Remelem, nem leszunk sokan!! Ez a topic arrol szolna, hogy mik azok a nehezsegek, amikkel az egyedulallo anyaknak meginkabb nehez megkuzdeniuk es mik azok a csapdak, amik csak menet kozben derulnek ki. Arrol nem is szolva, hogy miert lettunk egyedulallo anyak?
Egyszoval, aki hasonlo cipoben jar, az ne habozzon csatlakozni sorstarsaihoz.
Nagyon boldogot! Jó ha nem lesz nálad laptop. Holnaptól már nálam sem.
Framboos! De vannak, és néha velük is megyek, de legtöbbször nehéz az én dolgaimhoz alkalmazkodni, plusz egyik sem magányos. És az ízlésünk tem 1005ban egyforma;) Sőt egykét koncertre néha még egy volt pasi is elkísér, tendenciában igaz az egyedüljárás, úgy értem, hogy ha noncs más, akkor is elmegyek.
Koradélutánozás: nna, azt én jól szervezem, sokszor hazaamegyek nap közben (olyankor nem ebédelek), aztán vissza. Azt hiszem ez működni fog akkor is amikor nagyobbak lesznek! Remélem legalábbis.
Hajrá Cöge, hátha az utolsó pillanatban beesik az a hitel (az országot ismerve mondjuk... :() ! Mindenkinek BÚÉK, mi is megkezdjük az utolsó etap bulit (Sára ma 5 éves :)). Már vége lehetne... :)
elsőként szeretnék minden topiklakónak és RO-nak nagyon boldog új évet kívánni, én laptop-mentesen búcsúztatom (ezt az ultrasz@r) évet, nemsokára indulunk tesómékhoz.
Kívánom, hogy mindenkinek úgy sikerüljön a jövő év, ahogy szeretné, vagy pont olyan jól, mint az idei, vagy sokkal jobban! :-)
(nekem ma délben van a lélektani határom, ha addig nem hív a bank, akkor nagyjából teszek az ezévi hitelügyletemre, nem vagyok hajlandó többet idegeskedni rajta, elfogadom végre, hogy ez az utolsó pár nap is a szívatásról szól...majd 2 nap múlva jobb lesz. jobbnak kell lennie :-)
Szerinted még újévig elmegyek vele? Lehet azért is, ha sokat mentem? Hajnali 6-tól este 9-ig feszített tempó, nehéz súllyal, mindezt marha hidegben. Most viszont elmegyek aludni, mert 48 óra után ájuláshoz közel járok :)
Szerintem is, mind a kettőben igazad van. De okozhatja az is, hogy egy pici idegfonat, ami a bőrt ellátja, megsérült. De akkoris regenerálódnia kell pár nap alatt. Ha nem, akkor irány a neurológia.
Szerintetek melyik doki tudja megmondani, hogy mitől van az, hogy már második napja nem érzem a jobb lábamon a térdem fölötti, 2 tenyérnyi részt? Teljesen olyan, mintha nem az én bőröm lenne. Reumatológus? ideg? Nem bőrgyógyász, az biztos....
na jó, lenne több kifogásom is, de az igazság az, hogy most egészen egyszerűen más érdekel, nem az úszás. legjobban a tollasozás hiányzik, de nagyon klasszul átmozgat a spinning is, és tavasszal pedig nordic walking-ozni vagy csak sima túrázásra készülök.
egyébként nálam a délutánok/kora esték nem működnének így, mint nálad. a nagy most elsős, vele még befejezzük a leckét sokszor és utána meg játszunk. mind a hármónknak nagyon kell este ez a kis együttlét. ezen a ponton nekem sokkal inkább erre van szükségem, mint sportra vagy színházra.
(nekem amúgy majd 3 évembe telt míg a saját kifogásaimat legyőztem, eleinte az időre fogtam, meg a fürdőruhára, meg a bőrömre, aztán szépen meggyőztem magam, most ott tartok, hogy ezt könnyebb szervezni mint afutást, mert azt sötétben és esős időben nem lehet megoldani)
hehe, simán lehetne olyat csinálni, hogy vesz valaki x jegyet egy előadásra és az megy vele, aki éppen meg tudja oldani a gyerekfelügyeletet :-)
az uszoda nekem rettentő macerás. imádok úszni, de vakegér vagyok és megint hosszú a hajam. basszus, hogy ismerkedjek úgy, hogy még a papucsomig is alig látok?! arra sem bírtak rádumálni, hogy a gyerekkel családi váltót ússzunk a versenyén a múltkor, pedig a kölkökért (szinte) mindent. :-)
Cöge, és mi van akkor, ha csak január első hetében lesz szerződésed? Azért drukkolok, hogy esetleg sikerüljön betolni még az idén.
Neem, L. egész nap otthon van, a M. meg 5-kor ér haza az oviból.
