell feltétlenül Thomas Mannt ide idéznem, de azért azon a "szabad akarat" dolgon egy kicsit gondolkozz el kérlek. A szabad akarat manapság bizony leginkább az erősek (anyagilag,szellemileg ) fölényben lévők luxusa.
eszerint egy hóhér civilben nem lehet rendes, pláne humoros ember, plusz jó hóhér? én nem tudom, azért kérdezem
Amúgy a hóhérság annyiból is sántít, hogy az emberek szabad akaratukból lesznek benne a tévében, a hóhérbárd alatt meg nem annyira. A könyökkifordító kiscsávó az első adásból most tuti két hétig sztár lesz az osztályban, a züllött kinézetű cseréptörő mukinak (meg a dagadt mérsékelten átlagos testalkatú kolleginának meg minden mozdulatán látszott, hogy jól érzi magát.
Mindegyik akart valamit csinálni, amit te vagy én nem tennénk meg, de azok mi vagyunk, ők meg ők. Ha a puffancs nő azt akarta csinálni, amit csinált, nem hiszem, hogy mi eldönthetnénk neki, hogy ő most meg lett alázva rettenetsen, pláne, ha ő -meg teszem azt a környezete, ki tudja - másként éli meg.
Szerinted mért mennek oda ezek az emberek? Mert kórós magamutogatás-vágyuk és önértékelési zavaraik mellett egyszerűek, mint a bot, és nem fogják fel, hogy a rendszer meg a pénzéhes médiákok jól megalázzák noch dazu kizsákmányolják őket? Vagy nekik ez jó, élvezik, hogy életük során először (és utoljára) megkapták azt a figyelmet, ami ilyen-olyan okból nem adatott meg nekik, de kurvára vágytak rá? Ártani nem ártanak vele senkinek, a közízlés formálása meg nem rajtuk (és nem is szerencsétlen Hajóson) múlik - speciel ha Hajóson múlna, nem is biztos, hogy nettó rosszabbul járnánk. Karinthynak van az a novellája, a Cirkusz vagy mi, nekem az jut így eszembe ezekről az emberekről, nagyjából.
Tényleg azt kéred számon Hajóstól, hogy mindenkihez odamenjen, és megsimogassa a buksiját, és lebeszélje arról, hogy "hülyét csináljon magából" on national television, vagy zokogva térdre rogyjon az adásban vagy azon kívül, és belekiáltsa az égbe és a távolodó kamerába, hogy "Istenem, hát mit teszünk mi ezekkel a szerencsétlen emberekkel, van nekünk szívünk?" (bár ez gegnek nem lenne rossz)? Vagy mért kész az, aki ehhez adja magát?
(Mondjuk ami igaz, az igaz, a műsor, mint műsor engem eléggé untat, de a Találkozások is untat, Doni mégse "kész", igaz?)
Vagyunk akkor egy páran "szánalmasak", akik, ha nem is "nem értik" inkább "nem díjazzák" a Hajós humorát, én a magam részéről nem is gondolkodom már azon, hogy a pali humoros, vagy sem, nekem aki egy ilyen műsorhoz adja magát, az kész, akár humoros, akár nem, nem számít. Mint ahogy az se érdekelne, hogy egy hóhérnak van-e humorérzéke. ( ha érted a humoromat.)
A 686-osban már szóltam erről. De hát, ismétlés a tudás anyja,vagy mi.
Egyébként én úgy értem az ellenkultúrás mondatot, hogy a tévé döntően a populáris műfajokban utazik/ tud utazni, mert tömegigényt elégít ki. A réteg, és/vagy ellenkultúrák pedig jóval szűkebb körben működnek, valamint nem jönnek át a tévén, talán műfaji adottságaik miatt.
hali , én személyszerint birom a fazont de ebbe a müsorba nem való... :)))))
ugy h inkább a
http://www.sztartozsde.hu/n jácom abban az időben azt is láttam vhol mulhétn vmi forumon :) ti probáltátok már ? szegényhajós nem ebbe való sztem... :( amugy téleg
húazannya, ezt a kóómárt nem nagyon lehet minősíteni, ekkora köcsögöt már rég láttam tv-ben! Úgyhogy innentől kezdve visszatérhetek a pénteki programomhoz, nevezetesen szekszésnyújork a viasaton, az is pont kilenckor kezdődik, de négy részről lemaradtam.... szóljatok, ha ez a köcsög kómár eltűnt a képernyőről, akkor újra bele bírok majd nézni, de így sajnos forog a gyomrom tőle.....brrrrr.......
"A színvilág, a hektikus kameramozgás, a szado-mazo jelmezben ugató és böfögő szereplők, a hermafrodita zsűritag, aki anyázik, buzizik és "dugd fel magadnak" jelet mutat, a közönség pedig mint az amfiteátrumban tomboló (vissza-vissza!) ezerfejű szörnyeteg - szóval mint egy Fellini-film a hanyatló Rómáról."
Na, nem kell azért a Satyriconig visszanyúlni. Fellini lefestett máskor is ilyesmit, a "Ginger és Fred" c. művében. Tessenek megnézni, mert jó.
A válaszom: ez egy védekező mechanizmus, az emlékezés védekező mechanizmusa. Ha a kutyádat egy bottal eltángálod, hiába etetted és simogattad előtte évekig, élete végéig gyanakodni fog.
De mondhatnám azt is, hogy az emlékezet a történetek sorrendiségét követi. Emlékezetünkben mindig a legfrissebb emlékekbe ütközünk. Ha vissza akarod pörgetni az eseményeket, az már egyfajta teljesítmény, és mi - gyarló emberek - lusták vagyunk arra, hogy a friss emlékeket összevessük a régiekkel.
Persze Freud azt mondja, hogy az emberi agy képes arra, hogy a rossz emlékeket blokkolja. Na, egy új KEHA-sorozatért cserébe én is képes lennék erre.
Én megértem, hogy most nem ilyen szelek fújnak. De engedd meg, hogy ne örüljek neki.
Az a Hajós-dal a műsor honlapján tényleg nagyon jó.
Ha valaki nagyon ráér, beírhatná ide a szövegét - elég sok mindenre fényt derít ugyanis jól. :-)))
Komoly fórum-élet is elindult, mint anno a KEHA esetében, de azt a sokszáz hozzászólást én már nem akarom követni. Jó lenne, ha itt maradhatna a fősodor (a KEHA esetében ez működött), ráadásul ez a fórum mindenképp tartósabb archívumnak tűnik. :-)