Úgy értettem, hogy én amúgy is 8 körül értem haza (egy nap kivételével hetente, amikor korán hazamegyek és otthonról dolgozom), azzal a különbséggel, hogy normál esetben 6-8 között szenvelgek meg lassú vagyok vagy eszek az irodában, így meg lelépek onnan 1/2 7kor, lezavarom az uszodát, majd ha hazaérek, lefektetem őket, és ha kell még dolgozom utána. Jobb lett így a napirend.
Cöge! Én ugyanígy voltam a színházzal is és welnessel is, épp azért írtam be, mert egy féléve, éve nem gondoltam volna, hogy fogom tudni ezeket egyedül is élvezni de sikerül. Az opera meg a hangverseny volt a legnagyobb flash. Nlha bemagyarázom magamnak, hogy még jobb is egyedül :) Ez persze tudom, hogy nem igaz, de egyáltalán nem rossz, és attól, minthogy kelletlenül ott legyen valaki (aki nem számít, vagy nem élvezi), attól sokkal-sokkal jobb.
Az uszoda meg tele van csoffadt magányos negyvenes pasikkal, és nem nagyon tudnak zsákbamacskát árulni :) Általában jó állapotúak és szívesen beszélgetnek, versenyeznek. Ez is nagy meglepetés volt nekem. Kicsit mintha magányosok klubja lenne, mondjuk péntek estéken...
Színházasdiban én is benne lennék, ugyanis 1 valamire képtelen vagyok rávenni magamat, hogy egyedül járjak moziba/színházba/wellness-elni.
(Nekem úgy tűnik, hogy még az év hátralévő 2,5 napja is tartogat negatív dolgokat, ma már úgy volt, hogy ténylegbiztosantutifix aláírom a hitelszerződést...szerintetek? Innentől azt hiszem el is temethetem a dolgot - márha reálisan nézem - 31-én egy fűszálat nem fognak keresztbetenni sehol, főleg nem soron kívül...
Úgyhogy én továbbra is azt mondom, hogy legyen már vége ennek a sz@r évnek, de nagyongyorsan)
Viszont tegnap megnéztük az Auszráliát, látta valaki?
Nekem nagyon tetszett, mondjuk utána jó sokat agyaltam rajta (kicsit túl sok volt a párhuzam benne ;-), de helyre is tett néhány dolgot...
Zárás előtt 3/4 órával szeretek menni, de nem lövök be semmit, van hogy reggel munka előtt. Legtöbbször munka után, fél 7-re érek oda, onnan egyenesen haza (jó időben már 8kor otthon is vagyok, szinte semmit nem vesznek észre).
Januártól hétvégente a fiúkkal együtt megyek majd, és megbezéltem a énivel, hogy simán lehet úgy csinálni, hogy ők a tanfolyamon vannak, én meg azalatt leúszom a saját távomat.
De a legtöbb helyen van külön játszó lehetőség a gyerekeknek. Túlképp itt is, ahova járok, de még nem próbáltam, mert van a jközelben egy jó kis játszóház és eddig oda adtam be őket.
Én most úgy egy fél éve majd mindennap úszni megyek, és ez nagyon bejön. Amikor a legutóbbi kapcsolatom (nem is lehet annak nevezni, inkább úgy fogalmaznék, amikro az utolsó ember is elveszítette irántam az érdeklődését), akkor eléggé lesüppedtem és nem törődtem magammal. Nem érdekelt hogy nézek ki, nem csináltam semmit, nem zavart, ha befőttes gumival a hajamban sápadtan agyondolgoztam magam. Azért változtattam. Az uszoda erre tökéletes, mert így legalább a szőrtelenítés, barnítás fésülködés tutira megvan. A többi meg jön majd :)
Nekem egy hónapra előre van beosztásom, olyan 17-18-a körül tudom már a következőt. Szóval ha az megvan, akkor tudunk már egyeztetni. (Az nagyon nehezen megy, hogy a különprogrmomhoz egyeztessem a bentit, mert kevesen vagyunk...)
Tudom, hogy neked objektív okokból nehezebb mint nekem szervezni (a munka jellegére gondolok), de hátha bejön neke is az én módszerem: előre megveszek mindent, és beírogatom a naptárba, és úgy kezelem mint rém fontos dolgot. Eleinte nehéz volt, meg lelkiismeretfurdallásom volt, -mert ezek mind olyanok, hogy a fiúktól is veszem el az időt- de egy év alatt belejöttem, nagyon jólműködik.
Jahogy, a büfében pasizás? Azt lehet a bábszínházban is :) legalább nem kell magyarázkodni.
De vicc nélkül, persze, gyerekmentes az igazi. Főleg ha lehet utána beszélgetni egy kicsit. Az egyedül színházbajárásban nagyon rossz, hogy (ha ébred valami) nincs kivel kibeszélni.
